Szemészet, 2018 (155. évfolyam, 1-4. szám)

2018-03-01 / 1. szám

Hungarian experiences and results of subretinal chip implantation

3. ábra: A SO éves férfi beteg CAD és az 53 éves nőbeteg CBD szemfenéki és OCT képei

A I B

működése során a retinára eső kép fényét használja fel. Az implantátum aktív része 1500 önállóan működő fotodióda-erősítő-elektród egységet tartalmaz egy 3,0*3,0 names területen, amely körülbelül 11*11 fokos látószöget tesz lehetővé. A chip polyimide fóliában van, és vastagsága kb. 70 mikrométer. Az 1500 pixel mindegyike tartalmaz egy fényre érzékeny fotodiódát, amely elektromosan reagál a rá eső fényre. Az elektromos jelet felerősítve, azt egy helyi TiN (titániumnitrid) elektróda a retina bipoláris sejtjeihez juttatja el, és így ingerli azokat. A chip úgy van programozva, hogy 5-7 Hz-es frekvenciával tud képeket fogadni és feldolgozni. A chip egy lapos kábellel kapcsolódik a fül mögött elhelyezett szubdermális tápegységhez, amely az energiaellátást szolgálja, és ez pedig vezeték nélkül kacsolódhat egy kézi irányító és induktív töltő egységhez, amellyel a chip működése, fényérzékenysége is szabályozható.

Betegek

A betegkiválasztás legfőbb kritériumai a következők voltak: retinitis pigmentosa betegség, legalább 12 évig olvasást is lehetővé tevő korábbi látásfunkció, de jelenlegi látása

az önálló tájékozódást nem teszi lehetővé, műlencse-beültetés utáni állapot, OCT-vizsgálat alapján is megfelelőnek ítélt retina terület, transcornealis elektromos stimulusra foszfén válasz, nem áll fenn a látást befolyásoló további szembetegség, jó általános egészségi állapot. (A beválogatási és kizárási kritériumok teljes listája elérhető a nemzetközi klinikai tanulmányok kötelező regisztrációs honlapján (clinicaltrials.gov), illetve a munkacsoport korábbi közleményeiben (2, 14-20).

Az első, 60 éves férfi beteg esetében 13 éves kora óta, a második, 53 éves nőbetegnél 12 éves kora óta ismert retinitis pigmentosa betegség következtében károsodott a látóterük. Centrális látásukat 33, illetve 24 éves korukban veszítették el mindkét szemen. A vizsgálatba beválasztásukkor kiindulási látóélességük mindkét szemen tárgylátás nélküli volt. A két beteg műtét előtti szemfenéki és OCT képeit a 3. ábra mutatja be.

A műtét menete A műtétet mindkét esetben a multicentrikus vizsgálatban előírt protokollnak megfelelően végeztük (4. ábra) (5, 7, 14, 17, 20).

1. Fül-orr-gégészeti fázis: a fül mögötti területen a csontban, a már széles körben alkalmazott cochleáris implantátumok beültetéséhez hasonlóan, kialakítottunk egy bemélyedést, amelyben elhelyeztük az implantátum vezérlőegységét, és a bőr alatt az orbita széléig vezettük a kábeleket. Az izmokat és a bőrsebeket rétegesen zártuk.

2. Orbita-plasztikai szakasz: az orbita pereméről a kötőhártya alá vezettük az implantátumot, és a szemöldökíven készített metszésen keresztül a kábel csonthoz rögzítését is elvégeztük.

3. Vitreoretinális fázis: Peritomiát követően az egyenes szemizmok alá kantárvarratokat helyeztünk el. Scleralebeny készítése: egy trabeculectomiánál megszokott, de fordított állású trapéz alakú félvastag scleralebenyt készítettünk a temporális felső kvadránsban az equatortól perifériásán, amelynek alapján teljes vastagságú sclera perforációt végeztünk, alatta a choroideát diathermizáltuk. Pars plana vitrectomia: 20G sclerotomián keresztül, 40G kanül segítségével a korábban készített scleraablaknak megfelelően