Szemészet, 2015 (152. évfolyam, 1-4. szám)

2015-06-01 / 2. szám

nek. A módszer alkalmazása tehát mindenképpen kö­rültekintést igényel. Számos lézertechnológia (pl. C02, ERB-YAG, ND-YAG) szintén alkalmas lehet a daganatok eltávolítására. Kli­nikai vizsgálatokban általában a sebészi megoldás haté­konyságához hasonló eredményességi ráta kerül köz­lésre. A módszer hátránya, hogy a lézeres eltávolítás után sokszor nem lehetséges a szövettani feldolgozás, a reziduális hegszövet dermatoszkópos képe pedig a kö­vetés során megtévesztő lehet, így sokszor nem egyér­telmű a recidiva kialakulása. Mára háttérbe szorult kezelési módszer a röntgenkeze­lés. Az alacsony dózisú (100 cGY) frakcionált röntgen­terápiát idős betegeknél, műtétileg nehezen kezelhető területeken alkalmazzuk citosztatikus kezeléssel együtt. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy az egyébként sugárérzékeny basalsejtes karcinó­­ma eltávolítása után visszamaradó radioderma maga is precancerosis. A legújabb és leginkább terjedő kezelési metódus a fotodinámiás terápia (PDT). Ennek során fényérzéke - nyítő anyagot (pl. 5-aminolevulinsav) juttatunk a sej­tekbe, amelyből a metabolikusan aktív daganatos sejtek többet vesznek fel. Ezt követően fénysugárral (ez lehet lézer vagy a látható tartományba eső fénysugár) besu­­garazzuk az érintett területet. Ennek hatására a daga­natos sejtekben egy metabolikus burst jön létre, és a ke­letkező oxigén szabadgyökök a célsejtek diszrupcióját okozzák. A nagyon jó esztétikai eredménnyel járó meg­oldás azonban csak felületes tumorok kezelésére alkal­mazható biztonságosan. A lokális citosztatikumok közül az 5-fluorouracil a leg­inkább elterjedt. Nem tartozik a legjobb módszerek közé, köszönhetően a jelentős mellékhatásoknak és annak, hogy a gyakran hátramaradó reziduális tumor­szövet lehetőséget teremt a recidívára. A krém formátumban alkalmazható lokális immunte­rápia (Imiquimod) egy, az NK sejtek toll-like receptorá­ra ható, potens immunmodulátor. Terápiás kudarc ugyan reziduális tumorsejtek miatt itt is előfordulhat, de a módszer jó terápiás alternatíva a felületes basal­sejtes karcinómák kezelésében. Új lehetőség: CÉLZOTT TERÁPIA A legutóbbi években már van lehetőségünk a basalioma célzott tumorellenes terápiával történő kezelésére is. Ezzel az eljárással az előrehaladott vagy (nagyon rit­kán) áttétet adó basalsejtes karcinómák kezelhetők. A vismodegib (Envedge®) hatásmechanizmusának a lé­nyege, hogy a Hedgehog szignáltranszdukciós útvonalat blokkolja az Smo transzmembrán fehérje gátlásán ke­resztül. Bár a kezelésnek vannak mellékhatásai (pl. alopecia, dysgeusia, izomspazmus), óriási eredmény, hogy az eddig nem kezelhető betegek számára új re­ménysugarat jelent. A vismodegib tehát új alternatívát jelent az előrehala­dott, nehezen kezelhető basalsejtes karcinómában szenvedő betegek számára. A kezelés metasztatikus állapotokban, illetve olyan előrehaladott basaliomás esetekben alkalmazható, amikor a beteg sebészi be­avatkozásra, vagy sugárkezelésre valamilyen okból nem alkalmas. Inoperabihtást jelent, ha a betegség többszöri beavatkozást követően ismételten recidivál, vagy multiplex léziók vannak jelen (pl. Gorlin-Goltz­­szindróma), de műtétre való alkalmatlanságot jelent­het az is, ha a daganat csak jelentős deformitás árán lenne eltávolítható. A vismodegib kezelés azokban az esetekben is alkalmazható, amikor a beteg belgyógyá­szati okokból nem műthető, visszautasítja a műtétet. A basalsejtes karcinóma terápiás megoldásainak leg­főbb problémája az eltávolítás utáni recidív tumorok jelentkezése és azok túl későn való felismerése. Eltávolítás után második basalioma kialakulása az esetek 40%-ában fordul elő. A visszatérő, recidív daga­natok kezelése bonyolultabb, gyakrabban jár kudarc­cal, ezért nagyon fontos az első eltávolítás gondossága és felelőssége. Az utánkövetés fontosságát a recidívák mihamarabbi felismerése céljából pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni. Prof. dr. Juhász István előadása alapján írta dr. Koller Zsófia (ERIV/Z015/P11Z)

Next

/
Oldalképek
Tartalom