Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)
2019-06-01 / 2. szám
Egészséges gyermekek retinalis vérkeringésének ÜCT-angiográfiás vizsgálata 1 . táblázat: A vizsgált gyermekek demográfiai, OCT-angiográfiés és biometriai jellemzői. Az adatok átlag±szórás formában szerepelnek, megadva a minimális és maximális értékeket Életkor (év) 9,22±2,1 6-15 BCVA 1,Q6±0,13 0,8-1,25 VD 3x3 mm [%) 54,21±1,45 51,23-57 VD parafovea (%) 56,58±1,78 52,27-59,61 FÁZ (mm2) 0,279±0,08 0,137-0,403 CRT (pm) 241,Q3±15,7 209-261 AL (mm) 22,95±0,98 20,82-24,59 Keratometria (D) 43,95±1,16 42,26-46,56 CCT (pm) 548,/l5±32,35 484-62 között nem volt szignifikáns különbség a kapilláris érsűrűség és a foveális avaszkuláris zóna nagyságának tekintetében. Az életkor nem mutatott szignifikáns korrelációt sem a kapilláris érsűrűséggel, sem a foveális avaszkuláris zóna nagyságával. A felszíni kapilláris érsűrűség átlagértéke a leképezés teljes területén 54,21 ±1,45%, a parafoveális gyűrűben 56,58 ± 1,78% volt. A foveális avaszkuláris zóna átlagos nagysága 0,279±0,08 mm2, az átlagos retinavastagság 241,03 ± 15,7 /xm volt. Az átlagos keratometriás érték 43,95 ±1,16 D, a szemtengelyhossz 22,95 ±0,98 mm, a centrális szaruhártya-vastagság pedig 548,15±32,35 /xm volt. A rögzített biometriai adatok (AL, K, CCT) és az OCT-angiográfiás paraméterek (VD, FÁZ) értékei között szignifikáns összefüggést nem találtunk. A retinavastagság nem korrelált sem a kapilláris érsűrűséggel, sem a foveális avaszkuláris zóna nagyságával. Megbeszélés A szemészeti betegségek vizsgálatában az OCT-angiográfia egy új, hasznos képalkotó módszer, mert gyorsan, egyszerűen kivitelezhető, és nem invazív módon nyújt információt az érhálózatról. A mérések jó reprodukálhatóságát több külföldi tanulmány mellett munkacsoportunk is bizonyította, ennek köszönhetően a betegségek követésében jól használható (4, 10). Habár a vizsgálat helye a szemészeti kórképek pontos diagnosztikájában továbbra sem teljesen tisztázott, egyre több közlemény jelenik meg a műszer alkalmazhatóságáról. Szemben a hagyományos érfestéses vizsgálatokkal, amelyek a retina és a chorioidea különböző rétegeiben elhelyezkedő ereket egymásra vetülő képként ábrázolják, az OCT-angiográfia a belső és külső retina, valamint a choriocapillárisok szintjében elkülönítve jeleníti meg az érhálózatot (26). A retinális keringés morfológiai vizsgálatán túl a műszerbe épített, automatizált szoftver segítségével számszerű információt nyerhetünk a vérkeringésről. A két leggyakrabban vizsgált kvantitatív OCT-angiográfiás paraméter a kapilláris érsűrűség és a foveális avaszkuláris zóna nagysága. A kapilláris érsűrűség a vizsgált terület erekkel ellátott százalékos arányát adja meg (18). Mindkét paraméter vizsgálatáról számos tanulmány (3, 13) jelent meg az utóbbi években a különböző szemészeti betegségek esetében, mint a diabéteszes retinopátia, a szemfenéki érelzáródások és a makuláris teleangiectasia vizsgálatában. A klinikai gyakorlatban az OCT- angiográfia alkalmas lehet a retinális keringészavarok korai, enyhe formáinak kimutatására, mint például a diabéteszes retinopátia szemfenéki vizsgálattal még nem igazolható, kezdeti stádiumának felismerésére (9, 12). A közlemények jelentős része felnőttek vizsgálatával foglalkozott, gyermekek esetében azonban kevés adat áll rendelkezésünkre. Jelenleg a nemzetközi irodalomban négy közlemény számolt be az OCT-angiográfiás paraméterek vizsgálatáról egészséges gyermekekben. Falavarjani és munkatársai 15 gyermek 15 szemében (átlagéletkor: 7,6±2,2 év) vizsgálta a foveális avaszkuláris zóna méretét, a FÁZ átlagos területe 0,26±0,09 mm2 volt (14). Egy másik tanulmányban, hasonlóan 15 gyermek 15 szemének elemzése kapcsán (átlagéletkor: 8,6±2,2 év) Yilmaz és munkatársai a FÁZ méretét nagyobbnak találták (0,287±0,091 mm2) (28). Egy nagyobb esetszámú vizsgálatban (75 gyermek 75 szeme, átlagéletkor: 11,51 ±1,91 év) Zhang és munkatársai hasonló értékekről számoltak be (FÁZ: 0,290±0,109 mm2, felszíni VD: 54,29±2,25%) (31). A tanulmányok eltérő eredményei a vizsgált populációk különböző esetszámával, életkor-tartományával, valamint az etnikai különbségekkel magyarázhatóak. A vizsgálatunk során kapott OCT-angiográfiás paraméterek értékeiről elmondhatjuk, hogy összhangban állnak a korábbi, nemzetközi irodalomban leírt értékekkel. A szisztémás és szemészeti rizikófaktorok hatását az OCT-angiográfiás paraméterekre Cheung és munkatársai vizsgálták 1059 egészséges gyermek 1059 szemén. Eseteikben a testtömegindex (BMI) negatív korrelációt mutatott a retinális érsűrűséggel. Ennek alapján úgy gondolják, az OCT-angiográfiás paraméterek vizsgálata a korai elhízás és a felnőttkorban manifesztálódó kardiovaszkuláris betegségek szűrésére alkalmas lehet. A látóélesség, a centrális szaruhártya-vastagság és az OCT-angiográfiás paraméterek között a mi eredményeinkhez hasonlóan szignifikáns korrelációt nem találtak (6). Annak ellenére, hogy korábbi tanulmányok szerint a szem tengelyhossza befolyásolja mind a retinális érsűrűség, mind a FÁZ nagyságának értékét (24), vizsgálatunkban a két tényező között '63
