Szemészet, 2015 (152. évfolyam, 1-4. szám)

2015-06-01 / 2. szám

Intraoculanisan penetrált hemyószőr

Tovább vándorolva iridocyclitist, iris csomókat okozhatnak. A hátsó szegmentumot is elérhetik, ahol hátsó uveitis, katarakta, pars planitis, cisztoid maculaödéma, a retina vénáinak szklerotikus károsodása alakulhat ki (13). Ezek az elváltozások néha évekkel később manifesztálódnak komoly diagnosztikai problémát okozva. A legsúlyosabb szövődmény az endophthalmitis, amely vaksághoz vezethet.

Cadera 5 típusra osztotta a szemészeti eltéréseket (2):

7. típus: Akut anaphylactoid reakció chemosissal és gyulladással.

2. típus: Krónikus kerato-conjunctivitis.

3. típus: Szürkéssárgás granulomatosus nodulusok a conjunctiván, a sörte már intracorneálisan is elhelyezkedhet.

4. típus: A sörte penetrációja az elülső szegmentumba másodlagos iritissel, amely lehet noduláris típus, ritkán hypopyonnal.

5- típus: Vitreoretinális beszűrődés a sörte hátsó szegmentumba történő penetrációja után.

Esetünk a 4. típusba sorolható. A terápia a sörték eltávolításából, valamint antibiotikus és szteroidkezelésból áll.

A hernyószőr okozta szemészeti betegségek előfordulása nagy földrajzi heterogenitást mutat. Számos esetismertetés található a nemzetközi irodalomban (3, 5, 8, 10, 11, 12, 15). A hernyószőr leggyakrabban közvetlen érintkezés útján kerül a szembe, de előfordul, hogy csak egy kis darab jut be valamely más tárgy (pl. törülköző) közvetítésével. Ritkán évekkel később is jelentkezhetnek tünetek (13, 17). Bár a világ minden pontján létrejöhet ilyen sérülés, különösen sok esetről számolnak be Indiában, ahol a lakosság gyakrabban kerül kapcsolatba hernyókkal, és ott sokkal veszélyesebb fajok is léteznek, amelyek komolyabb gyulladásokat okoznak (13, 14). Hasonlóan viselkedik a hernyósörtéhez a tarantula pók szőre is.

Magyarországon a Lymantria és Lasiocampa fajokkal kerülhetnek leggyakrabban kapcsolatba az emberek. Ezeknek a sortéi erősek, bőrrel érintkezve allergiás reakciót okozhatnak. Hazánkban a hernyószőr a szembe ritkán kerül. Erről és az általa okozott gyulladásról nem találtunk magyar nyelvű közleményt, bár hasonló eset minden bizonnyal nálunk is előfordult. Ismerete fontos, mert súlyos, akár maradandó következményei lehetnek. Esetünk felhívja a figyelmet arra, hogy ilyen anamnézis után aprólékosan minden idegen testet el kell eltávolítani, amely - a szerkezetből adódóan - nem mindig könnyű. Később a szoros nyomon követés elengedhetetlen, mivel a sörtedarabok a szem belseje felé migrálhatnak.

Köszönetnyilvánítás

Köszönjük dr. Péter Eszternek (Borsod- Abaúj-Zemplén-Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Pathológiai Osztály) a mikroszkópos fényképeket, valamint Gyulai Adriennek (Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága) a hernyókkal kapcsolatos tájékoztatását.

1. AscherK W. Mechanism of locomotion observed on caterpillar hairs. Brit J Ophthalmol 1968; 52: 210.

2. Cadera W, Pachtman MA, Fountain JA, Ellis FD, Wilson FM. Ocular lesions caused by caterpillar hairs (ophthalmia nodosa). Can J Ophthalmol 1984; 19:40-44.

3. Conrath J, Hadjadj E, Balansard B, Ridings B. Caterpillar setaeinduced acute anterior uveitis: a case report. Am J Ophthalmol 2000; 130 (6): 841-843.

4. Corkey JA. Ophthalmia nodosa due to caterpillar hairs. Brit J Ophthalmol 1955; 39: 301-306.

5. Fraser SG, Dowd TC, Bosanquet RC. Intraocular caterpillar hairs (setae): Clinical course and management. Eye 1994; 144: 596-598.

6. Gundersen T, Heath R Garron LK. Ophthalmia nodosa. Trans Am Ophthalmol Soc 1950; 48: 151-169.

7. Horng CT, Chou PI, Liang JB. Caterpillar setae in the deep cornea and anterior chamber. Am J Ophthalmol 2000; 129 (3): 384-385.

8. Ibarra MS, Orlin SE, Saran BR, üss RR Maguire AM. Intraocular caterpillar setae without subsequent vitritis or iridocyclitis. Am J Ophthalmol 2002; 134: 118-120.

9. Imre J, Scholtz K. A kötőhártya gyulladásai. In: Imre J, Schultz K, editors. Gyakorlati szemészet 2. átdolgozott kiadás. Budapest: Studium; 1931. p. 108-109.

10. Joshi D. Ophthalmia nodosa with intraocular caterpillar setae. Med. Journal Armed Forces India 2011; 67: 167-168.

11. Jullienne R, He Z, Manoli R Grivet D, et a I. In vivo confocal microscopy of pine processionary caterpillar hair-induced keratitis. Cornea 2015; 34: 350-352.

12. Portero A, Carreno E, Galarreta D, Herreras JM. Corneal inflammation from pine processionary caterpillar hairs. Cornea 2013; 32: 161-164.

13. Rishi R Agarwal M, Mahajan S, Rishi E. Management of intralenticular caterpillar setae. Indian J Ophthalmol 2008; 56: 437-438.

14. Sengupta S, Reddy PR, Gyatsho J, Ravindran RD, et a I. Risk factors for intraocular penetration of caterpillar hair in Ophthalmia Nodosa: A retrospective analysis. Indian J Ophthalmol 2010; 58: 540-543.

15. Shibui H, Kawashima H, Kamata К, Sasaki H, et al. Vitrectomy for Caterpillar Seta-Induced Endophthalmitis. Arch Ophthalmol 1997; 115: 555-556.

16. Steele C, Lucas DR, Ridgway AE. Endophthalmitis due to caterpillar setae: surgical removal and electronmicroscopic appearances of the setae. Br J Ophthalmol 1984; 68: 284-288.

17. Watson PG, Sevel D. Ophthalmia nodosa. Brit J Ophthalmol 1966; 50: 209-217.

Levelezé

Dn Eszlári Erika, E-mail: eszlarie@gmail.com