Szemészet, 2018 (155. évfolyam, 1-4. szám)
2018-03-01 / 1. szám
Hungarian experiences and results of subretinal chip implantation Hungarian experiences and results of subretinal chip implantation Aims: The aim of our paper is to summarize our surgicai results and experiences obtained in the two retinal chip implantations performed in Hungary in the framework of the international multicentric clinical trial with a subretinal implant aiming at restoring visual perception in blind retinitis pigmentosa patients. Methods: According to the inclusion and exclusion criteria, the RETINA IMPLANT Alpha IMS (Retina Implant AG, Reutlingen, Germany) was implanted in two patients (BO years old man, 53 years old woman). The functions of the implants were examined according to the protocol of the clinical trial 2 weeks after the implantation as well as every three months until month 12. The function of the implants was controlled by ERG examinations. The vision of the operated patients was measured by BaLM (Basic Light and Motion test), BaGA (Basic Grating Acuity test), and FrACT (Freiburg Acuity and Contrast Test) examinations, and by other functional tests. The examinations and tests were performed with the power of the implant switched either on or off and the controls were the results obtained in the off position. Results: Duration of surgery was 1D hours in the first and 9 hours in the second case; a targeted submacular position of the chip could be achieved in both cases. As the chip became extrafoveal in the first patient soon after surgery, reposition was necessary in a second operation. The retinal chips electrophysiological characteristics exhibited good performance. There was no detectable difference in the vision of the patient with the chip on and off position. In the second case, the performance of the chip was good. The examinations showed that the chip on position gave better vision than the chip off position. The patient reported vision improvement during the test trainings performed at home. These results have been presented within the frame of the interim results of this multicentre trial in 29 patients who have received the same implant (Stingl et al. Vision Research 2015; 111: 149ff). Conclusions: The surgery of subretinal implants is a multidisciplinary, complex and challenging procedure, but after meticulous preparation it can be performed successfully in general anaesthesia, even in the very first cases. The performance of the implant after implantation was flawless in both cases. In the second case, we were able to achieve a visual improvement. Precise definition of patient selection criteria and indications has a decisive influence on the visual improvement achieved by surgery. The results of the multicentre trial have shown that 21 of 29 participants (72%) reached the primary endpoints, of which thirteen participants (45%) reported, during the 12 months observation time, restoration of visual function which they regularly use in daily life. Keywords vision restoring implant, subretinal implant, degeneratio pigmentosa retinae, blindness, surgical results Bevezetés A Földön 285 millió látássérült ember él (látóélességük rosszabb, mint 6/18 [0,33]), akik közül 39 millió személy vak (látóélességük rosszabb, mint 3/60 [0,05]) (11). A nagy esetszámok miatt világviszonylatban és hazánkban is kiemelt feladat a látássérülés és vakság megelőzése, illetve a látássérültek és vakok rehabilitációja. Erre vonatkozóan a WHO korábban a VISION 2020 mozgalmat (13), majd utóbb a Universal Eye Health, Global Action Plan 2014-2019 programot indította el, amelynek dokumentuma elérhető a WHO honlapján: http:// www who.int/blindness/AP2014_19_ English.pdf4ua = l. A látássérülés megelőzési lehetőségeinek kidolgozása elsősorban a szemészet és az orvosi társszakmák feladata. Ezeket aztán kormányzati szintű egészségügyi programokká kell emelni, hogy a tudományosan kidolgozott módszerek országosan alkalmazásra kerülhessenek, és preventív hatásuk hatékonyan érvényesüljön. A látásrehabilitáció elsősorban a gyógypedagógusok hatáskörébe tartozik, de ennek is van orvosi tartalma, amit fontos, hogy ismerjenek a szemorvosok. (A „Felnőttkorban látássérültté vált személyek rehabilitációja” című szakmai irányelv elérhető a Magyar Szemorvostársaság honlapján: http:// szemorvostarsasag.hu/ cikkek/felnottkorban-latasserulttevalt-szemelyek- rehabilitáció ja). A látásrehabilitációs tréning lehetőségei az elmúlt évtizedben jelentősen bővültek hazánkban, és emellett sokat fejlődtek az orvosi kezeléssel elérhető rehabilitációs lehetőségek is. Utóbbiak között lehet említeni a beültethető látásjavító implantátumokat, amelyek hazai úttörő alkalmazásával szerzett saját tapasztalatainkról szeretnénk ebben a közleményben beszámolni. A látásjavító implantátumoknak két fő csoportja ismert az intraokuláris és az extraokuláris implantátumok. Az intraokuláris implantátumok elhelyezkedésük alapján lehetnek epiretinálisan vagy szubretinálisan. Mindkét fajtából egy-egy már kereskedelmi forgalomba is került: az epiretinális Argus II (Second Sight, Sylmar, CA, USA) (4) és az általunk is alkalmazott szubretinális Alpha IMS 2
