Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)

2019-05-01 / Suplementum I.

Kongresszusi összefoglalók dott módszernek tűnik. Tanulmányozni kívántuk a fiatal, egészséges populáció Meibom-mirigyeinek morfológiai jellegzetességeit IVCM-pal. Módszer: 9 egészséges (életkor: 29,56±5,1 év)(7 nő; 2 férfi) pácienst vizsgáltunk. Meghatároztuk a könnytermelés mértékét, a könnyfilm-fel­­szakadási időt (BUT), a Meibom-mirigyek expresszálhatóságát és a szekrétum jellegét. A szubjektív panaszokat a szemfelszíni betegség kérdő­ív (ÓSDI) alapján értékeltük. Felvételeket készítettük a tarsalis felszínen a szemhéjszéltől 3-4 mm-re, a Meibom-mirigy orificiumok környéről és a mucocutan átmenet területéről. Eredmények: Az MGD minden esetben kizárható volt (ÓSDI: 3,93±4,08; Schirmer: 29,56±4,25 mm; BUT: 12,67±2,29 s). Az IVCM-es vizsgá­lat során a Meibom orificiumok minden esetben jól ábrázolódtak (hossz: 107,08 ±56,43 pm; szélesség: 115,67±73,61 pm, terület: 11041,33± 11167,63 pm2). Minden orificium környékén mirigy-szerű struktúrákat észleltünk, melyek szabálytalan alakúak és többnyire ováli­sak voltak (hossz: 101,09± 32,63 fim; szélesség: 66,01 ±16,43 pm; terület: 5789,62 ±3353,71 fim2; sűrűség: 86,81 ±25,85 db/mm2), kb. 10 fim vastagságú reflektív zónával körülvéve. A tarsalis felszín felől vizsgálva kissé kerekebb és reflektívebb struktúrákat észleltünk, melyek egymás­tól távolabb helyezkedtek el. Következtetés: A fenti képletek megfelelnek a korábbi közleményekben Meibom-mirigyeknek tulajdonított struktúráknak. Azonban az eddi­gi egységes állásponttal szemben a legfrissebb irodalom a Meibom-mirigy eredetet cáfolja és a fenti képletek egyértelmű hám eredetét valószí­nűsíti. Véleményünk szerint a Meibom-mirigyek kimutathatósága konfokális mikroszkóppal kérdésessé vált, így további vizsgálatok szüksége­sek az ellentmondások tisztázása céljából. E45 Is is possible to examine Meibomian glands by in vivo confocal microscopy? Anita Csorba, László Imre, Irén Szalai, Zoltán Zsolt Nagy Semmelweis University, Department of Ophthalmology, Budapest Background: Meibomian Gland Dysfunction (MGD) and resulting blepharitis is one of the most common causes of ocular surface inflammation. According to the literature, in vivo confocal microscopy (IVCM) seems to be an accepted method for the examination of Meibomian glands. Our aim was to study the morphological characteristics of Meibomian glands in young healthy population using IVCM. Methods: Nine healthy patients (age: 29.56±5.1 years) (7 female; 2 male) were included in our study. In order to exclude subclinicalMGD, we examined the extent of tear production, determined the tear film break-up time (BUT), the expressibility of the Meibomian glands and the quality of meibum. Assessment of the subjective symptoms was based on Ocular Surface Disease Index (OSDI). Recordings were taken on the tarsal surface 3-4 mm far from the edge of the eyelids, around the Meibomian orifices and from the area of the mucocutan junction. Results: MGD could be excluded in each subject (OSDI: 3.93±4.08; Schirmer: 29-56±4-25 mm; BUT: 12.67±2.29 s). On IVCM images, the Meibom orifices were well represented in each case (length: 107.08±56.43 fim; width: i 15.67±73.61 fim, area: 11041.33 ± 11167'.63 fun1). Gland-like structures were found around orifices, and they were irregular in shape and mostly ova! (length: 101.09±32.63 pm; width: 66.01 ±16.43 pm; area: 5789.62 ±3353.71 pm1; density: 86.81 ±27.85 pieces/mm1), surrounded by a reflective zone with a thickness of approximately 10 pm. Examining from the tarsal surface, we observed slightly more circular and more reflective structures, which were further away from each other. Conclusion: According to previous studies, these structures can be regarded as acinii