Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)
2013-09-01 / 3. szám
Causes of blindness in Hungary Bevezetés A vakság világszerte komoly problémát jelent. Jelentőségét elsősorban a következményeként kialakuló életminőség-romlás és keresőképesség-csökkenés adja. A világon ma 285 millió látáscsökkent ember él, akik közül 39 millió fő vak, 246 millió pedig gyengénlátó (15). Bár 90%-uk a fejlődő országokban él (26), a vakság számottevő probléma az iparilag fejlett országokban, így hazánkban is, ahol a vakok számát 40-60 ezer főre becsülik. A vakság leggyakoribb okai a nyugati országokban a krónikus szembetegségek, mint az időskori macula degeneráció, a glaukóma és a diabéteszes retinopathia (3, 6, 7), amelyek elsősorban az idős korosztályt érintik. Mivel a fejlett országokban általánosan megfigyelhető a társadalmak elöregedése, a jövőben a vakok számának növekedésére számíthatunk. A WHO 2000-ben indított el egy világméretű kezdeményezést, a Vision 2020 programot, aminek célja, hogy 2020-ra felszámolja a megelőzhető vakságot (14). A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott, aminek első lépéseként a vaksági okok felmérésére került sor. Ekkor 4 megye vaksági járadékos adatlapjai kerültek feldolgozásra az 1996-2000 közötti időszakra vonatkozóan. Azóta viszont nem készült újabb ilyen nagyszabású felmérés a hazai vaksági okokról. Vaksági statisztika készítését jelenleg megnehezíti, hogy 2000-től a fogyatékossági támogatás bevezetése óta a szemészek csak az Államkincstártól juthatnak adatokhoz a fogyatékossági támogatásban részesülőkről. így az eddig használt módszer, a vakjáradékos adatlapok feldolgozása a továbbiakban már nem alkalmazható. Mivel a vaksági okok ismerete fontos a jövőbeli irányvonalak megválasztásához, valamint az alkalmazott terápiák hatásosságának megítéléséhez, vaksági statisztika készítésére időről időre szükség van. A jelen felmérés célja a magyarországi aktuális vaksági okok megismerése volt, a vakok és gyengénlátók megyei egyesületei adatainak feldolgozása alapján. Tekintve, hogy korábban csak Tolna megyében készült felmérés ezzel a módszerrel, a vizsgálat a vakok és gyengénlátók megyei egyesületei adatainak szélesebb körben való megismerésére, statisztika készítésére való alkalmazhatóságának megítélésére is irányult. Módszerek A Vakok és Gyengénlátók Megyei Egyesületeihez belépett személyek adatait gyűjtöttük össze és dolgoztuk fel 5 egyesületben a belépési nyilatkozatokhoz csatolt szemészeti lelet vagy fogyatékosságról szóló igazolás alapján. A megyei szövetségeket előzetes telefonos egyeztetés után személyesen kerestük fel a tagok dokumentációinak áttekintése céljából. A gyűjtést először 4 évre vonatkozóan, 2009-től 2012 novemberéig végeztük el, majd a 2 alacsonyabb létszámú egyesület esetén 2005-ig visszamenőleg, 8 éves időszakra vonatkozóan is. Az adatok összevethetősége érdekében, az eredeti célkitűzésben, annak a 4 megyének (Tolna, Győr-Moson-Sopron, Heves, Csongrád) a megkeresése szerepelt, ahol az 1996-2000 közötti felmérés készült. A 4 megyéből kettőben, Tolna és Győr-Moson- Sopron megyében járultak hozzá az adatgyűjtéshez. Azért, hogy az egyes egyesületeknél rendelkezésre álló dokumentáció minőségéről és részletességéről árnyaltabb képet kaphassunk további 3 egyesületben is elvégeztük a felmérést. Ezek a Közép-magyarországi Regionális Egyesület, az Észak-alföldi Regionális Egyesület és a Jász-Nagykun- Szolnok megyei egyesület voltak. Az egyesületekbe való belépés feltétele a látásromlás szempontjából, hogy a személy látáscsökkenése elérje a Maschke-táblázat szerint a 67%-ot. 67% és 95% közötti érték esetén gyengénlátónak, 95%-ot elérő vagy meghaladó eredménynél vaknak minősül. Tekintve, hogy az egyesületekhez belépők között egyaránt voltak vak és gyengénlátó személyek, az általunk talált vaksági okok ebből a vegyes betegpopulációból tevődtek össze. Az egyesületekhez belépett betegek dokumentációja igen változatos. Van, ahol tartalmazza a szemészeti leletet, máshol a fogyatékossági támogatást igazoló lapon szerepelt a diagnózis, részletes leírás nélkül, több esetben pedig nem állt rendelkezésre információ a vakság okára vonatkozóan. Az orvosi dokumentáció meglétének aránya egyesületenként nagyon változó volt. Legnagyobb számban (95%-ban) a Tolna megyei szövetségnél, legalacsonyabb számban (40%-ban) a Közép-magyarországi egyesületnél volt megismerhető a vakság oka. Eredmények A vizsgált 4 éves időszak alatt, 2009-től 2012 novemberéig összesen 626 fő csatlakozott az 5 egyesülethez. A csatlakozók létszáma a legmagasabb Tolna megyében volt. Az egyesületekbe évenként belépők száma az 1. táblázatból olvasható le. Tekintve, hogy nem minden esetben volt elérhető a vakság okára vonatkozó dokumentáció, illetve 2 egyesületénél (Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok) az alacsony betegszám miatt 2005-től gyűjtöttünk adatokat, a végül feldolgozásra került esetek száma a táblázatban szereplő adatoktól eltér. Összesen 529 látáscsökkent betegnél ismertük meg az állapothoz vezető okot, akiknek 58%-a nő (307 fő), 42%-a férfi (222 fő) volt. Az 5 egyesületbe 2009 és 2012 november között belépők látásvesztésének okait a 2. táblázat foglalja össze. A vaksági okok alakulására azonban hatással volt a tagok kor szerinti megoszlása is, amit a 3. táblázatból olvashatunk le. A Közép-magyarországi Regionális Egyesületben például a fiatalabb korosztály túlsúlya miatt a leggyakoribb betegség a ROP volt, ami az esetek 12,9%-át tette ki. Emellett az összes eset 24,3%-át valamely örökletes retinadegeneráció adta. Az egyéb kongenitális okok pl. albinizmus, colo-104
