Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)

2019-06-01 / 2. szám

A chorioidea-vastagság jelentősége szemfenéki kórképekben között írták le (13, 25, 28, 37, 38). A tág értéktartományt a befolyá­soló tényezők sokasága magyará­zathatja. A nyugati világra vonat­kozóan két tanulmány szolgálhat támpontul, bár egyik vizsgálatban sem vették figyelembe az életkort, nemet és a tengelyhosszt. Mind­két tanulmányban, hazánkban is jól ismert készülékeken végezték a méréseket. Heidelberg Spectralis OCT EDI-üzemmódú mérések 30 egészséges (14 nő/16 férfi, életkor 19-85, átlag: 50,4 év), a Cirrus- HD-OCT (Carl Zeiss Meditec) le­képezések 34 egészséges, nem rö­vidlátó személyen (férfi:nő = 1:1, életkor: 22-78 év, átlag:51,1 év) történtek. Megállapították, a cho­rioidea subfovealisan a legvasta­gabb (Spektrális: 287 yum; SD±76 yum; Cirrus-HD Zeiss: 272 /rm SD,±81 /um), perifovealisan, külö­nösen nasalisan vékonyabb (36, 38). Életkor A chorioidea fiatal gyermekkortól követve fokozatosan vastagodik, a csúcsot fiatal felnőttkorban éri el, majd vékonyodik. Egy japán kor­csoporttanulmányban a subfove­­alis chorioidea 10 éves kor körül volt a legvastagabb, 30 éves kor után egyértelmű fokozatos csök­kenést írtak le (21). Pubertás ide­jén a testhossz növekedésével pár­huzamosan a chorioidea vastago­dását figyelték meg (33). Egy másik, 10-15 éves gyermeken 18 hónapon át prospektiven végzett longitudinális vizsgálat szerint a chorioidea ebben az időszakban fokozatosan vastagodik. Bár rövid­látó szemekben a chorioidea lé­nyegesen vékonyabbnak találta­tott, mint az emmetropiás sze­mekben, a vastagodási arány nem tért el jelentősen egymástól a két csoportban. Megfigyelték azt is, hogy azokban a szemekben, ame­lyekben a tengelyhossz gyorsab­ban növekedett, a chorioidea ke­vésbé vastagodott, míg a lassabban növekvő szemekben az érhártya vaskosabbá vált. Feltételezik, a chorioideának a szem növekedésé­nek szabályozásában is szerepe van (50). Felnőttkorban az életévek előre­haladtával, OCT-vel történt méré­sek alapján egészséges emberek ép szemében (fénytörési hiba maxi­mum ±2,0 D) a chorioidea-vastag­ság csökken, ugyanakkor a külső retina vastagsága nem változik. Különböző mérési technikák alap­ján a subfovealisan a choriodea vas­tagsága dekádonként 10-54 /rm-t csökken (13, 36, 38). Nem Férfiakban a chorioidea 7,4-18%­­kal vastagabb, mint nőkben (3, 4). Nőkben a chorioidea vastagságot befolyásolja a menstruációs ciklus, lutealis fázisban a chorioidea véko­nyabb (34, 64). Diurnális ingadozás A chorioidea vastagsága természetes diurnális ingadozást mutat (20-60 /im). A nap folyamán vastagodik, a legvastagabb az esti-éjszakai órák­ban, a fordulatot éjféltájt mérték. Napközben sötét helyről világos helyre lépéskor a chorioideában az áramlás fokozódik, vastagsága nő. Ugyanakkor, ha az éjszakai órákban éri erős fény a szemet több órán át, az a chorioidea elvékonyodásához vezethet (1, 6, 8, 20, 31, 55, 65). Presbyopia Vannak kutatók, akik úgy gondol­ják, hogy a chorioidea mintegy kompenzálni próbálja a fénytörési hibákat: myopiás defókusz esetén vastagodik, ezáltal a tengelyhosszt csökkenti, bedomborítva a retinát az üvegtesti tér felé, így a retinát a defókuszált kép felé mozdítja (7). Hyperopiás defókusz kapcsán véko­nyodik, ezáltal a tengelyhosszt nö­veli, a retinát a sclera felé mozdítva (11). (A tárgy képe myopiás defó­­kuszban a retina síkja előtt, hypero­piás defókuszban a retina síkja mö­gött képződik le) (62). Egy tanul­mányban a nem korrigált pres­­byopiát modellezték (37 résztvevő, átlagos életkor: 57,74±4,06 év, fénytörési hiba: +0,08±1,09 D). A tanulmányban résztvevők mindkét szemét távolra optimálisan korri­gálták, majd két alkalommal 60 per­cig 6 m távolságról leültek filmet nézni, miközben 20 percenként mérték mindkét szemben a chorio­­idea-vastagságot, a kontrollcsopor­tot a társszemek képezték. Az első alkalommal a kísérleti szem korrek­ciója elé +2,0 Dsph lencsét, a követ­kező alkalommal -2,0 Dsph lencsét helyeztek, mintegy myopiás, majd hyperopiás defókuszt képezve. A chorioidea-vastagság a társszemhez viszonyítva a gyűjtőlencsével pro­vokált myopiás defókusz esetén nö­vekedett, míg a szórólencsével ki­váltott hyperopiás defókusznál csökkent. Ebből arra a következte­tésre jutottak, hogy alul vagy nem korrigált presbyopia esetén (provo­kált hyperopiás defókusz) a chorio­idea elkonyodik, a külső retina táp­lálkozása romlik (11). 2. ábra: Nagyfokú rövidlátó szemben jelentősen el­vékonyodott chorioidea. C45 éves férfi, Vos -"7,0 D sph=1 tengelyhossz: 27 mm, chorioidea vastag­ság: 100-120/J, egyenetlen] ; 50 ;\ /

Next

/
Oldalképek
Tartalom