Szemészet, 2015 (152. évfolyam, 1-4. szám)

2015-03-01 / 1. szám

Non-Arteritic Anterior Ischemic Optic Neuropathy Bevezetés A látó- és szemmozgató rendszer keringési zavarai, iszkémiás megbe­tegedései olyan klinikai tünetcso­portokat foglalnak magukba, ame­lyek jelzik és sokszor előre jelzik az induló cerebrovaszkuláris iszké­miás történést. Klinikai jelentősé­gük kettős: • egyrészt előrejelzik az induló vagy már zajló agyi keringési za­vart, hiszen a látórendszer vérel­látása az agyi keringés része. • Másrészt az elülső iszkémiás lá­tóidegfő keringési zavara idővel a társszemen is jelentkezik, ha a keringési zavart okozó háttérbe­tegségek nem kerülnek időben fel­ismerésre. A kétoldali progresszív látásvesztés gyors és irreverzibilis bekövetkezte miatt a vakság egyik leggyakoribb okai közé került. A cerebrális stroke napjainkban nép­betegség, Magyarországon évente 35-40 000 új megbetegedést tarta­nak számon. Haláloki rangsorban harmadik, a daganatok és a kardio­­vaszkuláris betegségek után. A látóideg keringési zavara egy szisztémás kardio- és/vagy cerebro­vaszkuláris megbetegedés része. A keringési zavar mielőbbi kivizsgálá­sa és a stroke-betegséggel foglalkozó szakmai kollégiumok módszertani levelei (nemzetközi és hazai guide­­line-ok) alapján szigorúan meghatá­rozott kritériumok szerinti. Időben történő, adekvát kezelése rendkívül fontos, mert: 1. a társszem vakságát előzhetjük meg, 2. egy újabb, esetleg letális stroke-ot előzhetünk meg, 3. a kardiovaszkuláris oki kezelés is elsődleges prevenciót jelent (pél­dául pitvarfibrilláció, arteria ca­rotis embologén plakk stb.) (19, 20,21). A hirtelen bekövetkező látásromlás gyakori oka az elülső iszkémiás op­ticus neuropathia (AION). Két tí­pusát különböztetjük meg, az ar­­teritises (A-AION) és a nem ar­­teritises (NA-AION) eredetűt (1, 16). Az A-AION ritkábban fordul elő, a vasculitis dominál és általá­nos tünetek is kísérik. A NA-AION gyakoribb, a keringészavar dominál, az érelmeszesedés okozta koleszte­rin multiplex mikroembolizáció okozhatja a papilla keringési iszké­­miáját. A fejfájáson kívül általános tünetek legtöbbször nincsenek, de előfordulhat fülzúgás, a memória gyors hanyatlása, néha átmeneti beszédzavar. A két kórkép elkülöní­tése rendkívül fontos, mert az arte­­ritises formában akut, nagy dózisú szteroid kezeléssel az órák alatt ki­alakuló vakság megelőzhető (22). A NA-AION diagnózisának kritéri­umait 1987-ben Béri és munkatársai így határozták meg: 1. hirtelen, fájdalom nélküli látás­romlás, 2. papilla mérsékelt prominenciája, ödéma okozta elmosódottsága, amely kezeletlen formában opti­cus atrófiához vezet, 3. látótérkiesés, 4. relatív afferens pupilladefektus, 5. papillaödémát okozó egyéb szem­vagy szisztémás betegség hiánya (3). A NA-AION kialakulását okozó leggyakoribb okok: a hipertónia, di­abetes mellitus, hypercholesterinae­­mia, generalizált, s főleg a nyaki erek progrediáló ateroszklerózisa, lágy plakkok kialakulása, szívrit­muszavar. Ritkábban játszanak sze­repet a kollagén érbetegségek, az antifoszfohpid-szindróma, ami a szisztémás fokozott trombózis­készség súlyos kórformája. Hajlamosító tényezők, azaz rizikó­­faktorok, amik külön, de többnyire együttesen is hajlamosítanak a NA­­AION kialakulására: a hirtelen vér­nyomásesés, az alvási apnoe szind­róma, migrén, kataraktaműtét, és egyes gyógyszerek: pl. sildenafil - Viagra (8, И, 17).A sildenafil okozta gravis szívritmuszavar miatti stroke etiológiai szerepe a nemzetközi szakirodalom érdeklődésének kö­zéppontjában áll (10). Esetismertetés A 41 éves nőbeteg bal oldali látás­romlás tüneteivel jelentkezett sze­mészeti szakrendelésünkön, 2012 nyarán. Elmondása szerint 4 nappal korábban hirtelen, reggelre alakult ki homályos látása az érintett sze­mén. Panaszai: ködös látás a bal szemén, főleg lefelé tekintve, tarkó­­táji fejfájás, szorongás, kissé izga­tott, agitált állapot voltak. Szem­fájdalomról nem számolt be. Visus: jobb oldalon: 1,0, bal oldalon: 1,0, de gyakran tévesztett. A szem­nyomása: 14-13 Hgmm volt. Közeli visusa Csapody VI-V, de binasali­­san, azaz mindkét szemén a szöveg nasalis kezdetében szövegkiesést jelzett. Színlátása ép volt (Ishihara­­táblák). A pupillomotoros funkciók vizsgálatakor: isocoria, kp. élénk, egyenlő reakciók voltak észlelhetők. Kritikus fúziós frekvencia- (CFF) értékeket jobb oldalon 38-35 Hz kö­zött jelezte, míg a bal oldalon 36-39 Hz között. A szemmozgató rendszer vizsgála­takor a szemállás párhuzamos volt. A szemrések egyenlőek, a vezetett szemmozgások minden tekintési irányba szabadok, koordináltak vol­tak, megtartott konvergencia mel­lett. Réslámpás vizsgálattal halvány, bé­kés bulbusokat, a lencsék centru­mában enyhe maghomályt lehetett látni. Uvegtesti tér mindkét oldalon tiszta volt. A szemfenéken jobb ol­dalon nívóban lévő decolorált papil­­lát, míg a bal oldalon körkörösen el­mosódott szélű, mérsékelt promi­­nenciát mutató, hyperaemiás papil­lát találtunk (1. ábra A, B). A komputer perimetriás vizsgálat­tal (KOWA 340 standard program) a jobb szem látóterében mind a nasalis-, mind a temporális alsó kvadráns jelentős részében abszo­lút scotomafedettség volt észlelhe­tő, néhány fokos centrális látótér­­megkíméltséggel. A bal szem látóterében döntően a nasalis-alsó kvadráns teljes abszolút scotoma fedettségét, azaz quadran­­topiát észleltünk (2. ábra A, B). Az általános anamnézise szerint 2007-ben, második terhessége alatt derült ki hipertóniája. Gyógyszeres beállítás történt ugyan, de a beteg a gyógyszereket néhány hét után nem szedte be, ellenőrzésekre sem járt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom