Szemészet, 2015 (152. évfolyam, 1-4. szám)
2015-09-01 / 3. szám
A szemlencse elülső tokjának biomechanikai vizsgálata 2. ábra: Egyszerűsített, nem méretarányos ábra a mechanikai teszt elrendezéséről. Az alsó tüske rögzített pozícióban volt, míg a felső tüske egy erőmérő cellához csatlakozott. Ezt egy léptetőmotor segítségével távolítottak az alsó tüskétől, míg a minta el nem szakadt. A teszt alatt a mintabefogó BSS-be [Balanced Salt Solution] merült. CA nyugalmi állapotban gyűrű alakú minta a nyújtás során ovális alakúvá torzult] regisztráltuk. A kísérleti elrendezést a 2. ábra mutatja. A nyílás nyújtatlan kerületét (^nyújtatlan) a következő egyenlet szerint számoltuk ki: ^nyújtatlan” 4r + + 2L0 ahol „r” a tüske sugarát jelenti, L0 pedig azt a távolságot, ami az alsó és a felső tüske között mérhető, amikor a nyújtáshoz szükséges erő eléri az 1,5 mN-t. Ekkor a nyugalmi állapotban gyűrű alakú minta egy ovális alakká torzult, de még valódi nyújtás nem következett be (a nyílás kerülete nem nőtt). A nyílás nyújtott kerületét (Knyüjtott) a következő egyenlet szerint számoltuk ki: Knyújtntt = 4r + 2xji + 2L0 + 2L, ahol Lj a mozgó (felső) tüske elmozdulását jelenti az L0 állapothoz képest, amikor a minta elszakad. A nyújtott kerület és a nyújtatlan kerület közötti kerületi nyúlási arányt százalékos formában határoztuk meg a következők szerint: Kerületi nyúlás = (Knyújtott/Knyűitalan) X 100% 1 . táblázat: A szakítóerő és a kerületi nyúlós a vizsgálati csoportokban CSD=szórás, CCC=folyamatos köralakú capsulorhexis, FLC=femtoszekundumos lézeres capsulotomia] CCC-cso- FLC1-CSO- FLC2-cso- FLC3-csoport port (n=50) port (n=25) port (n=25) (n=25) szakítóerő [mN) átlag±SD /164±56 119±11 118±10 108±14 tartomány 71-294 98-142 99-132 82-132 kerületi nyúlás [%] átlag±SD 151±6 148±3 148±3 144±9 tartomány 136-161 142-153 141-153 138-148 Pásztázó elektronmikroszkópia A minták előkészítése a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai Intézetében történt, az elektronmikroszkópos vizsgálatokat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimertechnika Tanszékén végeztük. A különböző tokmegnyitási technikák során nyert korong alakú mintákat frissen előkészített 1% glutár-aldehidet és 1% paraformaldehidet tartalmazó, 0,1 mol/1 nátrium kakodilát puffereit (pH 7,2) oldatban rögzítettük 24 órán keresztül. A rögzített mintákat felszálló alkohol sorban (20%-96% vol/vol), etanol/ acetonban, majd tiszta acetonban dehidráltuk, majd vákuumban szárítottuk. A mintákat ezután adhezív szénlemezre helyeztük, aranyoztuk, majd pásztázó elektronmikroszkóppal (JSM 6380L, JEOL, Ltd., Tokyo, Japan) vizsgáltuk. Statisztikai elemzések A statisztikai számításokat Statistica 8.0 szoftverrel (StatSoft Inc, Tulsa, OK) végeztük. Az adatok eloszlásának vizsgálatát Shapiro- Wilks-teszttel végeztük. A csoportok közötti különbségeket egyszempontos ANOVA-val elemeztük. A post-hoc analíziseket Dunett, illetve Tukey-tesztekkel végeztük. Minden esetben a p<0,05 értéket tekintettük statisztikailag szignifikánsnak. Eredmények Mechanikai teszt Szignifikáns különbséget találtunk a vizsgálati csoportok között a szakítóerő (p<0,01) és a kerületi nyúlás tekintetében is (p<0,01), (egyszempontos ANÓVA). A mechanikai teszt során kapott adatokat az 1. táblázat részletesen tartalmazza. A post-hoc tesztek során azt találtuk, hogy a CCC-csoportban a szakítóerő szignifikánsan nagyobb volt az FLC1-, az FLC2- és az FLC3-csoportokban tapasztaltaknál. A kerületi nyúlás szintén szignifikánsan nagyobb volt a CCC-csoportban, mint az FLC1-, az FLC2- és az FLC3-csoportokban. A szakítóerő az FLC3-csoportban szignifikánsan kisebb volt az FLC2-, és az FLCl-csoportban mértekhez képest, míg az utóbbi két csoport között nem volt szignifikáns különbség. A kerületi nyúlás szintén szignifikánsan kisebb volt az FLC3- csoportban az FLC2- és FLCl-csoportokkal összehasonlítva, de az utóbbi két csoport e tekintetben sem különbözött szignifikánsan egymástól. A post-hoc tesztek eredményei és az adatok grafikus bemutatása a 3. és 4. ábrán látható. 71 mN-nál alacsonyabb erőnél egyik vizsgálati csoportban sem történt tönkremenetel (a minta szakadása). A leggyengébb lézeres minta 82 mN erőnél szakadt el, míg 82 mN alatt 4% volt az esélye a szakadásnak a CCC-csoportban (5. ábra). A 6. A-D ábrák a vizsgálati csoportokban mért erőt mutatják a 125
