Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)

2016-12-01 / 4. szám

A szaruhántya vizsgálata konfokális mikroszkóppal 10. a-b ábra: Acanthamoeba ciszták (HRT3/RCM, 400x400 pm, z= 1 В рт] jeleznek (4, 16). Hosszan fennálló Acanthamoeba fertőzések során a stroma-destrukció által kialakuló mikroűrök révén jellegzetes a lépes­­méz-rajzolat (16). Kontaktlencse-viselés során szá­mos szaruhártyát érintő elváltozás alakulhat ki. Epithelialis réteg vas­tagságcsökkenés, változó mérték­ben keratocyta sűrűségcsökkenés, továbbá endothelialis polimegetiz­­mus és szabálytalan alakú, kerek vagy ovális sötét területek jelenhet­nek meg az endothelrétegben (4). Hosszú távú kontaktlencse-viselés során magas reflektivitású mikro­­pont depozitumok jelenhetnek meg a cornea stromájában (2). Szárazszeműségben számos epithe­lialis elváltozás figyelhető meg. Popper szakirodalmi eredmények alapján összegezte, hogy száraz­­szem-szindrómában főként foltok­ban, mind a superficialis epithel­­sejtek száma, mind pedig denzitása csökken, a subbasalis idegrostok le­futása, elágazódása megváltozik, il­letve azok orsószerű vagy gyöngy­­füzérszerű megvastagodása figyel­hető meg (19). Az IVCM alkalmas a szaruhártyá­ban lévő idegen testek felismerésére és lokalizálására, valamint a cornea­­ban létrejövő változások követésé­re. Fém idegen testek után a rezi­­duális superficialis epithelialis sej­tek magas reflektivitást mutatnak. Megnyúlt basalis és intermedier epithelialis sejtek találhatóak a sé­rülés helyén. A basalis epithelsejtek sűrűsége a sérülés következtében alacsonyabb lesz, körülöttük 1-2 pm-es, magas reflektivitású képle­tek, valószínűleg leukocyták talál­hatóak. A sérülés következtében a subepithelialis idegek részlegesen hiányoznak, valamint a Langer­­hans-sejtek denzitása megnöveke­dik (21). Cukorbetegség fennállása során megváltozhat a szaruhártya szerke­zete, amelyet diabéteszes keratopa­­thiának nevezünk. IVCM-vizsgálat során számos eltérést láthatunk a diabéteszes szaruhártyák esetében. A basalis epithelsejt-denzitás szig­nifikánsan csökkent az egészséges személyekéhez képest (19). Csök­kenhet az epithelsejtréteg vastagsá­ga és fokozódhat a Bowman-réteg reflektivitása (10). A diabetes melli­­tusra jellemző idegeltérések a sub­basalis idegplexusok morfológiájá­nak megváltozásában és sűrűségé­nek csökkenésében mutatkozik meg (19, 24). Cornealis disztrófiák általában jól azonosíthatók a réslámpás kép alapján, azonban az IVCM-es felvé­telek felmerülő differenciáldiag­nosztikai nehézségek esetén segít­séget nyújtanak, illetve számos ki­egészítő információt adnak, a képek alapján a betegségek prog­ressziójára következtethetünk (4, 17). Az IVCM segítségével enyhe, illetve mérsékelt ödéma esetén is vizsgál­ható a szaruhártya endothelrétege. Cornea guttata és Fuchs-disztrófia esetén a cornea guttae kis (5-10 pm), kerek, hiporeflektív képletek­ként láthatóak, esetenként centrá­lis hiperreflektív résszel. Fuchs en­dothelialis disztrófia esetén jellem­zőek a mikrobullák (11), továbbá a csökkent endotheldenzitás, a pleo­­morfizmus és a polimegetizmus (4). Keratoconus kezdetén jellemző a keratocyta sejtmagok magasabb reflektivitása és az extracelluláris mátrix homálya (11). Keratoconus­­ban Bowman-réteg szakadások, hosszúkás endothelsejtek figyelhe­tőek meg (4). A felületes hámsejtek elongációja és örvényszerű elhe­lyezkedése, valamint rendellenes subbasalis idegszerkezet látható a conus csúcsában. A basalis epithel­sejtek átmérője lényegesen na­gyobb, az elülső, hátsó és a teljes keratocyta sejtdenzitás 10-19%-kal

Next

/
Oldalképek
Tartalom