of the Meibomian glands. However, in the recent literature, this hypothesis has been refuted and some suggest epithelial origin of these acinar structures. In our opinion, the detection of Meibom glands by confocal microscopy has been questioned so further studies are needed to clarify this issue. E46 □irofiiariosis subconjunctivalis. Esetismertetés Csaba Gábor1, Kucsera István2, Czvikovszky György1 1Szt. János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Szemészeti Osztály, Budapest "Országos Közegészségügyi Intézet, Parazitológiai Osztály, Budapest Bevezetés: Dirofilariosisnak nevezzük a hasonló nevű genusba tartozó parazita által okozott fertőzéseket. Az éghajlatváltozás miatt a közép­európai országokban is egyre gyakrabban fordul elő elsősorban a kutyákat és egyéb húsevő emlősöket érintő infectió. Alkalmanként az ember is fertőződhet paratenikus gazdaként. Előadásunkban egy 73 éves nőbeteg esetét szeretnénk bemutatni. Esetismertetés: A beteg tavaly kora tavaszi délután során észlelt a bal szeme körüli fájdalmat, mely spontán rövid idő alatt elmúlt. Másnap este erős szemfájdalma jelentkezett. Harmadnapra szeme bevörösödött, ugyanakkor fájdalma megszűnt. Az első panasz észlelését követő ne­gyedik napon ment szemészetre. Elmondása szerint külföldön nem járt az utóbbi években, csak kerti munka során járt a szabadban. Háziállata nincs, nyers húst nem fogyasztott. Vizsgálatakor visusa teljes volt. Réslámpával vizsgálva, bal szemén a kötőhártya alatt, semitransparens, mozgó élőlény volt látható. A féreg eltávolítását megelőzően elülső szegment OCT, valamint orbita MR vizsgálat készült. Érzéstelenítés után a dirofiláriát eltávolítottuk a kötőhártya alól, majd topicalis antibiotikum kezelést indítottunk. A parazitát az Országos Közegészségügyi Intézet Parazitológiai Osztályára küldtük. A parazitológus kolléga Dirofilaria repens diagnosisát állította fel. A beteg elbocsátását követően ál­talános kivizsgálását, valamint a környezetében élő háziállatok vizsgálatát javasoltuk. Következtetés: Az anamnézis és a parazitológiai diagnosis alapján, hazánkban szúnyog vektor által terjesztett, kutya gazdaállatból származó Dirofilaria repens fertőzéssel találkoztunk. A műtéti kezelés subconjunctivalis dirofilariosis esetén terápiás értékű. A féreggel való fertőződés ugyanakkor pszichés megterhelést okozhat hosszabb távon is. Ez felhívja a figyelmet a kutyák megfelelő szűrésére és gyógyszeres kezelésére, va­lamint a szúnyogok elleni védekezés fontosságára. E<4S Subconjunctival dirofilariasis. Case report Gábor Csaba1, István Kucsera2, György Czvikovszky1 'St. John-s Hospital Ophthalmology Department, Budapest "National Institute of Public Health, Department of Parasitology, Budapest Introduction: Dirofilariasis refers to infections caused by parasites of the dirofilaria genus. Infection of dogs and other carnivorous mammals is becoming more common in Central European countries, due to climate change. Occasionally, humans may become infected as a paratenic host. In our presentation we would tike to present a case of a female, 73 years of age. Case report: During the early spring, in the afternoon hours, our patient experienced pain around her left eye, which spontaneously disappeared in a short time. During the next night, strong eye pain occurred. On the third day, her conjunctiva got injected, but her pain disappeared. She visited an ophthalmologist only on the fourth day. According to her report, she had not been abroad for the last few years. She only went outside on occasional garden work. She has no pets, she did not consume raw meat. During slit lamp examination, a semitransparent, moving organism was visible under the conjunctiva. Her visual acuity ' U2'' \ j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom