Szemészet, 2015 (152. évfolyam, 1-4. szám)

2015-06-01 / 2. szám

Phacoemulsificatio során tapasztalt fájdalom összehasonlítása 2. ábra: A regisztrált értékek megoszlása a két vizsgált csoportban. A vízszintes tengelyen a fájda­lomértékek, a függőlegesen a hozzájuk tartozó esetszámok láthatók azaz választottak nullát; a többi érték megoszlása hasonló volt. Egyik csoportban sem értékelte senki a be­avatkozást a legsúlyosabb fájdalmat jelentő 9, 10-es értékkel (2. ábra). M egbeszélés Tanulmányunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy különbözik-e a phacoemulsificatio során érzett fájdalom különböző nemzetiségű betegek csoportjainál. Egyes közle­ményekben már történt utalás arra, hogy mind a rasszhoz tartozás, mind a beteg életkörülményei befolyással lehetnek a fájdalomérzetre. Omulecki és társai például kimutatták, hogy a mezőgazdasági környezetből érke­zők fájdalomérzete magasabb volt, mint a városlakóké, ugyanakkor az iskolázottsági szint nem volt befo­lyással az intraoperativ fájdalom mértékére (2). Intenzív kutatások igazolták, hogy az etnikai hovatarto­zás is jelentős faktor mind az egész­séges betegeken kiváltott experi­mentális, mind a betegségekkel járó akut vagy krónikus fájdalom meg­élésében. A kísérletek szerint a fáj­dalomküszöb a leginkább érintett komponens az etnikum szerint vál­tozó fájdalomélményben. Az afro­amerikai és hispán etnikum minden tanulmányban alacsonyabb fájda­lomküszöbbel rendelkezett, mint a nem hispán fehér bőrű népcsopor­tok. Egyes munkacsoportok a hispán betegek körében magasabb fájdalmat regisztráltak, mint a kaukázusi rasszhoz tartozóknál (3, 4). Tan és munkatársai a nem kínai populáció­ban szignifikánsan magasabb fájda­lomértékeket regisztráltak phaco­emulsificatio során, mint a kínai be­tegekben (5). Az etnikai hovatarto­zás hatásának magyarázata máig alakulóban van. Elsődlegesnek lát­szik a tanult szociokulturális háttér szerepe, azonban igazolódtak kü­lönbségek a fájdalom feldolgozásá­nak folyamatában neurobiológiai szinten is (6)! A két csoport összehasonlításának több körülmény is kedvezett. Habár ismert, hogy mind az operatőr sze­mélyisége mind a gyakorlottsága képes a fájdalomérzetet befolyásolni (7, 8), esetünkben a műtéteket ugyanaz a személy végezte, ugyanaz­zal a technikával. Igaz, hogy a két cso­port műtétéi között több év telt el, azonban az operatőr az A-csoportba tartozó betegeket több mint 12 éves phacoemulsificatiós gyakorlat és többezres műtéti szám után operál­ta. Ezért az M-csoport operálásáig el­telt idő tanulási görbére gyakorolt ha­tását elhanyagolhatónak tartjuk. Ismert továbbá, hogy a nők és a fia­talabbak fájdalomküszöbe alacso­nyabb, fájdalomérzete magasabb (2, 8, 9, 10), de a csoportok nem külön­böztek lényegesen sem a nemek arányában sem az életkorában. Volt mindkét csoportban néhány beteg, akinek mindkét szemén tör­tént beavatkozás, így mindkét adat feldolgozásra került. Habár több szerző felveti, hogy a második szem műtétje fájdalmasabb lehet (3, 9), más szerzők, többek közt jelen cikk írói is, azt bizonyították, hogy a két szem egymást követő műtétje kö­zött nincs szignifikáns különbség a fájdalom tekintetében (2, 11,12,13). Mivel a műtét hossza és bonyolult­sága nincs hatással a fájdalomra (7, 14), az egyes műtétek időtartamát nem rögzítettük, nem vettük figye­lembe. A nemzeti hovatartozáson kívül egy további faktor, az alkalmazott érzés­telenítő szemcsepp fajtája is befolyá­solhatta a két csoport összehasonlí­tását: amíg az А-csoportban proxy­­metacaint, az M-csoportban oxy­­buprocamt használtunk topikális anesztetikumként: a két szer hatását közvetlenül összehasonlító vizsgá­latról nem találtunk irodalmi adatot. A klinika ellátási területe (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun megye) na­gyobb mezőgazdasági területeket foglal magába, szükségszerűen az operált magyar betegek közül töb­ben érkeztek rurális környezetből, amíg ez a londoni, angol populáció­nál szinte kizárt. Ez a különbség a magyar betegek magasabb fájda­lomértékének irányába hat, azon­ban ez a faktor sem bizonyult elég erősnek ahhoz, hogy a különböző szociokulturális háttér valószínűleg ellenkező irányú hatását neutrali­­zálni vagy legyőzni tudta volna. Az А-csoportban lévő nagy etnikai vál­tozatosság (angol, indiai, pakisztá­ni, afrikai, ázsiai) szerepének a tisz­tázása további vizsgálatokat igé­nyelne. Eddigi adataink alapján a két országban az egyénre ható szo­cializációs tényezőkben és az egyénnek az egészségügyi ellátók­hoz való viszonyában lévő különb­ségeket tartjuk dominánsnak. Tudomásunk szerint először tör­tént két különböző nemzetiségű betegcsoport intraoperativ fájdal­mának összehasonlítása azonos se­bész által végzett phacoemulsifi­­catiók kapcsán. A műtétet követő­en a magyar betegek kisebb fájdal­mat jeleztek, mint az angolok, bár a különbség nem volt szignifikáns, ami nagyobb esetszám vizsgálatá­val megváltozhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom