Szemészet, 2018 (155. évfolyam, 1-4. szám)
2018-12-01 / 4. szám
vélyes üdvözlet szószerinti átadása elmarad, mivel az őszi vírusok nem kíméltek, jelenleg még akut fázisban lévő laryngopharyngitisem meggátolta a személyes megjelenésemet. Az MSZT büszkeséggel figyeli a klinika kiemelkedő tudományos, oktatói és betegellátó munkáját. Társaságunk ismeri a nagy múltú egyetemi klinika néhol-néhol problémás történetét, jól tudjuk a különböző történelmi korszakok viszontagságainak lecsapódását is. Összességében azonban elmondható, hogy a Mária utcai Klinika jelenleg is a magyar szemészet szakmai élvonalát képviseli minden fronton. A Semmelweis egyetem két Szemészeti Klinikájának összevonása sokféle gondolatot, érzelmet, reakciót váltott ki. Az idő múlásával, a helyzet stabilizálódásával a Magyar Szemorvostársaság azonban elégedetten detektálja a folyamatos, magas színvonalú munkát és annak megnyilvánuló eredményét. Egy Semmelweis egyetemi honlapról való az alábbi idézet: „Az integráció elsősorban az oktatás curriculumának egységesítését, a kutatások szoros összefogását és a betegellátás erőforrásainak egyesítését jelenti, amelyek új lehetőségeket nyitnak a további fejlődésre, fejlesztésre, és a klinikát Európa legnagyobb vezető szemészeti intézetei közé emelik". Ez az egyetem részéről egy igen nemes célkitűzés, amelynek elérése azonban nagyon komoly odafigyelést, harmonizációt, gondos tervezést igényelt, igényel folyamatosan. Ennek a komplex célnak az eléréséhez: az eddig elvégzett, az eddig már nagyon sikeresen megtett, munkával teli útszakaszhoz, gratulálunk. Az MSZT minden tagja nevében ez a gratuláció elsősorban az elődöknek, másodsorban, pedig a mai számos, kiválóan dolgozó munkatársnak szól együttesen, azzal, hogy további sikeres munkát, töretlen fejlődést és az ezzel együtt járó - kiérdemelt - megelégedettséget kívánunk. Tisztelettel: Facskó Andrea prof. dr. az MSZT Elnöke" Master Class on LHOIM 2018. szeptember 24-25., Milánó Második alkalommal került megszervezésre 2018. szeptember 24. és 25. között Milánóban a Leber-féle hereditaer opticus neuropathia mesterkurzusa, amelynek helyszínéül a milánói Szt. Raffael Kórház szolgált. A rendezvény elnöke prof. dr. Francesco Bandello volt, előadást tartottak dr. Piero Barboni, dr. Valerio Carelli bolognai, illetve dr. Thomas Klopstock müncheni professzorok. A kerékasztal további tagjai dr. Michele Carbonelli, dr. Maria Lucia Cascavilla, dr. Chiara La Morgia és dr. Martina Romagnoli voltak. Európa több országából érkeztek résztvevők erre a gyakorlatorientált kurzusra, Franciaország, Németország, Finnország, Nagy-Britannia és Románia mellett Magyarország is képviseltette magát. A program témája a Leber-féle hereditaer opticus neuropathia volt. Az első nap előadássorozata a LHON genetikai hátterének és patofiziológiájának megismertetésével kezdődött. Ezt követte a betegség tünetspektrumának ismertetése és a lehetséges diagnosztikai eljárások bemutatása. Felhívták a figyelmet arra, hogy a betegségben OCT- vizsgálat által megfigyelhető peripapilláris idegrostrétegveszteség temporalisan indul, majd inferior, superior és végül nasalis kvadránsokra terjed, s ez jellemző a LHON- ra. Szó volt arról is, hogy ha egy páciensünknél hirtelen látásromlás mellett pszeudoödémás, hyperaemiás papillaképet látunk, a látóidegfő körüli erek microangiopathiájával (kis erek teleangiectasiája, tortuositasa), amilyen hamar csak lehet, indítsuk el a genetikai vérvizsgálatot LHON irányába. A nap második felében a terápiás lehetőségeket ismertették. A kurzus alatt többször elhangzott a felszólítás: a terápia az alkohol és a dohányzás teljes elhagyásával kezdődjön. Bemutatták a RHODOS (Rescue of Hereditary Optic Disease Outpatient Study) tanulmány eredményeit, amely egyértelműen igazolja az idebenone hatásosságát a LHON kezelésében. A második nap programja az esetismertetések jegyében zajlott. Érdekes és tanulságos volt számomra Michele Carbonelli párhuzamos esetismertetése, amelyben két páciensnél, akik mindketten LHON-ra specifikus genetikai mutációval bírtak és klinikai tüneteket is produkáltak, a hajlamosító tényezőket vizsgálták. Mindkettejük esetében közös pont volt a nagymértékű dohányzás, amely mellett az alkoholabúzus, és a malnutríció következtében fellépő B12-, folsavhiány is szerepet kapott. Életmódváltás után mindkét esetben javulás mutatkozott a látásélességben. A programot egy kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyben a két nap alatt elhangzottak rövid összefoglalása mellett a LHON-DOA-adatbázisról is esett pár szó, amely azon kívül, hogy jó lehetőség arra a kezelőorvosoknak, hogy egy jól áttekinthető adatbázisba foglalják a fent nevezett betegséggel bíró pácienseiket, ezáltal klinikailag releváns információkat nyújthat a többi kezelőorvos, illetve a témában tudományos kutatást végző orvosok számára is. A szakmai program mellett volt lehetőség a kávé- és ebédszünetekben kissé oldottabb hangulatban ismerkedni az előadókkal és a többi résztvevővel, majd az utolsó nap előadásai után egy rövid városnézésre is nyílt alkalom. Összegzésként elmondhatjuk, hogy igazán hasznos és tanulságos két nap után sok élménnyel és új ismerettel gazdagodva térhettünk haza. Karsai Agnes dr., Szombathely 210
