Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)
2019-05-01 / Suplementum I.
Kongresszusi összefoglalók E56 Endoscopic endonasal minimal-invasive orbital surgery Tibor Szalóki1, Katalin Korányi2, Zoltán Fent1, Bernadett Salomváry3, László Tamás1 'Semmelweis University Department of Otorhinolaryngology, Head and Neck Surgery, Budapest Semmelweis University Department of Opthalmology, Budapest 3National Institute of Neuroscience, Opthalmology, Budapest Background: Certain orbital diseases require multidisciplinary surgical treatment. Most laesions medial to the optic nerve can be removed in the transnasal-endoscopic way. Methods: Between 2018-2019 18 patients with orbital laesions were operated in our department either purely endoscopically or combining the transnasal route with orbitotomies. These patients can be divided into 3 subgroups. 5 patients with endocrine opthalmopathy underwent balanced - medial and lateral - orbital decompression. The medial approach was done exclusively endonasally. 5 cases were operated because of mucoceles, all, but one patient was treated using only the transnasal-endoscopic way. In the third subgroup patients with benign tumor were enrolled. We were able to perform partial endoscopic surgery in 2 patients with osteoma, and a patient with recurrent meningeoma. Results: 3 of our 5 endocrine opthalmopathy patients who underwent surgery, had preoperative optic nerve compression. In 2 cases the postoperative visual improvement was significant, the third patient's vision improved slightly. We haven't noticed any recurrent mucocele in our series, the follow-up period was 6- 18 months. A mucocele in the sphenoid sinus caused sudden vision loss. The preoperative near-total visual impairment however fully recovered 12 hours after the surgery. We have removed 1 osteoma completely, the other osteoma and the meningeoma partially in our patients having benign orbital tumor. Conclusion: With this surgical corridor, the medial part of the orbit and the optic nerve can be well explored. The main advantage of the endoscope is the excellent visibility, all members of the surgical team can easily follow every surgical step on a HD monitor. E57 Szemüregi feltárások Korányi Katalin1. Salomváry Bernadett2, Szalóki Tibor3, Geiszelhardt Balázs1, Újváry László1, Nagy Zoltán Zsolt1 'Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika, Budapest "Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Budapest "Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyak-Sebészeti Klinika, Budapest Bevezetés, célkitűzés: Meghatározzuk a szemüregi műtétek indikációit, a behatolás irányát meghatározó tényezőket és a műtéti technikákat. Módszer: a magyarországi orbitasebészet 60 évének műtéti anyaga, valamint az irodalmi adatok alapján mutatjuk be a szemüregi sebészettel kapcsolatos gondolkodásmód, valamint a műtéti technika fejlődését. Ennek oka elsősorban a képalkotó rendszerek megjelenésével és fokozatos tökéletesedésével kapcsolatos szemléletbeli változás. Eredmények: A műtéti indikációt, a behatolás irányát, a műtéti technikát és a műtét radikalitását a tumor benignus vagy malignus volta, a funkciósérülés jelenléte illetve hiánya, a tumor lokalizációja és kiterjedése határozza meg. Az orbita határait nem meghaladó tumorok esetében lehetőség szerint az orbitális feltárás különböző formáit végezzük. Kivételt képeznek az orbita mediális alsó quadránsában illetve az orbitacsúcsban elhelyezkedő daganatok. Ezekben az esetekben a társszakmák együttműködése szükséges endoszkópos és/vagy transzkraniális felni rásból. Következtetés: Szemüregi betegségekben szenvedő betegek száma nem túl magas, hazánkban nagyjából 200-250-re tehető az új megjelenések száma. Ennek fele lehet az endokrin orbitopátiás beteg. A műtétek száma évente átlagosan 120 körül mozog, ebből 25-30 a primer orbitatumor. Az orbita térszűkítő folyamatai a betegek látását, a malignusak életüket veszélyeztetik. Létfontosságú tehát, hogy ellátásukat az orbitabetegségek diagnosztikájában és terápiájában jártas, jól képzett, együttműködő szemész, fül-orr-gégész, idegsebész, plasztikai sebész team biztosítsa. E57 Orbital surgery Katalin Korányi1, Bernadett Salomváry2, Tibor Szalóki3, Balázs Geiszelhardt1, László Újváry1, Zoltán Zsolt Nagy1 'Semmelweis University Department of Ophthalmology, Budapest "National Institute of Neuroscience, Budapest "Semmelweis University Department of ENX Budapest Background: To show the indications, the surgical gates and techniques of orbital surgery. Methods: We present the development in the way of the thinking regarding the orbital surgery and in the surgical technique on the basis of the surgical cases of the 60-year Hungarian orbital surgery and with the help of dates of orbital surgery literature. Changing in the orbital surgery is mainly because of the development of the imaging technique. Results: To decide the surgical indication and determine the approach and path and the extension of the surgical procedure depend on the localization and the nature of the tumor. In cases of primary orbital tumors we use the orbital explorations from different directions with the exception of tumors localizing in the medial-lower part of the orbit and in the orbital apex. The latter ones are operated by the ENT surgeon and/or neurosurgeon. Conclusions: Orbital diseases are rare. There are 2-2,5 hundreds new orbital patients in a year about half of them are Grave's disease-patients. Orbital surgery cases are about 120/year, out of them 25-30 are primer orbital tumors. Space-occupying intraorbital processes can be vision-threatening malignant tumors are life-threatening. Therefore, these tumors should be operated by highly trained team consisting of ophthalmologist, ENT-, neuro- and plastic surgeon. ESS Fronto-orbitális fibrosus dysplasia. Esetismertetés Salomváry Bernadett, Nagy Gábor; Vitanovics Dusán Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Szemészet, Budapest 36 éves férfibetegünknél gyermekkora óta fokozatosan progrediáló exophthalmust és bulbus diszlokációt okozó, a koponyabázis és frontotemporális boltozati csontokat, valamint az orbitafalakat is érintő, jelentős fokú csontmegvastagodással járó fibrosus dysplasia talaján kialakult gyulladásos tünetek és látásromlás miatt, tályog gyanújával, sürgősséggel operáltuk meg. Frontotemporális craniotomiából interdisciplináris team közreműködésével, idegsebészek és szemész részvételével a beteg csont nagyrészt eltávolításra került, az orbitát dekomprimáltuk. Rekonstrukciós műtétre a későbbiekben kerülhet sor. Bár a fibrosus dysplasia jóindulatú betegség, az arc- és koponyacsontokon kialakult folyamat nemcsak kozmetikai, hanem funkcionális problémákat is okozhat. / , _ \ I 48 ! \ ^ J*
