Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)

2013-03-01 / 1. szám

Új kísérleti módszer a könnymirigy ductus epithelium vizsgálatára A. ábra: A CI‘/HC03~-cserélő CAEl aktivitásának vizsgálata. A: Ch-mentes HEPES-oldattal történő perfúzió a pH kisfokú, reverzibilis növekedését okozta B: Ch-mentes HC03VCOs_-oldattal történő perfúzió erőteljes pH növekedést hozott létre I CL 8,0 7,8-7,6 7.4- 7,2- 7,0- 6,8 6,6-6.4-HEPES Ch-mentes 3 perc CI“/HC03“-csere [AE] A Cl“/HC03“-csere mechanizmus aktivitásának vizsgálata Ch-mentes kísérleti rendszerben történt HC03~ jelenlétében, illetve hiányá­ban. A HC03'-mentes rendszerben a kloridion hiánya kismértékű, re­verzibilis intracelluláris alkalózist hozott létre (0,020±0,002 pH U/perc) (4. ábra, A panel), amely a HCOy-ionok korlátozott citoplaz­­matikus hozzáférhetőségét valószí­nűsíti. A mérések HC03~-tartalmú oldattal történő megismétlése je­lentősen nagyobb intracelluláris alkalizációt igazolt (0,16±,02 pH U/perc) (4. ábra, В panel). Ezen eredmények alapján valószínűsít­hetjük, hogy a ductalis sejtek baso­­lateralis membránján funkcionáli­san aktív CL/HCOy-csere mecha­nizmus működik. Megbeszélés A könnymirigy által termelt folya­dék részben az acinális, részben a ductalis sejtjeit terméke. Számos tanulmány foglalkozik az acinusok víz- és ionszekréciójának mecha­nizmusával, a ductalis sejtek szere­pe azonban jelenleg még igen ke­véssé ismert (8). Nem ismert olyan kísérletes modell sem, amely a vizs­gálatok szubsztrátumául szolgál­hatna. A könnymirigy produktuma hyper­­kalaemiás, K+-koncentrációja közel négyszerese az intersticiális térnek (3, 4). Mikropunkciós vizsgálatok szerint a primer acinális szekrétum plazma ultrafiltrátumnak tekinthe­tő, így a hyperkalaemizálódásnak a ductalis rendszeren történő áthala­dás során kell bekövetkeznie, való­színűsítve ezen sejtek jelentős élet­tani szerepét (3). A közelmúltban Übels és munkatársai fagyasztott könnymirigy-szövetból („LASER capture” mikrodisszekció) ductalis és acinális epithelsejteket gyűjtöt­tek ezen sejtek génexpressziós pro­filjának összehasonlítására (19). Vizsgálataikkal számos olyan, a ká­liumszekrécióban szerepet játszó transzportért, kotranszportert, il­letve ioncsatornát kódoló gént ta­láltak, amelyek a ductus sejtekben jelentősen magasabban expresszá­­lódnak, mint az acinusokban. A gén expresszió azonban önmagában még nem szolgáltat információt az adott ioncsatorna vagy transzporter működőképességéről, aktivitásáról. A munkacsoportunk által kidolgo­zott modell éppen a ductusok funkcionális vizsgálatának lehető­ségét teremti meg. A biológiai folyamatok többsége az intra- és extracelluláris pH változá­sára érzékenyen reagál, így a pH szabályozása alapvető fontosságú a sejtek működéséhez (2). Az epi­­theliális sejtek polarizált memb­ránján keresztül zajló sav-bázis transzportfolyamatok a sejtek homeosztázisának fenntartásában alapvető szerepet játszanak. Az izolált könnymirigy ductusok élet­­képességének igazolásához ezért karakterizáltuk a leggyakoribb sav­bázis transzportereket, a pH folya­matos monitorizálásához pH szen­­zitív fluoreszcens festéket használ­tunk. Vizsgálatainkkal igazoltuk, hogy a könnymirigy ductus sejtek basola­­teralis felszínén Na+-függő, НССП- független H+-efflux mechanizmus működik. Az epitheliális sejtek membránjában működő transz­portfolyamatok egyik fontos életta­ni szerepe a sejtek acidózis elleni védelme (5, 17, 22). Jelen vizsgála­taink során azt találtuk, hogy a könnymirigy ductusok pH-regulá­­ciójában az NBC csak marginális szereppel rendelkezhet. Igazoltuk továbbá, hogy a ductalis epithel­­sejtek basolateralis felszínén funk­cionálisan aktív CL-függó HC03~­­efflux mechanizmus működik. Jelen munkánkban a könnymirigy ductusok izolálási technikáját mu­tattuk be, amely lehetővé teheti a ductusok szekretoros működésének pontosabb megismerését. Az új me­todika segíthet a ductalis rendszer fiziológiás és patológiás körülmé­nyek között betöltött szerepének tisztázásában, az eredmények a ké­sőbbiekben hozzájárulhatnak a könnymirigy szekrécióját specifi­kusan módosító farmakonok kifej­lesztéséhez. Pályázati támogatás A munka a TÁMOP-4-2.2./B-10/1- 2010-0012 pályázati támogatás segít­ségével valósult meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom