Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)

2013-06-01 / 2. szám

Uveal melanoma 1 . ábra: A szem nagy részét kitöltő endo­­phyticus chorioidea me­lanoma [szövettani diag­nózis, enucleatio tör­tént] velve ezzel az áttétképződés kocká­zatát (1, 5, 9, 15, 21). A daganat méreteit szemészeti ultra­hanggal (UH) határozzuk meg (7). A vizsgálati eljárások közül a fluo­­reszcein-angiográfia (FLAG) ma már nem számít diagnosztikus ér­tékűnek, rutinszerűen nem alkal­mazzuk, (helyette fundusfotót ké­szítünk, ha a daganat a kamera szá­mára elérhető helyen van). Sokkal többet mondhat az optikai kohe­rens tomográfia (OCT), amely ugyan a pigmentepithel réteg mögé nem lát be, de a feltételezett tumor felszínén az esetleg nem látható re­tinaleválásról, a retina elvékonyo­­dásáról a pigmentepithel intaktsá­­gáról, valamint a tumor és a retina közötti folyadékréteg vastagságáról szolgáltathat adatokat. Ugyanakkor egyes esetekben jó szolgálatot tesz a FLAG, pl. differenciáldiagnoszti­kai szempontból, illetve szükség szerint a daganat követése során is alkalmazhatjuk (4). Bár a daganat általában könnyen felismerhető, lehetnek diagnoszti­kus nehézségek, ekkor jelentős se­gítséget nyújthat a finomtű-aspirá­­ciós biopszia (FNAB), amelynek során, ha marad sejtünk a diag­nosztikai eljárások után, akkor 3-as kromoszóma meghatározása is tör­ténhet prognosztikai célból (6,10). A kezelési lehetőségek a termolé­­zertől (TTT) a radioterápián át a lo­kális rezekcióig vagy az enucleatioig ma már igen széles skálán mozog­nak. Ma világszerte a leggyakoribb terápiás eljárás a radioterápia: bra­­chytherapia formájában (1-125, Ru- 106 plakkok), illetve külső besugár­zás formájában (protonbesugárzás, esetleg gammakés) (3, 4). Iridectomiát-iridocyclectomiát ma is végzünk válogatott esetekben. (Ha a daganat 1 kvadránsnál kisebb, és környezetével nem kapaszkodott össze.) A leggyakoribb chorioidea-melano­­ma lokális rezekcióját, sclera fele­zett lebennyel a szóródás veszélye miatt, ma már csak brachythera­­piával vagy külső besugárzással együtt alkalmazzák. Chorioidea­­melanomáknál a nagyobb külső be­hatolásból végzett rezekcióknál biz­tonságosabbnak tartott endorezek­­ciót, vitrectomia formájában szin­tén csak külső besugárzást, vagy brachytherapiát követően alkal­mazzuk, ezzel is csökkentve a sej­tek szóródását. A daganatos halálozás frekvenciája a felfedezést követő 2-4 év között a legmagasabb. Oka leggyakrabban májmetasztázis. Bár a metasztázis miatti halálozás az ötödik év után csökken, a halálozási ráta összessé­gében nő (1, 9). A jelenlegi adatok szerint a betegek mintegy 30%-a hal meg metasztázisban az első 5 éven belül. Feltételezzük, hogy a da­ganat felfedezésekor már mikrome­­tasztázisok vannak a szervezetben, amelyek évekkel később válnak csak kimutatható nagyságúvá (5). Incidencia, RIZIKÓTÉNYEZŐK Valójában egy ritka tumorról van szó, amelynek incidenciája a leg­újabb európai adatok szerint az Európai Unió 27 országát tekintve 5,1/millió/év (9). 1996-2000 közöt­ti USA adatok szerint ez 4,9 fó/mil­­lió lakos/év. Mindenesetre 2008-ban majdnem 30.000 embert kezeltek ezzel a diagnózissal az EU 27 orszá­gában (9). Az uvea melanoma megjelenésének valószínűsége az életkorral nő, de minden életkorban kialakulhat (1,9). Egyes ritka esetekben az orbitában, az agyban is előfordulhat primer melanoma (okuláris-oculodermalis melanocytosishoz társulva) (2, 6,12). Bár az incidencia állandó a kauká­zusi rasszban, de a legújabb adatok szerint jellegzetes területi eloszlást mutat. Dél-Európa államaiban (Spa­nyolország, Olaszország) 2 fó/mil­­lió lakos/év az uvea melanoma ke­letkezési frekvenciája, míg ugyanez Eszak-Európában (Dánia, Norvé­gia) 8 fó/millió lakos/év. Ez nem mond ellent annak a korábban is többször közölt adatnak, hogy a napsugárzásnak (UV-sugárzásnak) szerepe lehet a daganat kialakulásá­ban. A napsugárzás ellen a sötétebb bőr és szemszín jó védelmet bizto­sít. Az északiak fehérebb bőre és vi­lágosabb irise rizikótényező a daga­nat kialakulását tekintve (9). Diagnosztika Tünetek Az uvea melanomát leggyakrabban rutin szemészeti vizsgálat kapcsán fedezik fel. Kivéve a corpus ciliare melanomát, amely rutinvizsgálat során csak ritkán kerül felismerésre és panaszokat is csak nagy méret mellett szokott okozni (jelenlétére utalhat a fokozódó lencseastigmia, tág episclerális vénák az érintett ol­dalon, emelkedett szemnyomás okozta szemfájdalom, esetleg a sclerán áttűnő barna folt) (4, 13). A daganatok, főként a foveához kö­zeliek, panaszokat okozhatnak: mozgó homályok, torz vagy hullá­mos látás, látásromlás, látótérkiesés, tágabb erek, vörösödés az egyik sze­men, esetleg szemfájdalom. Ismert szemfenéki anya jegy köve­tése során kialakuló malignizálódás is előfordulhat. A chorioidea naevus megjelenésének valószínűsége az életkorral nő. A naevus melano­­mává történő transzformációja vi­szonylag ritka, ennek ellenére a naevusokat figyelni kell, javasolt félévente vizsgálat (14, 17). Megjelenés A daganat általában pigmentált. A kevéssé, vagy egyáltalán nem pig-

Next

/
Oldalképek
Tartalom