Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)
2013-12-01 / 4. szám
Taflotan - mit tudunk a gyakorlatból? A Magyar Szemorvostársaság 2013. évi kongresszusán elhangzott szimpózium összefoglalója A szemészeti készítmények alkalmazása során jelentkező mellékhatásokat gyakran a szemcseppben található tartósítószer okozza. Ezért jelent előnyt a glaukómás betegek kezelésében a Taflotan szemcsepp, amely az első és hazánkban egyetlen tartósítószermentes prosztaglandin-analóg készítmény. A készítményre vonatkozó nemzetközi klinikai eredményekről Holló Gábor professzor számolt be a Magyar Szemorvostársaság siófoki kongresszusán, ahol az egyre bővülő hazai tapasztalatokról is elhangzott két előadás Őri Zsolt és Bátor György főorvosok részéről. Glaukóma és szárazszembetegség Az Európai Glaukóma Társaság ajánlása alapján a glaukóma kezelésének a célja a látásfunkció hosszú távú megőrzése a lehető legkevesebb mellékhatással, vagy akár mellékhatás nélkül is, a teljes további várható élettartamra. A nem megfelelően tolerálható szemcseppek alkalmazása azonban gyakran a kezelés megszakításához vezet - mondta el Holló Gábor professzor, hiszen ha a gyógyszerelés szubjektív panaszokkal jár, akkor csökken a betegek adherenciája az alkalmazott kezeléshez. Emiatt a betegek kevesebbszer cseppentenek, minek következtében a szemnyomásuk kevésbé kontrollált, és a glaukóma nagyobb mértékben progrediál. A rossz toleranciáért és a szemszárazság tüneteinek fokozódásáért a legtöbbször a tartósítószerek a felelősek. A szemcseppekben leggyakrabban alkalmazott tartósítószer, a benzalkónium klorid (BAK) toxikus a szemfelszín számára, mert detergens természeténél fogva elbontja a könnyfilm lipidrétegét. Ennek következtében megnövekszik a könny vizes fázisának a párolgása, destabilizálódik a könnyfilm és károsodik a cornea és a conjunctiva felszíni rétege. Számos klinikai vizsgálat igazolta, hogy a tartósítószer-mentes szemcseppek sokkal jobban tolerálhatóak és sokkal kevesebb panaszt okoznak, mint a tartósítószert tartalmazó készítmények. Tapasztalatok szerint a fájdalom, diszkomfort, idegen test vagy égő érzés, szemszárazság és a szemhéj viszketése szignifikánsan ritkábban fordul elő a tartósítószer-mentes készítmények alkalmazása során. Hasonlóképpen a blepharitis, ekcéma és a kötőhártya-hyperaemia is szignifikánsan ritkább az ilyen készítmények esetében. A német glaukóma regiszter, ami több mint 20 ezer beteg adatait tartalmazza, kimutatta, hogy nemre való tekintet nélkül sokkal gyakoribbak a szárazszem-szindróma tünetei tartósítószer-tartalmú szemcseppekkel kezelt glaukómás betegek esetében, mint az átlag népességben. Az adatok szerint a tartósítószert tartalmazó glaukóma ellenes szerrel kezelt nők 57%-a szemszárazságban szenved. Mindezt az előadó saját felmérése is megerősítette, ami szerint a 70 év körüli nők között a száraz szem szindrómára utaló tünetek mintegy 50%-ban fordultak elő. Szemszárazság esetén jelentősen gyakoribban a szubjektív tünetek: míg száraz szemű glaukómás betegek esetén idegentest-érzés, szemvörösség, szemviszketés, fotoszenzitivitás, fájdalom, vagy látászavar 10-33%-ban fordul elő, addig nem száraz szemű betegeknél csupán 1-6% ezek gyakorisága. Leung és munkatársai 2008-as közleményében a tartósított szemcseppekkel kezelt glaukómás betegek 59%-ában fordultak elő a szemszárazság tünetei, és minden további benzalkónium-klorid tartalmú szemcsepp hozzáadása a terápiához a kóros OSD index előfordulási esélyét másfélszeresére, a kóros lissamin festódés esélyét pedig kétszeresére növelte. Holló professzor felhívta a figyelmet arra, hogy mindezek figyelembe vételével a glaukómás beteg vizsgálatakor egyidejűleg a szárazszeműséget is vizsgálni kell. Lehetőség szerint a glaukóma ellenes kezelést célszerű tartósítószer-mentessé tenni, hiszen a glaukóma ellenes cseppekben levő tartósítószer a száraz szem szindrómára és a szemfelszín betegségre egyaránt negatívan hat, jelentősen csökkentve a betegek életminőségét és complience-ét. Az előadó röviden szólt a 2013-ban a Journal of Glaucoma című szaklapban megjelent egyik közleményről is, ami szerint a hosszú távú benzalkónium-klorid expozíció szignifikánsan megnöveli a filtrációs műtét sikertelenségének a kockázatát, mivel szubklinikai gyulladást és következményesen fibrózist és hegesedést okozhat. Kunikai vizsgálatok tafudtan-imal A tafluprostra (Taflotan) vonatkozó nemzetközi vizsgálatok közül Holló professzor a British Journal of Ophthalmology 2013-as cikkét emelte ki. Ebben a tartósítószermentes tafluprost az originális latanoprost cseppel azonos mértékű 24 órás szemnyomás-csökkentó hatást biztosított, viszont a tafluprost esetében szignifikánsan alacsonyabb volt a szemnyomás 24 órás fluktuációja. Holló professzor arra is kitért, hogy a tafluprost csepp hatékonyan kombinálható timolollal, akár tartósítószer-mentes fix kombináció formájában is. Nemzetközi munkacsoportjuk idén elsőként számolt be az erre vonatkozó meggyőző vizsgálati eredményekről. A szimpóziumon a Taflotan kezeléssel nyert kedvező hazai tapasztalatokat is ismertették. Őri Zsolt főorvos (Vaszary Kolos Kórház, Esztergom) elmondta, hogy a Taflotan szemcsepp hatásos, jól tolerálható és megfizethető szer, amit minden esetben érdemes kipróbálni, ha más cseppet nem tolerál a beteg. Emellett kezdő szerként is alkalmazható, mivel így nem kell a tartósítószer okozta későbbi problémákkal számolni. Bátor György főorvos (Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Szombathely) több konkrét esetet mutatott be. Tapasztalatuk szerint a Taflotan-ra való váltással megszűntek azoknak a betegeknek a panaszai, akiknél a terápia módosítására az előző cseppek mellékhatásai miatt került sor. A szemcseppváltást követően a betegek intraocularis nyomása normális maradt. A Taflotan kezelés egyik betegnél sem okozott szubjektív vagy általános panaszokat, és a betegek elégedetten használták a szert. NA
