Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)
2016-06-01 - Supplementum
Kongresszusi összefoglalók ESS Elülső lamellaris keratoplasztikával elért: eredményeink Kenényi Ágnes, András Bernadett, Pluzsik Milán, Kálmán Réka, Pék György, Enyedi Lajos, Hargitai János, Bársony Vera, Pregun Tamás, Tóth Eszter Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Budapest Célkitűzés: Azon eseteink áttekintése, amelyeknél elülső lamellaris keratoplasztikát végeztünk. Anyag és módszer: A 2008 és 2015 között végzett elülső lamellaris keratoplasztikás anyagot elemeztük retrospektív módon. A vizsgálat szempontjai a következők voltak: műtéti indikáció, műtéti technika, szövődmények, strukturális és funkcionális állapot a posztoperatív időszakban, illetve a legutolsó ellenőrzéskor. Eredmények: Fenti időszakban 30 beteg 33 szemén végeztünk elülső lamelláris keratoplasztikát. Két beteg távol járt ellenőrzésre, esetükben csak a perioperatív adatokat elemeztük. Húsz műtét optikai célból (keratoconus, valamint szaruhártya-homályok miatt) történt. Ezek közül 19 mély elülső lamelláris keratoplasztika volt Anwar-Teichman szerint vagy más manuális technikával, egy esetben felszínes lamelláris keratoplasztika mikrokeratom alkalmazásával. Az optikai célú keratoplasztikán átesett szemek varratszedés utáni, szemüveggel korrigált látóélességének átlaga 0,79 volt, az endothelsejt-sűrűségük 2400 sejt/mm2-t meghaladó volt. Tizenhárom esetben perforált vagy perforációval fenyegető szaruhártyafekély miatt tektonikus célból végeztünk lamelláris keratoplasztikát. Ezek közül két esetben a kezdeti jó eredmény után ismételt műtétre volt szükség az alapbetegség nem megfelelő kontrollja miatt. A tektonikus célú műtéten átesett szemek legutolsó ellenőrzéskor észlelt, szemüveggel korrigált látóélességének átlaga 0,16 volt. Rejekciós jelek egy szemen se mutatkoztak a vizsgált periódusban. Következtetés: Az optikai célból végzett elülső lamelláris keratoplasztikás eredményeket funkcionális és strukturális szempontból egyaránt kedvezőnek tartjuk, a magas posztoperatív endothelsejt-sűrűség és a rejekció megjelenésének a hiánya külön erényként mutatkozik. A tektonikus célú lamelláris keratoplasztikák kontrollált alapbetegség esetén eredményesek voltak. Results of anterior lamellar keratoplasty cases Ágnes Kerényi, Bernadett András, Milán Pluzsik, Réka Kálmán, György Pék, Lajos Enyedi, János Hargitai, Vera Bársony, Tamás Pregun, Eszter Tóth Bajcsy Zsilinszky Hospital, Budapest Aim of the study: To evaluate the results of anterior lamellar keratoplasty cases. Material and methods: It is a retrospective analysis of anterior lamellar keratoplasty cases performed in the period between 2008 and 20i 5- The main aspects of the evaluation included the indication of surgery, the surgical technique, complications the structural and functional results in the postoperative period and at the last follow up examination. Results: 33 eyes of 30 patients underwent anterior lamellar keratoplasty procedures in the above-mentioned period. Twenty procedures were performed for optical reasons (cases of keratoconus, corneal scars and opacities). This group of operations included 19 deep anterior keratoplasties with Anwar and Teichman's or with other manual technics and one microkeratome-assisted superficial lamellar keratoplasty. The average best spectacle-corrected visual acuity after suture removal of eyes in this group was 0.79, endothelial cell density exceeded 2400 cells/mml in all cases. Anterior lamellar keratoplasties for tectonic reasons were performed in 13 cases with perforated ulcers or with ulcers of impending perforation. Two of these cases needed repeated surgery due to uncontrolled underlying disease. The best spectacle-corrected visual acuity of the eyes at the last follow up visit after tectonic keratoplasty averaged 0.16. No signs of rejection were observed in the follow-up period in any of the anterior lamellar keratoplasty cases. Conclusion: Both the structural and the functional results of the anterior lamellar keratoplasties for optical reasons are favourable. The high postoperative endothelial cell density and the lack of rejection allow further benefit. Anterior lamellar keratoplasties for tectonic reasons proved to be successful in cases with controlled underlying disease. ES3 A bakteriális keratitisek etiológiájának elemzése klinikánk egyéves anyagában Imre László1, Füst Ágnes1, Kristóf Katalin2, Hegedűs Júlia1 ’Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika, Budapest Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézet, Budapest Célkitűzés: A 2014-ben klinikánkon bakteriális keratitis miatt hospitalizált eseteink mikrobiológiai vizsgálatának, valamint a kórokozók antibiotikum érzékenységének retrospektív elemzése. Módszer: Összesen 109 esetet vizsgáltunk, (58 nő, 48 férfi) átlagéletkoruk 52,5±22,8 (8,3-92,7) év. A mikrobiológiai vizsgálatok eredményét elemezve megállapítottuk az egyes kórokozók előfordulási gyakoriságát, vizsgáltuk a mintavétel helyét, a polimikrobás infekciók arányát, az in vitro antibiotikum érzékenységet illetve rezisztenciát, valamint a kontaktlencse viselők számát. Eredmények: Nem történt mikrobiológiai vizsgálat 6 betegnél (5,5%), 38 leoltás (34,9%) eredménye negatív, 65 leoltás (59,6%) eredménye pozitív volt. A mikrobiológiai minta a corneáról származott 40,7%-ban, conjunctiváról 28,4%-ban, kontaktlencséről 18,5%-ban, és egyéb helyről (pl. tárolófolyadék) 12,3%-ban. Kontaktlencse viselők esetén a leoltás minden esetben pozitív volt, a pozitív leoltású esetek között 23/65 (35,4%) kontaktlencseviselő volt. Összesen 31 különböző baktérium fordult elő. A leggyakoribb kórokozók az összes esetet figyelembe véve a következők voltak: Pseudomonas aeruginosa (12,93%), Propionibacterium acnes (10,2%), Staphylococcus epidermidis (10,2%), Stenotrophomonas maltophilia (8,16%), Klebsiella oxytoca (7,48%), Serratia marcescens (6,8%). A kontaktlencse viselők között a Pseudomonas aeruginosa 18,75%-ban fordult elő, ugyanakkor a Propionibacterium acnes és a Staphylococcus epidermidis 4,68%, illetve 1,56%-ban. A kórokozók antibiotikum érzékenysége és rezisztenciája megfelelt az irodalmi adatoknak. Következtetés: A bakteriális keratitisek mikrobiológiai tenyésztési eredményének feldolgozása, a kórokozók előfordulási gyakoriságának eloszlása, valamint antibiotikum érzékenységének ismerete segíthet a súlyos keratitises betegek kezelésének optimálisabb megtervezésében, különösen a leoltás eredményének ismerete előtt. 35
