Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)
2013-03-01 / 1. szám
Nem-arteritises elülső ischaemiás opticus neuropathia vén a látóideg károsodott keringését tovább ronthatja (39, 40). Szisztémás szteroid kezelés A per os szteroid kezelést NAAION-ban először az 1970-es években alkalmazták (19). Azóta több kis esetszámú tanulmány történt, ami a kezelés kedvező hatásáról számol be. A legnagyobb tanulmány közlése 2008-ban történt (38) és Hayreh nevéhez fűződik, aki cikkében 1973 és 2000 között megjelent 613 NA-AION-al diagnosztizált betegről számol be (41, 42). Az általános szteroid kezelést mindenkinek felajánlották, de a beteg döntése volt, hogy azt elfogadja vagy sem: 301 beteg a kezelés mellett döntött, míg a többi 312 a kontrollcsoportba került. A kezelés, amely átlagosan 2-3 hónapig tartott a következő séma szerint történt: 2 hétig 80 mg per os prednison, ezután 70 mg 5 napig, 60 mg további 5 napig, majd 5 naponta 5 mg-mal csökkentették a dózist a 40 mg eléréséig, amit a papillaödéma megszűnése után gyorsan lecsökkentve abbahagytak. Azok a betegek közül, akiknek látóélességük 0,3-nál roszszabb volt és a kórkép kialakulásától két héten belül jelentkeztek és szteroid kezelésben részesültek 69,8%-ánál legalább 3 soros látóélesség-javulás volt a 6. hónapban, a kontrollcsoport 40,5%-ával szemben. A papillaödéma megszűnésekor az arány 44,2% volt a kezelt és 21,2% a kontrollcsoportban. A látótereket súlyosságuk szempontjából 5 csoportba sorolták. A három legrosszabb látótér-csoportba tartozó és két héten belül jelentkezők közül a kezelt csoport 40,1%-ánál, a kontroll 24,5%-ánál tapasztaltak szignifikáns javulást. A papillaödéma megszűnésekor az arány 36,6% volt a kezelt és 19,6% a kontrollcsoportban. A két héten belül jelentkezett betegek 1 éves vizsgálatakor megnézték, hogy a látóélesség javulásában mennyire van szerepe az excentrikus fixációnak és azt találták, hogy a kezelt csoport 15%-ában és a kontroll 27%-ában jelen van. A statisztikát úgy újraszámolva, hogy az excentrikus fixáció miatt elért látóélesség-javulást nem tekintették javulásnak a következő eredményt kapták: a két héten belül jelentkezett, 0,3-nál rosszabb látóélességű kezelt betegek 55,4%-ában, míg a kontrollcsoportba tartozók 27,7%ában történt szignifikáns javulás. A szerző azt a következtetést vonta le, hogy az akut fázisban per os szteroiddal kezelt betegnél a kontrollcsoporthoz képest szignifikánsan nagyobb valószínűséggel következett be a látóélesség és látótér javulása. Fokozatos javulás az első 6 hónapban várható, az 1 éves kontrolinál további változás gyakorlatilag nincs. A tanulmányt többen támadták főleg amiatt, hogy a beválogatás nem valódi randomizálás, hanem önkéntes alapon történt és emiatt az eredményeket kétkedve fogadták. A másik ellenvetés az volt, hogy a kontrollcsoport betegebb egyénekből állt, habár 0,05-ös szignifikanciaszinten csak a magas vérnyomás tekintetében volt különbség (kontroli-kezeit csoport %os arány: magas vérnyomás 43 - 37, cukorbetegség 32-27, iszkémiás szívbetegség 22-18, perifériás érbetegség 5-4,8 stb.) (58). A NA-AION kezelése körültekintést igénylő összetett feladat. Habár a szemészeti kezelés tekintetében megoszlanak a vélemények, több szakember fontosnak tartja az ismert rizikótényezők irányába történő kivizsgálást és azok kezelését. Lee (58) a per os szteroid kezelést általában a következő esetekben javasolja: monoculus beteg, 0,3-nál rosszabb látóélességű egyoldali érintettség, bármilyen látóélességű bilaterális NA-AION és kezdeti NAAION (papillaödéma, látóélességromlás nélkül), ha a beteg a tünetek megjelenésétől számított két héten belül jelentkezik és szteroid-mellékhatás kialakulásának esélye alacsony Nem javasolja a kezelést abban az esetben, ha a látóélesség 0,3-nál jobb és a beteg súlyos vagy rosszabbodásra hajlamos cukorbetegségben vagy magas vérnyomásban szenved, ha fekélybeteg (vagy súlyos fekélybetegsége volt) vagy ha aktív fertőzése van. Az irodalmi adatok áttekintése alapján a hasonló és óvatos kezelési mód lehet a leghasznosabb a legtöbb beteg számára, meghagyva a spontán javulás esélyét és elkerülve a felesleges, akár ártalmas beavatkozásokat. A betegségre egyértelműen bizonyított kezelés és nemzetközileg elfogadott protokoll a mai napig nem létezik. Irodalom 1. Athappilly G, Pelak VS, Mandava N, et al. Ischemic optic neuropathy. Neurol Res 2008 Oct; 30 (8): 794-800. 2. Atkins EJ, Bruce BB, Newman NJ, Biousse V. Treatment of nonarteritic anterior ischemic optic neuropathy. Surv Ophthalmol 2010 Jan-Feb; 55 (1): 47-63. 3. Atkins EJ. Nonarteritic anterior ischemic optic neuropathy. Curr Treat Options Neurol 2011 Feb; 13 (1): 92-100. 4. Bajin MS, Selver OB, Taskin 0, et al. Single intravitreal ranibizumab injection in eyes with acute non-arteritic anterior ischaemic optic neuropathy. Clin Exp Optom 2011 Jul; 94 (4): 367-70. 5, Beck RW, Servais GE, Hayreh SS. Anterior ischemic optic neuropathy: IX. Cup-to-disc ratio and its role in pathogenesis. Ophthalmology 1987; 94: 1503-8. 6. Benedek К, Pálffy A, Bencsik К, et al. A mintaváltás-ingerléssel kiváltott elektroretinogram és a látókérgi kiváltott válasz együttes használata a neurooftalmológiai gyakorlatban. Ideggyogy Sz 2008; 61 36
