Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)
2013 06-01 - Supplementum
2G13. június 20., csütörtök/20 June 2013, Thursday Eredmények: 1 évvel a CXL-kezelést követően mind a VnyersJ mind a Vkorr szignifikánsan javult a CXL-csoportban (p<0,001; p = 0,019). Szignifikánsan csökkent a Pmin (p<0.001 mindkét vizsgálatban), a HEmm (p<0,001, illetve p=0,01) és a keratometria (KI: p<0.001; K2: p<0,001) a CXL-csoportban, míg ezen paraméterek a kontrollcsoportban nem változtak (p>0,05). A CXL- csoportban szignifikáns hátsó eleváció változást csak a HEmm értékeiben sikerült kimutatni, a többi mért ponton az értékek nem mutattak szignifikáns változást (p>0,05). A ROC-analízis szerint a HEmm értékeiben bekövetkezett változás (AUC: 0.99) bizonyult a leginkább jellegzetes paraméternek, mely a szaruhártya regularizálódását jellemezte CXL után. GEE analízis szerint a CXL-kezelés (p=0,001) és a kezdeti Pmin (p = 0,007) bizonyultak szignifikáns prediktornak a HE csökkenésre nézve, valamint szignifikáns negatív hatást sikerült kimutatni a kezdeti Pmin-értékel< és a CXL hatása között (p = 0,005). A CXL-kezelés a cornea legvékonyabb pontján átlagosan 6,2 /um-rel csökkentette a HEmin értékét. Következtetések: A CXL-terápia lokális regularizáló hatása vékonyabb corneák esetén jelentősebb. A CXL-kezelés vékony szaruhártyák esetén is eredményes, а КС progressziójának prevenciójában jelentős szerepet tölt be. The efficacy of cross-linking therapy in progressive keratoconus Zoltán Zsolt Nagy1 1Department of Ophthalmology, Semmelweis University, Budapest Purpose: To evaluate the effect of cross-linking therapy in progressive keratoconus (КС). Patients and methods: in two studies CXL was performed in 11 and 13 progressive keratoconus eyes (CXL group) and 13 eyes with mild to moderate КС and no detectable disease progression during the 1 year follow-up period served as control (control group). Uncorrected and best corrected distance visual acuity (UCVA, BCVA) were determined. Thinnest corneal thickness (PmJ, posterior elevation of the cornea at minimum pachymetry (HEmin), at the corneal vertex, 1 and 3 mm paracentrally (superior, inferior, temporal and nasal from the corneal vertex). Holladay equivalent keratometry values (Kl and Kl) were measured with Pentacam before and 1 year after CXL. Results: After 1 year both UCVA and BCVA improved significantly in the CXL group (p<0.001 and p=0.019, respectively), and we found statistically significant decrease ofPmw (p<0.001), ofHEmjn (p <0.001) and of keratometry values (Kl: p<0.001; Kl: p<0.001) in the CXL group, while these parameters remained stable in the control group (p>0.05). There was no statistically significant change in HE at the other corneal locations (P>.05) in the CXL group. Change in HEmjn values (AUC: 0.99) proved to be the most characteristic parameter of corneal flattening after CXL. GEE model showed that CXL (p=0.001) and initial ThCT (p=0.007) were significant predictors of PE decrease with a significant negative interaction of initial ThCT on CXL effect (p=0.005). CXL treatment significantly decreased PE only at the thinnest point of the cornea (with a mean 6.1 pun, P<.001) after adjustment for initial corneal thickness. Conclusion: The local regularisation effect of CXL is augmented in thinner corneas showing its efficaty in advanced keratoconus as well. „A szaruhártya nem úgy viselkedik, mintha egy darab műanyag lenne!” - Mit tanulhatunk a refraktív műtétekből a cornea biomechanikai sajátságaira vonatkozóan? Berta András1 ÜEOEC Szemklinika A corneán végzett excimer lézeres műtétek több, mint két évtizede sikeresen zajlanak. A műtétek azon alapulnak, hogy a corneából úgy, és annyi szövetet távolítunk el, hogy a felszín a számított ideális törőerőnek megfelelő legyen, a műtétek után. Ez a koncepció három feltételezésen alapul: 1. Csak a kezelt cornea részek változnak meg a lézerezés során, a kezelési zónán kívül eső területek változatlanul maradnak. 2. A kezelt területen változás a kezelésnek megfelelő lesz, amennyi szövetet a lézerrel eltávolítunk, a cornea annyival vékonyabb lesz (what you cut is what you get). 3. Még ha be is következhetnek változások az ablációs zónán kívül, azok akkor sem befolyásolják a centrális zóna felszínét, a szem fénytörését, és a korrekció (szemüveg) nélküli posztoperatív éleslátást. A szerző ebben az előadásban bemutatja, hogy a fenti három állítás miért nem igaz, valamint azt, hogy ebből milyen következtetések vonhatók le a cornea biomechanikai sajátságaira vonatkozóan. "The cornea does not behave as if it was a piece of plastic!” - What can we learn from refractive surgeries concerning the biomechanical characteristics of the cornea? András Berta1 1Dept. of Ophthalmology University of Debrecen, Hungary The excimer laser surgeries have been successfully performed for more than two decades. The basis of such operations is that we remove so much tissue from the cornea, and in such a way as the surface be corresponding the ideal refractive power, postoperatively. This concept is based on three assumptions: 1. The only portions of the cornea that are changed are within the ablation zone, those outside remain unchanged. 1. The change in the treated area will be according to the treatment, the cornea will be as much thinner as much corneal tissue is removed (what you cut is what you get). 3. Even if there are changes outside the ablation zone, they do not affect the refraction of the eye, and the postoperative central vision, without correction (without glasses). The author in this lecture will show why the above three statements are not true, as well as what conclusions can be drawn from this. 18
