Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)
2013-06-01 / 2. szám
Gyertyaláng a borospincében Az UV-sugárzás és a szem A véletlenek sorozata és a családi háttér együttesen alakította Minas Coroneo professzor életútját. Kutatásának tárgya az UV-sugárzás és a szem, munkássága úttörő jelentőségű. A professzorral Anna Sulley beszélgetett. Minas Coroneo éppen a nyakkendőjét igazította meg a tükör előtt, amikor szokatlan jelenségre lett figyelmes. A mellette lévő ablakon keresztül besütő fény a nasalis limbusában fókuszálódott. Coroneo ekkoriban éppen optikát tanult közelgő szemészetvizsgájára, az egyszerű észlelés pedig arra késztette, hogy elkezdjen töprengeni a jelenség magyarázatán. Megfigyelése az egyike volt azon események és körülmények véletlen sorozatának, melyek a ma Coroneo-effektusként ismert jelenség felfedezéséhez vezettek. Tinédzser korában Coroneo a családi vállalkozásban, egy moziban dolgozott egy ausztrál kisvárosban, ahol megismerte a 35 mm-es vetítők működését. Ez keltette fel érdeklődését az optika iránt és vezetett ahhoz a döntéséhez, hogy leendő foglalkozásául a szemészetet válassza. Felfedezésének jelentősége azonban nem volt rögtön egyértelmű. „Először arra gondoltam, szklerotizáló hatása van, ami feltehetően nincs. Aztán elkezdtem pterygium miatt érkező páciensekkel foglalkozni." (1. ábra) így született meg az összefüggés a perifériás fény fókuszálási hatás és ezen kóros állapot kialakulása között. A megfigyeléstől a tudományos megerősítésig Coroneo bemutatta megfigyeléseit mentorának, az új-zélandi származású szemésznek, Fred Hollows-nak, aki azonnal felismerte a felfedezés jelentőségét, és bemutatta azt számos szakmai rendezvényen. A szemészeti szakmai közösség azonban kezdetben szkeptikus volt.„Nyolc vagy kilenc évbe telt, mire közölték a munkánkat"- meséli Coroneo professzor. Újabb szerencsés véletlen járult hozzá az Arthur Hóval való együttműködéshez - aki optometriai tanulmányait épp Coroneo professzor bátyjával együtt folytatta. Munkájuk a perifériás fény fókuszálási hatásáról és a fénysugarak útjáról beszámoló közlemény megjelenéséhez vezetett (2. ábra).„A jelenség tudományos megerősítést kapott.Több lett egyszerű klinikai megfigyelésnél." Bár a felfedezés Coroneo professzor nevéhez fűződik, már voltak előzményei. Az akkomodációval kapcsolatos tanulmányaiban Helmholtz is hasonló elméletet fogalmazott meg. Magát a fény-fókuszálási hatást pedig már korábban leírták keratoconusos szemeken, egészségeseken azonban nem. Azt azonban nem ismerték fel, hogy a fénysugarak limbusba való fókuszálódása az elülső szegmentum optikai sajátosságaiból következik. Coroneo az értekezését a University of New South Wales (UNSW) egyetemen védte meg, majd munkásságát Németországban folytatta, ott sejtélettannal foglalkozott. Ausztráliába 1991 -ben tért vissza, ahol sikeres magánpraxisba kezdett Sydney-ben. Két évvel később Hollows elhunyt, utódjának Coroneót választották, aki így lett 40 éves korában az UNSW szemészeti részlegének vezetője. A cím nem csupán egy nagy forgalmú osztály vezetésével járt. Folytatni kellett Hollows munkásságát, szemészeti ellátást kellett biztosítani, szükség esetén műtéteket végezni a „terepen') a vadon elszigetelt kisvárosainak és az őslakosok közösségeinek lakói számára. Ezen felül az elmúlt 20 évet Coroneo professzor az ophthalmoheliosisok - ez a napsugárzás szemre gyakorolt káros hatásainak összefoglaló neve - tanulmányozásának szentelte, melyek súlyossága az esztétikai problémától az életveszélyesig terjed. Számos közleménye jelent meg az UV-sugárzásnak a szaruhártyára, a cornealis őssejtekre, az idegekre, a szemlencsére, illetve a szem egyéb szöveteire gyakorolt káros hatásairól.„Számos kiváló kollégával volt szerencsém együtt dolgozni"-jegyzi meg Coroneo professzor. Világméretű veszély Ausztrália ideális helyszínnek bizonyult a kutatásaihoz. Az ötvenes években elsőként Kerkenezov ismerte fel a pterygium és a bőrrák kapcsolatát Új- Dél-Wales lakossága körében, megfigyelve, hogy a pteygium megjelenése körülbelül egy évtizeddel előzi meg a bőrbetegség kialakulását. Napjainkban Ausztráliát mint a világ „melanoma fővárosát" tartják számon, itt mind az előfordulás mértéke, mind a halálozási ráta az egyik legmagasabb. Coroneo rámutatott, hogy az UV-expozíció kérdésköre nem csupán az olyan országokban fontos, mint Ausztrália, mértéke pedig nehezen előjelezhető. Az UV-sugárzás az egész év során veszélyt jelent szemünkre és annak védelme a bőr védelmétől jelentősen eltér. „A földrajzi elhelyezkedés alapján nem lehet mindig előre jelezni, milyen dózisnak lesz az egyén kitéve. A nyugati országok lakosságának nagy része sokat utazik. Sokan világos bőrűek, így könnyen jelentős mértékű bőrkárosodást, valamint feltehetően szemkárosodást is szenvedhetnek."Kutatások támasztják alá, hogy a szem délelőtt 9 órakor, valamint kora délután van kitéve a legnagyobb expozíciónak.„Fontos, hogy mindig tudjuk, hova megyünkés megfelelő óvintézkedéseket tegyünk - viseljünk napszemüveget és kalapot." 1. ábra Pterygium (forrás: a The Vision Care Institute által kiadott A Handbook of CL Management című könyv)
