Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)
2013 06-01 - Supplementum
2013. június 21., péntek/21 June 2013, Friday Célkitűzés: Bemutatni három dacryocystitis képében jelentkező esetünket, amikor a végleges diagnózis merőben eltérőt mutatott. Anyag és Módszer: Első esetünk, 50 éves férfi beteg, krónikus dacryocystitis diagnózisa miatt került felvételre. Intraoperatívan észlelt térfoglaló szövetből vett biopszia eredménye: Non-Hodgkin lymphoma. Második esetünkben (59 éves nőbeteg) akut dacryocystitis miatt indítottunk kezelést, mely az alkalmazott terápia mellett javulást nem mutatott. Az elvégzett képalkotóvizsgálat az os sphenoidalera is kiterjedő térfoglaló képletet mutatott. Más intézetben elvégzett műtét során nyert szövettani eredmény: melanoma malignum. Harmadik betegünk: 20 éves nőbetegnél, könnyezéses panaszok nélkül, de klinikailag típusos akut dacryocystitis képében jelentkező, antibiotikum kezelésre nem gyógyuló folyamatot észleltünk. A könnyutak átjárhatósága, illetve a szokatlanul laterális lokalizáció miatt végzet exploratív sebészi beavatkozást követően parazitás fertőzés igazolódott. Következtetés: Dacryocystitis klinikai tünetei az esetek többségében jellemzőek, de a saccus területében kialakult gyulladás vagy tumor is hasonló klinikai képet mutathat, ezért atípusos esetekben a DCR műtét elvégzése előtt okvetlenül kiegészítő vizsgálatok vagy társszakmákkal való konzílium szükséges a pontos diagnózis felállítása céljából. Presenting three cases mimicking dacryocystitis Szabolcs Benedek1, Olga Lukáts1 1Semmelweis University Ophthalmology Clinic Objective: To present three cases with signs of dacryocystitis. All cases showed totally different final diagnosis. Materials and methods: Our first case (50-year-old male patient) was admitted with diagnosis of chronic dacryocystitis. Intraoperatively detected tumor's histological diagnosis: Non-Hodgkin lymphoma. Our second case (59-year-old female patient) didn't show any sign of recovery after properly administered therapy. The performed MRI showed tumor spread involving even the sphenoid bone. The patient was operated in another institution. The collected histology sample diagnosis: melanoma malignum. Our third case (20-year-old female patient) presented in our clinic with clinically typical dacryocystitis, resistant to antibiotics and without any lacrimation symptoms. Because of negative lacrimal drainage probe and the unusual lateral position of the inflammation we performed explorative surgical intervention, where a parasite was removed. Conclusion: Clinical signs of dacryocystitis are usually easy to differentiate. Inflammation or tumor in saccus area could present the same clinical appearance, giving reason to perform additional investigations or special consultation to receive accurate final diagnosis in atypical cases. Felső szemhéj retrakció műtéti kezelési lehetőségei saját gyakorlatunkban Tönköl Tamás1, Vámosi Péten1 Péterfy Sándor utcai Kórház és Baleseti Központ, Szt. Rókus Kórház, Budapest Célkitűzés: A felső szemhéj retrakció sebészeti kezelési lehetőségeinek bemutatása saját gyakorlatunknak megfelelően. Betegek: 2010.01-2013.03-ig 9 esetben végeztünk felső szemhéj retrakció elleni műtétet. A betegek 7 esetben kezelt pajzsmirigybetegek voltak, 2 esetben pedig korábban azonos oldali arcidegbénulás zajlott le. Mindegyik esetben a száraz szem szindróma különböző stádiumait figyeltük meg. Módszer: 2 esetben végeztünk Müller-izom eltávolítást conjunctivális behatolásból, 6 esetben a Müller-izom teljes és a m. levator részleges kimetszését is elvégeztük percután behatolásból, 1 esetben pedig a felső szemhéj teljes átmetszését is elvégeztük. Eredmények: A szemhéj retrakció mindegyik esetben csökkent, 4 esetben megszűnt (a másik oldali szemhéjjal azonos állás alakult ki). Túlkorrekció egy esetben sem alakult ki. A műtétek hatékonyságát az irodalmi adatoknak megfelelőn találtuk: legkisebb hatást a Müller izom kimetszésével, legnagyobbat a teljes szemhéj-átmetszéssel tapasztaltunk. Következtetés: Az általunk bemutatott műtétek a szemhéj retrakció eseteiben biztonságosan és hatékonyan alkalmazhatók. Correction of the upper eyelid retraction based on our practice Tamás Tönköl1, Péter Vámosi1 1Péterfy Sándor Hospital and Traumatology Institute, Saint Rochus Hospital, Budapest Aim: To present the possibilities of the surgical solutions of upper eyelid retraction based on our own experience. Patients: We performed surgery for upper eyelid retraction between 01.2010 and 03.2013 in 9 patients. Seven of our patients were controlled dysthyroid patients, two of them had previous facial paresis at the same side. Various stages of keratoconjunctivitis sicca were detected in all patients. Method: We performed transconjunctival Muller's muscle excision in two cases, percutan recession of the Muller's muscle and the levator muscle in 6 cases and full-thickness upper eyelid recession in one case. Results: The eyelid retraction reduced in all cases and disappeared in 4 cases (bilaterally identical appearance was achieved). No overcorrection was observed. The effectiveness of the operations was in agreement with the literature data: the smallest effect was caused by Muller's muscle excision while the most effective technique was found to be the full-thickness upper lid recession. Conclusion: These surgical techniques to correct upper eyelid retraction can be used effectively and safely. f _л \ ' 52 ; s /
