Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)
2019-06-01 / 2. szám
Biometric results obtained by the Hill-RBF method and the Barrett Universal II formula Bevezetés A műlencse-beültetés hajnalán, a dioptriaérték „tervezése” során egy egyszerű képletet alkalmaztak: 18,0 D +(1,25 x refrakciós érték). Ezen, történelmi megoldás után Fjodorov volt az első, aki 1967-ben formulával történő műlencse-dioptria-tervezést írt le (5). A biometriai képletek evolúciója során később megjelentek a regressziós vagy empirikus formulák: a posztoperatív eredményeket figyelembe vevő SRK és SRK II képletek ma már elavulttá váltak. A később megjelenő teoretikus formulák a geometriai optika, illetve szemséma alapján számolnak, és effektiv (mű)lencsepozíciót (ELP) becsülnek (Holladay I és II, Hoffer-Q, SRK/T, Haigis). Az ebbe a csoportba tartozó Barrett Universal formula első leírása 1993-ból származik, majd 2014-ben megjelent a módosítása, a Barrett Universal II formula is. Ismert, újabb lehetőségek a műlencsetervezésre a sugárkövetéses módszerek (Olsen C, Okulix, PhacoOptics) és a mesterséges intelligencia alapú módszerek használata (Hill-RBF, LADAS Super-Formula AI, Full Monte). A biometria fejlődésének igénye abban áll, hogy pontossága, vagyis a tervezett refrakciós cél elérésének százalékos aránya a legújabb adatbázis (European Registry of Quality Outcomes, EUREQUO, 2017) (A) alapján messze nem tökéletes: a formula által számított tervhez képest <0,5 D az abszolút hiba előfordulási aránya 73,7%-ban, korábban nem operált szemeken. Az alacsony arány fő oka az ELP becslésének pontatlansága (14, 15). Az ELP nem mért, hanem becsült/számított adat. Másik hibaforrás, hogy a formulák „egyszerű” matematikát alkalmaznak egy biológiai, összetett rendszeren. Hibaforrásként szerepel a keratometriás mérés ismert problematikája; emellett tokzsugorodási- és sebgyógyulási faktorok, a műlencse gyártási „hibája”, illetve inkább csomagolási toleranciája („D mislabeling”) is hibaforrásként szerepel. Fontos tudni, hogy a mai modern optikai biometria mellett a tengelyhossz mérési pontatlansága már nem szerepel érdemi hibaforrásként. Számos közlemény elemzi a különböző tengelyhossz- és keratometriás tartományokban a különböző biometriai képletek és módszerek eredményességét (1, 4, 12, 13, 23, 24): tökéletes formula persze továbbra sincsen, azonban az újabb generációs formulák egyre jobban teljesítenek. Emellett a mesterséges intelligencia használata az orvostudomány ezen szegletét sem kerüli el, és a vártnak megfelelően a mintafelismerési algoritmusok eredményei már az első közlésekben is igen meggyőzőek (8, 9). A hagyományos matematikai képletek közül a Barrett Universal II formulával széles tengelyhossz-tartományban is jó eredményeket érnek el (4, 12, 13). Nagyfokú myopiás szemeken egy 2019-es tanulmányban is leírták a Barrett Universal II formula előnyét (19), bár ebben az anyagban a Hill- RBF-formulát még nem vizsgálták. A jelen közlemény célja a biometria során a mesterséges intelligenciát alkalmazó módszerrel (Hill-RBF) és a Barrett Universal II formulával elért posztoperatív refrakciós eredmények elemzése és összehasonlítása volt, saját beteganyagon. Betegek és módszer 114 beteg 170 kataraktás szemén (a betegek életkorátlaga 70,29 év; SD: ±10,36 év) történtek a vizsgálatok. Kizáró ok volt minden korábbi szemészeti műtét az anamnézisben, és minden olyan elülső- vagy hátsó szegmentum rendellenesség is, amely a potenciális teljes visust akadályozta volna. A vizsgált szemek tengelyhosszának átlaga 23,35 mm (SD: ± 1,25 mm; 20,72 és 28,42 mm között) volt. A biometria Aladdin (Topcon) biometerrel történt. Az egy operatőr által végzett szürkehályogműtétek során beültetett műlencse dioptriáját a Hill- RBF (v. 2.0) módszer adta. A beültetett műlencse minden esetben bikonvex, monofokális műlencse volt (18,6%-ban Medicontur 860EAB, 81,3%-ban AMO Sensar). A beültetendő műlencse dioptriája az online elérhető Barrett Universal Il-vel és az SRK/T-képlettel is meghatározásra került, optimalizált A-konstans mellett. A műtétek után minimum 4 héttel (átlag 7,07 hét; SD: ±3,6 hét; 4-52 hét között) az egy vizsgáló által végzett szubjektív látóélesség-vizsgálat során megállapításra került a legjobb látóélességhez szükséges szférikus és cilinderes fénytörési érték és az objektív refraktometria eredménye is (Grand-Seiko GR- 3100K). A Hill-RBF-módszer A módszer a Lenstar (Haag-Streit) készülékben vagy online (B) érhető el, 2015-től. Nem hagyományos matematikai formulát használ, hanem mesterséges intelligencia alapú: az adatok kombinációját, mintáját elemzi. Az eredményesség független a tengelyhossztól, a gépi tanulás miatt a javulás folyamatos, az adatbázist, illetve a módszert félévente frissítik. Az online felületen a név és a születési idő kitöltése mellett a 2.0-ás verzió az alábbi adatokat kéri: tervezett refrakció értéke, a biometer típusa (Lenstar, IOLMaster 500 vagy 700, Aladdin, AL-Scan, Pentacam AXL, egyéb), tengelyhossz, keratometriás adatok, astigmia tengelyek, elülső csarnok mélység, white-to-white távolság, a műlencse gyártója, a műlencse típusa és A-konstansa. A Barrett Universal II FORMULA Ez a hagyományos, modern matematikai formulát használó, 4. (más leírások szerint 5.) generációs, teoretikus formula elérhető több biometerben (Aladdin LT, IOLMaster 700, Argos, Lenstar, Pentacam AXL), de online is (C). Ez a formula paraxiális sugárkövetésen alapul, az ELP-t az elülső csarnokmélységből és egy lencsefaktorból számítja. Kötelező adatok (orvos és páciens név, A-konstans, tengelyhossz, keratometriai érték, elülső 75
