Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)

2016-06-01 - Supplementum

Kongresszusi összefoglalók

Ocular parameters of preterm babies with treatment-requiring ROP

Erika Мака, Andrea Szigeti, Mária Csidey, Huba Kiss, Zoltán Zsolt Nagy

Semmelweis University, Department of Qphthalmology, Budapest

Purpose: To evaluate ocular parameters in children with treatment-requiring retinopathy of prematurity (TR-ROP) at laser therapy.

Methods: Our retrospective analysis included 32 eyes of 16 children (11 girls, 5 hoys) with TR-ROP The mean gestational age was 26.2±1.76 weeks (range: 24-29 weeks) at birth and 35.94±3.09 weeks (range: 32-41weeks) at the treatment. Refractive power (SE) and keratometry values (K) were determined with handheld, portable kerato-refractometer (RetinomaxK-plus 3, Righton Ophthalmic Instruments). Axial length (AL), anterior chamber depth (ACD) and lens thickness (LT) were measured with ultrasound (HD11 XE; L15-7ÍO linear transducer; Philips). The ocular parameters were determined under general anaesthesia at the time of the treatment. The independent sample t-test was applied to compare the ocular parameters in children with TR-kOP in Zone I or Zone II. Regression analysis was used to evaluate the association between the ocular parameters and gestational weeks at birth and at the time of the treatment.

Results: In eyes with TR-ROP in Zone I we found significantly lower (p <0.001) SE, higher К values (p=0.001) and shorter AL (p<0.05) than in eyes with TR-ROP in Zone II. Gestational age at treatment showed significant associations (p<0.001) with the following parameters: refractive power, keratometry values, axial length and anterior chamber depth (linear regression). No significant differences were found between right and left eyes and the gender. There was no significant association between birth weight and any ocular parameter.

Conclusion: The refractive status of the eyes can be influenced by the gestational age at treatment of ROP and the location of the retinopathy. Further long-term investigations with more children should be considered.

E5S Pillangóalakú macula disztrófia ritka szövődménye és sikeres kezelése

Kocsis Gabriella, Kovács Balázs

Kaposi Mór Oktató Kórház, Szemészeti Osztály, Kaposvár

Célkitűzés: A pillangóalakú macula-disztrófia talaján kialakult kétoldali szubfoveális chorioidea érújdonképződés (CNV) sikeres kezelésének (bevacizumab intravitreális injekció) bemutatása.

Esetbemutatás: A pillangóalakú macula-disztrófia ritka, autoszómálisan öröklődő, megtartott látásfunkciókkal járó betegség. A két évvel ezelőtt egyoldali hirtelen látásromlással jelentkező 66 éves nőbeteg - második szemén egy évvel később hasonló panaszokkal - szubfoveális CNV-t, és következményes exszudatív elváltozásokat észleltünk. Bevacizumab (Avastin) intravitreális injekció adására (o.d. 3, o.s. 3) a kísérőtünetek megszűntek, az érújdonképzódéses membrán záródott, a látásélesség mindkét szemen kielégítő mértékben, tartósan javult. Következtetés: A retina pigmenthám rétegének elváltozásai esetén lehet számítani súlyos látásromlást okozó szubfoveális CNV szövődményére, amely a felismerése után eredményesen gyógyítható.

Butterfly-shaped pigment dystrophy of the macula

Gabriella Kocsis, Balázs Kovács

Kaposi Mór Teaching Hospital, Department of Ophthalmology, Kaposvár

Purpose: To present the successful treatment of bilateral, subfoveal choroidal neovascularisation (CNV) caused by butterfly-shaped pigment dystrophy of the macula with bevacizumab (Avastin) intravitreal injections.

Case report: Butterfly-shaped pigment dystrophy of the macula is a very rare, autosomal retinal disease with virtually norma/ or very slightly reduced visual acuity. Two years ago we examined a 66-year-old woman with decreased visual acuity in one eye and later in the other eye. We found bilateral subfoveal choroidal neovascular membrane with exudation. After 3 intravitreal injections of bevacizumab (Avastin) in each eye, the CNV membrane became closed and the visual acuity became significantly better and stable.

Conclusion: Many alterations of the retinal pigment epithelium can cause subfoveal CNV and its complications. After establishing the correct diagnosis, it can be successfully treated.

E53 Choroidea vastagságának vizsgálata Swept Source optikai koherencia-tomográfia segítségével diabéteszes betegekben

Horváth Hajnalka, Sándor Gábor; Szigeti Andrea, Rácsán Zsuzsa, Nagy Zoltán Zsolt, Ecsedy Mónika

Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest

Célkitűzés: Choroidea vastagságának vizsgálata 1-es és 2-es típusú diabéteszes betegekben, valamint a diabéteszes maculopathia (MP) különböző formáiban egészséges kontrollcsoporttal összehasonlítva.

Betegek és módszerek: Prospektiv összehasonlító vizsgálat Swept Source DRI Triton optikai koherencia-tomográfia segítségével. Macula- és choroideavastagság térképet készítettünk 48 diabetes mellitusos (DM) - szemészetileg még nem kezelt - beteg 92 szeméről (21 fő 1-es típusú és 27 fő 2-es típusú DM). Kontrollcsoportként 21 fő 39 szemét vizsgáltuk. A diabéteszes MP alapján három csoportot alakítottunk ki: 0 - nincs maculaödéma (37 szem), 1 - perifovealis ödéma (31 szem), 2 - cisztoid maculaödéma (CMO) (24 szem). Minden betegnél rögzítettük a DM fennállási idejét. Statisztikai módszerként Mann-Whitney U-próbát és Kruskal-Wallis-tesztet alkalmaztunk.

Eredmények: Nem igazolódott szignifikáns különbség a diabéteszes betegek choroidea vastagságában a kontrollcsoporttal összehasonlítva. A 2-es típusú diabéteszes betegek choroideáját szignifikánsan vékonyabbnak találtuk a perifovealis temporalis (PeF T) régióban az 1-es típusúakkal összehasonlítva (p=0,01863). A diabéteszes betegeket a MP megléte alapján és a különböző maculopathiás csoportokat egymással összehasonlítva a PeF T régióban szignifikánsan vékonyabbnak találtuk a choroideát a maculopathiás betegekben és CMO esetében (p<0,05), a többi régióban szignifikáns különbség nem igazolódott a különböző csoportok között. 2-es típusú diabéteszes betegeknél a fennállási idő és a choroidea elvékonyodása között minden régióban szignifikáns összefüggést találtunk (p<0,05).

Következtetés: 2-es típusú cukorbetegekben, maculopathiás diabéteszesekben (a nem maculopathiásokkal összehasonlítva) és CMO esetében is szignifikánsan vékonyabbnak találtuk a choroideát a PeF T régióban. 2-es típusú cukorbetegekben szignifikáns összefüggést mutattunk ki a fennállási idő és a choroidea elvékonyodása között.

; 54 ;