Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)

2016-09-01 / 3. szám

Recklinghausen-kórban szenvedő betegek szemészeti gondozása sában is. így mindenképpen elen­gedhetetlen a betegek évenkénti kontrollvizsgálata, szövődményes esetekben, illetve progresszió ese­tén a kontrollok sűrítése szükséges. A vizsgálat része kell legyen minden alkalommal a visus-felvétel, fun­­dusvizsgálat, tonometria, bizonyos időközönként látótérvizsgálat vala­mint Hess-függöny vizsgálat. A be­tegség legjellegzetesebb szemészeti manifesztációja az irisen megjelenő hamartomák vagy más néven Lisch­­csomók. Számuk és méretük rend­kívül nagy varianciát mutat. Lehet­nek uni- vagy bilaterálisak is. Kék és zöld iris esetén egészen halvány­­szürkétől a közép barnáig változik színűk, és általában kicsit elmo­sott, rojtos szélűek. Barna irisen in­kább krémszínűek, kifejezetten jól körülírt, éles szélűek és dómszerű­­en előemelkedőek. Jelenlétükkor mindenképpen fel kell merülnie neurofibromatosis gyanújának. Dif­ferenciáldiagnosztikai szempontból megemlítendő, hogy iris csomók nemcsak Recklinghausen-kór eseté­ben láthatók. Ocularis melanosis­­ban is előfordulhatnak irisen megje­lenő terimék, de ezek minden eset­ben unilaterálisak és kékes színűek, gyakran iris heterocromiát okozva. Iris naevusok is gyakran összeté­veszthetőek Lisch-csomókkal, külö­nösen, ha kisebb méretűek, de míg a Lisch-csomók halványabb, viszony­lag éles szélű és dómszerűen elő­emelkedő képletek, addig az iris­­naveusok, sötétbarna vagy fekete színűek, mosottabb szélű és lapo­sabb eltérések (8). Amennyiben az iriscsomók multiplexek, különösen ha a zugi szélnél helyezkednek el, mindképpen szükséges gonioszkó­­piát végezni az általuk esetlegesen okozott glaukóma miatt. A köny­­nyebb követhetőség és összehason­líthatóság miatt, amennyiben lehe­tőség van rá érdemes minden kont­roll alkalmával fundus- és réslám­pás fotókat készíteni, valamint a papillaris idegrost-vastagságot OCT- vizsgálattal követni. Koponyacson­ti eltérés gyanúja esetén természe­tesen szemtávolságot, szemréstá­­gasságot kell mérni és Hertel-vizs­­gálatot végezni. Tünetmentes első­ágú rokonok szemészeti vizsgálata is javasolt minden frissen diagnosz­tizált esetben. Következtetés Neurofibromatosisos betegek gon­dozása komplex, interdiszcipliná­ris feladat, mert bár jelenleg nem ismert olyan terápia, amely a be­tegséget megelőzné vagy meggyó­gyítaná, de nem szövődményes neurofibromák sebészi eltávolítása megkísérelhető, illetve intracrania­lis folyamatoknál sugár- és kemo­terápia is alkalmazható (5). Jelen­leg kutatások folynak olyan gyógy­szerek kifejlesztésére, amelyek a neurofibromin GAP aktivitását sti­mulálja, illetve p21 aktivitását gá­tolja (1).

Next

/
Oldalképek
Tartalom