Szemészet, 2014 (151. évfolyam, 1-4. szám)

2014-03-01 / 1. szám

SZEMÉSZET 151. évfolyam, 2014; 1. szám 2-5.

100 éve született Kahán Ágost (1914-2004)

A Szegedi Szemészeti Klinika egykori igazgatója, a hazai retinakutatás, szemészeti elektrofiziológia és biokémia egyik úttörője

Sziklai Pál, Facskó Andrea

Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kan Szemészeti Klinika, Szeged [Igazgató: Prof. Or Facskó Andrea egyetemi tanár]

ahán Ágost professzor 1914. január 29-én született Nagykanizsán. A szerzőhöz (Sz.P.) 1984 szeptemberében írt levelében, amelyben összefoglalta pályafutását és igen értékes önéletrajzi adatokat is közölt, a következőket írta gyökereiről: „Állítólag egy ember sorsát a véletlen determinálja: véletlen, hogy az ember milyen genomot örököl, és hogy ifjúkorában a perisztázis (környezet, Sz.P.) hogyan formálja. Nekem e szempontokból kezdetben szerencsém, később a történelem kavalkádjai folytán egy ideig „pech”-em volt. Apám is, anyám is nagypolgári családból származtak,....szüleim fejlődésemhez minden lehetségesei megadtak. Apám hivatásos katonaorvos, orvos ezredesként ment nyugdíjba, a Ferenc-József rend lovagkeresztje a kardokkal kitüntetéssel.”

Szülővárosában a piaristáknál kitüntetéssel érettségizett. 20 éves korára három nyelven (német, francia, angol) beszélt. Gimnáziumi éveiről ismét leveléből idézünk: „Bár minden tárgyból mindig jeles voltam, mégis leginkább a fizika iránt lelkesedtem kisgyerekkorom óta, és családom ellátott az akkor (1928-1932) legkorszerűbb atomfizikai és relativitáselméleti könyvekkel. Atomfizikus, no Isten neki, legalább kémikus akartam lenni, a család megalkuvásra kényszerített („a fizikus, mérnök, vegyész alkalmazott, bármikor kirúghatja a politika, állam, főnök, légy orvos, az úgynevezett szabad foglalkozás”). Ez rosszul esett, akkor a középiskolai matematikai és fizikai lapok tele voltak az én megoldásaimmal”. 1932-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karára iratkozott be. Egyetemi éveiről így írt levelében: „Tangl professzornál fizikából nem is kellett szigorlatoznom, mert mások szigorlatán a professzor - ki tudja - kérdésére a Boyle-Mariotte és Gay-Lussac-törvénnyel kapcsolatosan oly választ adtam, amelyre megkaptam a jelest.” II. éves korában az akkor már elhunyt Hári Pál professzor intézetében (Hári anyai nagybátyja volt) biokémiai kurzusokat hallgatott. (Hári Pál [1869-1933] 1915-től az Elet- és kórvegytani tanszék vezetője, a hazai biokémiai kutatások

Kahán Ágost profeszszon 4 979.

egyik megteremtője) (Sz.P). „Kórbonctanból megnyertem az Arányi boncolási versenyt.” Később levélben közölték vele, hogy az ezzel járó előnyökben (pályázat nélküli intézeti tagság) nem részesülhet. „Szemészetből majdnem megbuktam, mert duplán cselédkönyvezve megtanultam a szemészeti vizsgálómódszereket és emiatt nem reflektáltam a tantermes tanársegéd tájékoztatására, hogy a betegemen mi látható. Én fordított képben jól észleltem a pilocarpinos pupillán át az excavált papillát, de Blaskovics professzor még további részletekre vonatkozó kérdéseire nem tudtam a választ: elégséges. Mégis egész életemben segítettek Blaskovics csodálatos előadásai és később saját egyetemi előadásaimban sokszor az ő mondatait használtam fel.” Kahánt 1939. február 11-én avatták orvos doktorrá. Túlesik az előírt újonckiképzésen és megkapta a diplomásoknak járó tartalékos tiszti fokozatot, amelytől később megfosztották. Ekkor már Magyarországra is elért egy közelgő háború szele.

Rövid, hivatalos életrajzi adatai szerint pályáját a Budapesti Állami Szemkórházban kezdte, ahol 1943 végéig dolgozott. 1943 márciusában tette le szakvizsgáját szemészetből kitűnő eredménnyel. Pillantsunk levelébe, mi minden zajlódott le ezen szürke mondatok mögött. „Mikor diplomámat meg