Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)

2013-09-01 / 3. szám

Causes of blindness in Hungary Bevezetés A vakság világszerte komoly prob­lémát jelent. Jelentőségét elsősor­ban a következményeként kialaku­ló életminőség-romlás és keresőké­pesség-csökkenés adja. A világon ma 285 millió látáscsökkent ember él, akik közül 39 millió fő vak, 246 millió pedig gyengénlátó (15). Bár 90%-uk a fejlődő országokban él (26), a vakság számottevő problé­ma az iparilag fejlett országokban, így hazánkban is, ahol a vakok szá­mát 40-60 ezer főre becsülik. A vak­ság leggyakoribb okai a nyugati or­szágokban a krónikus szembetegsé­gek, mint az időskori macula dege­neráció, a glaukóma és a diabéte­­szes retinopathia (3, 6, 7), amelyek elsősorban az idős korosztályt érin­tik. Mivel a fejlett országokban ál­talánosan megfigyelhető a társadal­mak elöregedése, a jövőben a vakok számának növekedésére számítha­tunk. A WHO 2000-ben indított el egy vi­lágméretű kezdeményezést, a Vision 2020 programot, aminek célja, hogy 2020-ra felszámolja a megelőzhető vakságot (14). A kez­deményezéshez Magyarország is csatlakozott, aminek első lépése­ként a vaksági okok felmérésére ke­rült sor. Ekkor 4 megye vaksági jára­dékos adatlapjai kerültek feldolgo­zásra az 1996-2000 közötti idő­szakra vonatkozóan. Azóta viszont nem készült újabb ilyen nagyszabá­sú felmérés a hazai vaksági okokról. Vaksági statisztika készítését jelen­leg megnehezíti, hogy 2000-től a fo­gyatékossági támogatás bevezetése óta a szemészek csak az Állam­kincstártól juthatnak adatokhoz a fogyatékossági támogatásban része­sülőkről. így az eddig használt módszer, a vakjáradékos adatlapok feldolgozása a továbbiakban már nem alkalmazható. Mivel a vaksági okok ismerete fontos a jövőbeli irányvonalak megválasztásához, valamint az alkalmazott terápiák hatásosságának megítéléséhez, vak­sági statisztika készítésére időről időre szükség van. A jelen felmérés célja a magyarországi aktuális vak­sági okok megismerése volt, a vakok és gyengénlátók megyei egyesületei adatainak feldolgozása alapján. Tekintve, hogy korábban csak Tolna megyében készült felmérés ezzel a módszerrel, a vizsgálat a vakok és gyengénlátók megyei egyesületei adatainak szélesebb körben való megismerésére, statisztika készíté­sére való alkalmazhatóságának megítélésére is irányult. Módszerek A Vakok és Gyengénlátók Megyei Egyesületeihez belépett személyek adatait gyűjtöttük össze és dolgoz­tuk fel 5 egyesületben a belépési nyilatkozatokhoz csatolt szemészeti lelet vagy fogyatékosságról szóló igazolás alapján. A megyei szövetsé­geket előzetes telefonos egyeztetés után személyesen kerestük fel a tagok dokumentációinak áttekinté­se céljából. A gyűjtést először 4 évre vonatkozóan, 2009-től 2012 novem­beréig végeztük el, majd a 2 alacso­nyabb létszámú egyesület esetén 2005-ig visszamenőleg, 8 éves idő­szakra vonatkozóan is. Az adatok összevethetősége érdekében, az ere­deti célkitűzésben, annak a 4 me­gyének (Tolna, Győr-Moson-Sop­­ron, Heves, Csongrád) a megkeresé­se szerepelt, ahol az 1996-2000 kö­zötti felmérés készült. A 4 megyé­ből kettőben, Tolna és Győr-Moson- Sopron megyében járultak hozzá az adatgyűjtéshez. Azért, hogy az egyes egyesületeknél rendelkezésre álló dokumentáció minőségéről és részletességéről árnyaltabb képet kaphassunk további 3 egyesületben is elvégeztük a felmérést. Ezek a Közép-magyarországi Regionális Egyesület, az Észak-alföldi Regio­nális Egyesület és a Jász-Nagykun- Szolnok megyei egyesület voltak. Az egyesületekbe való belépés felté­tele a látásromlás szempontjából, hogy a személy látáscsökkenése el­érje a Maschke-táblázat szerint a 67%-ot. 67% és 95% közötti érték esetén gyengénlátónak, 95%-ot elérő vagy meghaladó eredménynél vaknak minősül. Tekintve, hogy az egyesületekhez belépők között egy­aránt voltak vak és gyengénlátó személyek, az általunk talált vaksá­gi okok ebből a vegyes betegpopulá­cióból tevődtek össze. Az egyesületekhez belépett betegek dokumentációja igen változatos. Van, ahol tartalmazza a szemészeti leletet, máshol a fogyatékossági tá­mogatást igazoló lapon szerepelt a diagnózis, részletes leírás nélkül, több esetben pedig nem állt rendel­kezésre információ a vakság okára vonatkozóan. Az orvosi dokumen­táció meglétének aránya egyesüle­tenként nagyon változó volt. Legnagyobb számban (95%-ban) a Tolna megyei szövetségnél, legala­csonyabb számban (40%-ban) a Közép-magyarországi egyesületnél volt megismerhető a vakság oka. Eredmények A vizsgált 4 éves időszak alatt, 2009-től 2012 novemberéig össze­sen 626 fő csatlakozott az 5 egyesü­lethez. A csatlakozók létszáma a legmagasabb Tolna megyében volt. Az egyesületekbe évenként belépők száma az 1. táblázatból olvasható le. Tekintve, hogy nem minden eset­ben volt elérhető a vakság okára vo­natkozó dokumentáció, illetve 2 egyesületénél (Győr-Moson-Sop­­ron, Jász-Nagykun-Szolnok) az ala­csony betegszám miatt 2005-től gyűjtöttünk adatokat, a végül fel­dolgozásra került esetek száma a táblázatban szereplő adatoktól el­tér. Összesen 529 látáscsökkent be­tegnél ismertük meg az állapothoz vezető okot, akiknek 58%-a nő (307 fő), 42%-a férfi (222 fő) volt. Az 5 egyesületbe 2009 és 2012 november között belépők látásvesztésének okait a 2. táblázat foglalja össze. A vaksági okok alakulására azonban hatással volt a tagok kor szerinti megoszlása is, amit a 3. táblázatból olvashatunk le. A Közép-magyar­országi Regionális Egyesületben például a fiatalabb korosztály túlsú­lya miatt a leggyakoribb betegség a ROP volt, ami az esetek 12,9%-át tette ki. Emellett az összes eset 24,3%-át valamely örökletes reti­nadegeneráció adta. Az egyéb kon­­genitális okok pl. albinizmus, colo-104

Next

/
Oldalképek
Tartalom