Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)
2016-12-01 / 4. szám
SZEMÉSZET 153. évfolvam 2016: 4. szám 195-198. A magyar szemészet nagy egyéniségei. Alberth Béla* (1925-2006) Bállá Szabolcs Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Általános Orvostudományi Kar; Szemészeti Tanszék [Igazgató: Prof. Dr Berta András, egyetemi tanár] Alberth Béla professzor 1969-től 1994-ig töltötte be a Debreceni Szemklinika intézetvezetői professzori posztját. Bár sebésznek készült, a II. világháború eseményei a szemészet irányába sodorták. A Debreceni Szemklinika épületében otthonra, a szemészetben pedig hivatásra lelt, majd vitathatatlanul a magyar szemészet egyik ikonikus alakjává nőtte ki magát. Great eminences in the field of Hungarian ophthalmology - Béla Alberth (1925-2006) Professor Béla Albert filled the chairman position at University of Debrecen, Department of Ophthalmology from 1969 to 1994. Although he planned to be a surgeon events of World War II. directed him to ophthalmology. Eventually the building of the Eye Clinic turned into his home, while ophthalmology proved to be not only an occupation but a profession for him, and he arguably became one of the most iconic figures of Hungarian ophthalmology. Kulcsszavak Alberth Béla, professzor Debrecen, Szemklinika, biográfia Keywords Béla Alberth, professor, Debrecen, Institute of Ophthalmology, biography Dr. Alberth Béla (Büdszentmihály, 1925. május 3. - Debrecen, 2006. július 22.). Szülei Alberth Béla és Sulyok Vilma mindketten tanítók voltak csakúgy, mint felesége, Csiszár Magdolna. Húga és egyetlen lánya szintén az orvoslást választották hivatásként. Már igen fiatalkorban, 6-7 évesen elhatározta, hogy orvos akar lenni. 1943 szeptemberében kezdte el tanulmányait a Tisza István Tudományegyetemen, azonban a második félévet az 1944. márciusi német megszállás miatt már áprilisban be kellett fejezniük a diákoknak. Egy nap otthoniét után kerékpárra ült, és jelentkezett a nyíregyházi kórházigazgatónál, hogy orvostanhallgatóként szeretne ott dolgozni kosztért és szállásért cserébe. Május 1-től már munkába állhatott, a belgyógyászatra lett beosztva. A kialakult orvoshiány miatt olyan vizsgálatokat és beavatkozásokat (pl. lumbálpunkció) végezhetett és sajátíthatott el rövid idő alatt, amelyeket manapság kezdő orvosok sem csinálhatnak. Az orosz megszállás miatt Nyíregyházáról is menekülni kényszerült, az utolsó kisvasúttal jutott ki a városból. Néhány nap múlva beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudomány*A 2016 Március 15-i pályázat „A Magyar Szemészet nagy egyéniségei” kategória I. helyezett pályamunkája
