Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)

2019-06-01 / 2. szám

Biometric results obtained by the Hill-RBF method and the Barrett Universal II formula Bevezetés A műlencse-beültetés hajnalán, a dioptriaérték „tervezése” során egy egyszerű képletet alkalmaztak: 18,0 D +(1,25 x refrakciós érték). Ezen, történelmi megoldás után Fjodorov volt az első, aki 1967-ben formulával történő műlencse-diopt­­ria-tervezést írt le (5). A biometriai képletek evolúciója során később megjelentek a regressziós vagy em­pirikus formulák: a posztoperatív eredményeket figyelembe vevő SRK és SRK II képletek ma már elavulttá váltak. A később megjelenő teoreti­kus formulák a geometriai optika, illetve szemséma alapján számol­nak, és effektiv (mű)lencsepozíciót (ELP) becsülnek (Holladay I és II, Hoffer-Q, SRK/T, Haigis). Az ebbe a csoportba tartozó Barrett Universal formula első leírása 1993-ból szár­mazik, majd 2014-ben megjelent a módosítása, a Barrett Universal II formula is. Ismert, újabb lehetősé­gek a műlencsetervezésre a sugár­követéses módszerek (Olsen C, Okulix, PhacoOptics) és a mester­séges intelligencia alapú módszerek használata (Hill-RBF, LADAS Su­per-Formula AI, Full Monte). A biometria fejlődésének igénye abban áll, hogy pontossága, vagyis a tervezett refrakciós cél elérésének százalékos aránya a legújabb adat­bázis (European Registry of Quality Outcomes, EUREQUO, 2017) (A) alapján messze nem tökéletes: a formula által számított tervhez ké­pest <0,5 D az abszolút hiba elő­fordulási aránya 73,7%-ban, koráb­ban nem operált szemeken. Az ala­csony arány fő oka az ELP becslésé­nek pontatlansága (14, 15). Az ELP nem mért, hanem becsült/számí­­tott adat. Másik hibaforrás, hogy a formulák „egyszerű” matematikát alkalmaznak egy biológiai, össze­tett rendszeren. Hibaforrásként szerepel a keratometriás mérés is­mert problematikája; emellett tok­zsugorodási- és sebgyógyulási fak­torok, a műlencse gyártási „hibája”, illetve inkább csomagolási toleran­ciája („D mislabeling”) is hibafor­rásként szerepel. Fontos tudni, hogy a mai modern optikai biometria mellett a tengelyhossz mérési pon­tatlansága már nem szerepel érdemi hibaforrásként. Számos közlemény elemzi a külön­böző tengelyhossz- és keratomet­riás tartományokban a különböző biometriai képletek és módszerek eredményességét (1, 4, 12, 13, 23, 24): tökéletes formula persze to­vábbra sincsen, azonban az újabb generációs formulák egyre jobban teljesítenek. Emellett a mesterséges intelligencia használata az orvostu­domány ezen szegletét sem kerüli el, és a vártnak megfelelően a min­tafelismerési algoritmusok eredmé­nyei már az első közlésekben is igen meggyőzőek (8, 9). A hagyományos matematikai képletek közül a Bar­rett Universal II formulával széles tengelyhossz-tartományban is jó eredményeket érnek el (4, 12, 13). Nagyfokú myopiás szemeken egy 2019-es tanulmányban is leírták a Barrett Universal II formula előnyét (19), bár ebben az anyagban a Hill- RBF-formulát még nem vizsgálták. A jelen közlemény célja a biometria során a mesterséges intelligenciát alkalmazó módszerrel (Hill-RBF) és a Barrett Universal II formulával elért posztoperatív refrakciós ered­mények elemzése és összehasonlí­tása volt, saját beteganyagon. Betegek és módszer 114 beteg 170 kataraktás szemén (a betegek életkorátlaga 70,29 év; SD: ±10,36 év) történtek a vizsgálatok. Kizáró ok volt minden korábbi sze­mészeti műtét az anamnézisben, és minden olyan elülső- vagy hátsó szegmentum rendellenesség is, amely a potenciális teljes visust akadályozta volna. A vizsgált sze­mek tengelyhosszának átlaga 23,35 mm (SD: ± 1,25 mm; 20,72 és 28,42 mm között) volt. A biometria Aladdin (Topcon) biometerrel tör­tént. Az egy operatőr által végzett szürkehályogműtétek során beülte­tett műlencse dioptriáját a Hill- RBF (v. 2.0) módszer adta. A beülte­tett műlencse minden esetben bi­konvex, monofokális műlencse volt (18,6%-ban Medicontur 860EAB, 81,3%-ban AMO Sensar). A beülte­tendő műlencse dioptriája az on­line elérhető Barrett Universal Il-vel és az SRK/T-képlettel is meghatáro­zásra került, optimalizált A-kons­­tans mellett. A műtétek után minimum 4 héttel (átlag 7,07 hét; SD: ±3,6 hét; 4-52 hét között) az egy vizsgáló által végzett szubjektív látóélesség-vizs­gálat során megállapításra került a legjobb látóélességhez szükséges szférikus és cilinderes fénytörési érték és az objektív refraktometria eredménye is (Grand-Seiko GR- 3100K). A Hill-RBF-módszer A módszer a Lenstar (Haag-Streit) készülékben vagy online (B) érhető el, 2015-től. Nem hagyományos matematikai formulát használ, ha­nem mesterséges intelligencia alapú: az adatok kombinációját, mintáját elemzi. Az eredményesség független a tengelyhossztól, a gépi tanulás miatt a javulás folyamatos, az adatbázist, illetve a módszert fél­évente frissítik. Az online felületen a név és a születési idő kitöltése mellett a 2.0-ás verzió az alábbi adatokat kéri: tervezett refrakció ér­téke, a biometer típusa (Lenstar, IOLMaster 500 vagy 700, Aladdin, AL-Scan, Pentacam AXL, egyéb), tengelyhossz, keratometriás adatok, astigmia tengelyek, elülső csarnok mélység, white-to-white távolság, a műlencse gyártója, a műlencse tí­pusa és A-konstansa. A Barrett Univer­sal II FORMULA Ez a hagyományos, modern mate­matikai formulát használó, 4. (más leírások szerint 5.) generációs, teo­retikus formula elérhető több biometerben (Aladdin LT, IOL­Master 700, Argos, Lenstar, Penta­cam AXL), de online is (C). Ez a for­mula paraxiális sugárkövetésen ala­pul, az ELP-t az elülső csarnok­mélységből és egy lencsefaktorból számítja. Kötelező adatok (orvos és páciens név, A-konstans, tengely­hossz, keratometriai érték, elülső 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom