Szemészet, 2014 (151. évfolyam, 1-4. szám)
2014-03-01 / 1. szám
Surgical treatment of subretinal hemorrhage 1 . táblázat: Maculát érintő subretinalis vérzés kezelését vizsgáló tanulmányok és eredményeik Munkacsoport Betegszám Követési idő Eredmény (látóélességjavulás ETDRS szerint) Intravitreális gáz Daneshver et al. 1999 (3) 6 szem Б hónap 3 betűnyi javulás Intravitreális Hassan et al. 1999 (6) 15 szem 10,5 hónap 67%-ban több mint gáz+intravitreális 2 sor látásjavulás rt-PA Chen et al. 2007. (2) 104 szem 12 hónap 64%-ban több mint 2 sor látásjavulás PPV+intravitreális rt-PA Hillenkamp et al. 2010 (8] 18 szem 6 hónap logMAR :0,14 látásjavulás PPV+subretinális Olivier et al. 2004 (13] 29 szem 3 hónap 60%-ban 2 sor látásjavulás rt-PA Kamei et al. 2009 (9] 12 szem 6.9 év 83%-ban 1 sor látásjavulás 17%-ban nem változott Haupert et al. 2001 [7] 11 szem 6.5 hónap 73%-ban 2 sor látásjavulás Hillenkamp et al. 2010 (8] 29 szem 6 hónap logMAR: 0,32 látásjavulás PPV+subretinális rt-PA+anti-VEGF Treumer et al. 2010 (18) 12 szem 3 hónap logMAR: 0,96 látásjavulás Intravitreális gáz+ Mayer WJ. et al. 2011(12) 45 szem 12 hónap 2 sor látásjavulás intravitreális rtPA+intravitreális Meyer et. al. 2008 (13) 19 szem 3 hónap 3,7 sor látásjavulás anti-VEGF héten alkalmazható nagyobb hatékonysággal (29). A pars plana vitrectomiák térhódításával az űn. „maculaforgatás”, macula-transzlokáció is elterjedtté vált submacularis vérzések kezelésében. A műtét célja, hogy a retina mobilizálásával, a macula áthelyezésével ép pigmenthámmal rendelkező retina kerül az éleslátás helyére. Több műtéti technika vált ismertté, ezek közül először a macula-transzlokációt 360 fokos retinotomiával végezték, majd izomműtétekkel egészítették ki, illetve a limitált (180 fokos) maculaforgatás is tért hódított. A bonyolult műtéti technika során azonban nagy számban szövődmények alakultak ki: retinaleválás, macularedő, subretinalis vérzés, maculalyuk, proliferativ vitreoretinopathia, chorioidea vérzés, neovaszkuláris membrán a retinotomia helyén, látótérszűkület, diplopia. Az irodalmi adatok alapján a sikeresen transzlokált betegek 34%-ában a műtétet követő első évben ismételten neovaszkuláris membrán, subretinalis vérzés alakult ki (18, 25, 26). Az anti-VEGF anyagok megjelenésével ezek a műtétek háttérbe szorultak. Az anti-VEGF molekulák elterjedésével a szöveti plazminogén-aktivátor mellett intravitreálisan anti- VEGF-terápiát (ranibizumab, bevacizumab) is használni kezdtek a submacularis vérzések gyógyításában (5, 15, 16, 24, 27). 2013-ban megjelent irodalmi adatok alapján az anti-VEGF-terápia jelen van több subretinalis vérzéssel foglalkozó tanulmányban. Nayak cikkében mtravitreális gáz és bevacizumab terápia együttes sikerességéről számol be (17), míg lacono és Shienbaum a ranibizumab monoterápia eredményességét írja le (9, 22). Papavasileiou és Lumi mtravitreális gáz, szöveti plazminogén-aktivátor és anti-VEGF-terápia együttes alkalmazásával ért el látóélesség-javulást (20, 14). Kaprán pedig esetünkhöz hasonlóan pars plana vitrectomiával kombinált subretinalis szöveti plazminogén-aktivátort használt sikeresen (11). Következtetések Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a mai napig kérdéses a subretinalis vérzés terápiája. Komplex kezeléssel, ami magában foglalhatja a pars plana vitrectomiát, az anti- VEGF mtravitreális valamint a szöveti plazminogén-aktivátor intravitreális/subretinalis alkalmazását; elősegíthetjük a betegek látóélesség-javulását. A szöveti plazmmogén-aktivátor használata megfontolandó a maculát érintő, a foveát is magába foglaló subretinalis vérzések kezelésében akkor, ha a látásromlás és a műtét napja között legfeljebb 5-6 nap telik el és belgyógyászati ellenjavallata a szöveti plazminogén-aktivátor alkalmazásának nem áll fenn.
