Szemészet, 2013 (150. évfolyam, 1-4. szám)
2013-06-01 / 2. szám
Joseph Jacob Plenck: „Doctrina de morbis oculorum” 1177 2. ábra: Joseph Jacob Plenck: „Doctrina de morbis oculorum” с. könyve 1 VW-es kiadásának a címlapja JOSF.PHI JACOBI PLENCK, Chirnrgi* Donori s, nec non Chirurgi* , Anatómus at* <jne Artií obftetrici* Profé floris C.vfareo-retjii, pnblisi se ordinarii w Сл-íareo-regía UuiverStsu■ TiroavjcnG. DOCTRINA D E MORBIS OCULORUM. VIENNA?, AfudRuoolphum 6»*"* 7 7 7-A könyv előszavában olvasható, hogy bár a szem az érzékszervek között legnemesebb és legszükségesebb, mégis a szemészet, mint a sebészet része, mostoha helyzetben van. Szerző a könyvben 119 szembetegséget ismertet, anatómiai sorrendben haladva, a szemöldöktől a retináig. A könyvben illusztrációk nem találhatók. Általánosságban kétféle szembetegségről beszél, úgymint közös betegségek, amelyek a szemen és a test más részeiben egyaránt előfordulnak, valamint a szem saját betegségei, amelyek csak a szemen fordulnak elő (3. ábra). A betegségek rendszerezését és tárgyalását didaktikai szempontból akár ma is helytállónak tarthatjuk. A tartalomjegyzékben a betegség latin neve mellett megadja a német nevét is. Az egyes kórképek részletes tárgyalása latin nyelven történik. Minden betegség leírását azzal kezdi, hogy egy mondatban leírja a betegség lényegét. Ezután következik, hogy a betegség miről ismerhető fel (noscitur): • mi az oka (causa), • ezen belül közeli és távoli oka (causa proxima, remota), • mi a következménye (effectus), • mik a jelei (signa), • mik a tünetei (symptomata), • mi a kór jóslata (prognosis), • mik a fajtái (species), • mi a gyógykezelése (curatio). A hátsó szegmentum betegségei leírásának színvonala - mai szemmel nézve - elmarad a többitől, de hát akkor még a szemtükör nem létezett. A könyv annyira népszerű volt, hogy további kiadásai jelentek meg: • 1778 németül: „Lehre von den Augenkrankheiten” Wasserberg. • 1783 latin nyelvű második kiadás, Bécs. • 1787 holland kiadás: „Verhandeling over de Oogziekten” Rotterdam, Martinus Pruys (4. ábra). • 1788 német nyelvű második kiadás „Lehre von den Augenkrankheiten” Bécs. • 1790 William Rowley saját neve alatt adta ki Plenck könyvét „A treatise on hundred and eighteen principal diseases of the eye and eyelids” címmel. A szöveg gyakorlatilag szóról-szóra megegyezett Plenck szövegével. • 1793 portugál nyelven: „Elementes de cirurgia ocular” Lisszabon. • 1799 német nyelvű harmadik kiadás „Lehre von den Augenkrankheiten” Bécs. Ebben a ki-3. ábra: A szembetegségek felosztása Plenck könyvében ° D ,E 5.9,PIS OCULORUM 'ni mm 'GENERATI M. jyLbKii, qui oculos in fellant, in communes ar-7 ^ que proprios dividi folent. Commores dicuntur, qui in pluribus noftri corporis parti bus.eodem modo ut in oculis obfervantur. P^OTi^fanty qtii foiis itr oculis inveniuntur, & а '.’morbis communibus fua indole differunt. CöníülriíTirnnm eile 4uco::, fi linguis partis morbos* mm comrtiunes tum proprios * btdirie änsftpminccr,‘quo"panes oculi locantur,'-confideremus. ' ■ ПЛ*' ■ RB I S UP ERC I LIO RU M. Efl fuperciliorurtí ác ciliorum defluvium vel defe'-*r n* ÄO*. '• -* Vox eA gr*ca a nxlagof^glaber. Dicitur etjam Ptilplis m rr«A•’» calviu. Aliis hic morbus vocatur Milfhafis. A. ábra: A könyv 1 7BV- es holland nyelvű kiadásának címlapja VERHANDELING OVII DE OOGZIEKTEN. DOOR DEN HEER JOSEPH JACOB PLENCK, in ét Httlbtmé*. fhtgUtratr étr Om:„4- HttJ tm У*гШЖип4* atm ét Ktitrrl. Xtntagif. fíe*e* Scéatft I« Tims. Uh bet L*tyn «пмМ, te m« •em«*k«nia{ea venam Jerd, D О О t MARTINUS PRUYS, M*é. DtfStr. и torra« xor г Г В ROTTERDAM. Bt J. PPLS, > я J. KRAP. A Z. i;Sj. adásban már színes ábrák is szerepelnek. A könyv holland nyelvű kiadása holland hajósok révén eljutott Japánba, a Nagaszaki melletti Deshima szigetére, ahol a holland kereskedők hajói kikötöttek. Deshima akkoriban a környezetétől izolált Japán kis ablaka volt a világra. Ezt a könyvet fordították le elsőként Plenck 11, japánra lefordított könyve közül. Először 1799-ben Udagava Genshin fordította le „Taisei Ganka Shinsho” címmel („A nyugati szemészet új könyve”), de ez az öt kötetes munka csak kéziratban maradt meg. Az első kinyomtatott japán változat Sugita Ryukei nevéhez fűződik, aki Udagava Genshin kéziratát dolgozta át, és saját anatómiai rajzaival egészítette ki. A könyv 1815-ben „Oranda Ganka Shinsho” címmel jelent meg, ami azt jelenti, hogy „A holland szemészet új könyve”. Sugita Ryukei öt kötetes munkája 1816-ban újra megjelent „Ganka Shinsho” címmel, ami azt jelenti, hogy „Új szemészet”. Fujikawa szerint ez a könyv, amely egy nyugati szemészeti szöveg első publikációja Japánban, mérföldkő az ottani orvostudomány történe-97
