Szemészet, 2016 (153. évfolyam, 1-4. szám)
2016-09-01 / 3. szám
3. ábra: Kontrasztanyag intravénás beadását követően készített MRI-felvétel a bal alsó szemhéj preseptalis metszetéről. A nyíl a kontrasztanyagot halmozó granulomára mutat 4. ábra: Vízelőtéttel készített ultrahangfelvétel a bal alsó szemhéjról. A nyíl a granulomára mutat Góckutatást, lokális gyulladásgátló és antibiotikum-terápiát indítottunk. Differenciáldiagnosztikai szempontból kontaktallergia, lokális (dacryocystitis, dacryoadenitis, hordeolum) vagy távoli infekció (felső légúti hurut, otitis, sinusitis, fogászati góc, endocarditis) szemhéjra terjedése, EOP, illetve neoplazma jött szóba. Az anamnézisben szereplő szúnyogcsípés - bár a szúrcsatorna nem volt látható - illetve a kizárható betegségek jelentősen szűkítették a kört. Egyre inkább valószínűvé vált, hogy az alsó szemhéjat érintő subcutan preseptalis gyulladásos folyamatról van szó. Laboratóriumi adataiban enyhe szérum glükóz és vérzsírok emelkedésén kívül eltérést, leucocytosist, eozinofíliát, pajzsmirigy funkcióban szintemelkedést nem találtunk. Az alkalmazott terápia mellett szemhéj- és arcödémája mérséklődött, de hetekkel később újra fellángolt. A klinikai kép hullámzó jellegének megfelelően, az egyik észlelés során az érintett oldalon a bulbáris kötőhártya alatt a limbus mellett megjelent egy cisztózus, fehér bennékű képlet, amely a következő héten már nem volt észlelhető. Egy alkalommal pedig fájdalmas diffúz scleritisre utaló kép volt látható. Egy hónappal az első észlelés után a bal alsó szemhéjbőr alatt, az alsó orbitaszél szintjében egy ZO mm hosszú, tojásdad alakú, tömött tapintatú, kemény térimé jelent meg a konszekutív ödéma alatt, mely képalkotó eljárásokkal (UH-B, MR1) is ábrázolódott (3-4- ábra). Az orbita MRI mérsékelt exophthalmust, kiszélesedett, elmosódott határú szemmozgató izmokat is leírt. Fizikális vizsgálattal azonban mozgáskorlátozottságot, proptosist továbbra sem észleltünk, a folyamatot preseptalisnak tartottuk. Párakötés és egy 7-napos levofloxacin kúra után a szekunder tünetek mérséklődését követően az elváltozás sebészi eltávolítása mellett döntöttünk. Ennek során az alsó orbitaszél szintjében kimetszettük a babnyi, szürkésfehér, tömött, nem teljesen körülírt granulomát. Preparálás közben megjelent a kórokozó fonalféreg is. A helminth identifikálását (Dirofilaria repens) az Országos Epidemiológiai Központ végezte (5- ábra). 5. ábra: Az élő fonálféreg műtéti eltávolítást követően A beavatkozás során az orbita septum sérülését nem észleltük. A posztoperatív szakban reakciómentes sebvonalat, a kísérő gyulladásos tünetek megszűnését tapasztaltuk. Miután a beteg vízparton szokott tartózkodni, horgászik, kutyái is vannak, külföldön sosem járt, autochton fertőzés valószínűsíthető. Következtetés Esetismertetésünkkel csatlakozni szeretnénk, a már leírt néhány hazai esethez, igazolván a kórkép létjogosultságát Magyarországon. A szemkörnyéki gyulladásos folyamatoknál számos betegség kóroki szerepe felmerül. A leggyakoribb kórképek mellett a korábban elvétve előforduló, de a Dirofilaria endemizálódása miatt egyre nagyobb számban jelentkező D. repens fertőzésre szeretnénk felhívni a figyelmet. A diagnózis felállítását a subconjunctivális formával szemben az esetünkre jellemző subcután elhelyezkedés is nehezítette. A szúnyogcsípést követő esetekben, gondolni kell dirofilariosira is! ч /