Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)
2012-03-01 / 1. szám
Kommentár Rácsán Zsuzsa: Szemfenéki vénás keringési zavarok című referátumához Nagy Valéria □EOEC, Szemklinika, Debrecen Az összefoglalás nagy anyagot ölel fel, fontos, hiánypótló. A szerző 23 kéziratoldalon, 5 táblázat, 4 ábra, 97 irodalmi hivatkozással összegzi a szemfenéki vénás keringészavarok kialakulását, kóroki tényezőit, tüneteit, típusait, osztályozását és a kezelési lehetőségeket. Az irodalmi hivatkozások száma bőséges. A nemzetközi irodalmi adatok precíz, részletes bemutatását kapja az olvasó. Nehéz feladat megoldására tesz kísérletet a szerző, amikor vállalkozik az elemző munka elkészítésére. A nemzetközi és hazai irodalomban egyaránt nehéz elfogadtatni, bizonyítani a szemfenéki vaszkuláris történések patogenetikai tényezőit. Ennél is nagyobb kihívás a kezelési módok hatásosságának bizonyítása. A fenti kórkép kialakulásának okai, rizikótényezői, esetleges kezelésük még ma sem teljesen tisztázottak. A vizsgálómódszerek fejlődésével (Doppler, OCT stb.) egyre többet tudhatunk meg a keringészavar körülményeiről. Bővültek ismereteink a szemfenéki keringészavarok kialakulásában szerepet játszó rizikótényezőkről (thrombophiliák szerepe), de ma sem ismert a kóroki kezelés. Nehezíti a megoldást az a tény, hogy a keringészavar „spontán” javulhat, helyreállhat, így azt a téves következtetést vonhatjuk le, hogy akkor nem is érdemes a kezelésükkel foglalkozni. A javulás valójában minden esetben, a figyelmünket elkerülő probléma megoldása-megoldódása, pl. a szisztémás keringészavar rendezése (hipertenzió csökkenése, Teológiai viszonyok kedvező változása stb.) állhat. A kerigészavar következtében kialakuló látásromlás, első tünete lehet súlyos szisztémás megbetegedéseknek, mint az arterioszklerózis vagy a vérviszkozitás változása. Az összefoglalás minden igényt kielégítően mutatja be a nemzetközi közlemények eredményeit, ismerteti az egyes kezelési módok eredményességét, előnyeit, hátrányait, hatásosságát. A precíz munkából kissé hiányolom a szerző saját vagy intézményi/klinikai tapasztalatainak bemutatását, összegzését, esetleg ajánlást. Szeretném ismertetni a DEOEC Szemklinikán jelenleg is alkalmazott és hatásosnak vélt kezelési módot. A szemfenéki vaszkuláris keringészavarok esetén, fontos a kardiovaszkuláris rizikótényezők feltárása mellett a thrombophiliás rizikótényezők kimutatása, amennyiben lehetséges kezelése. Igazolt thrombophilia esetén a kezelés módjáról a belgyógyászhemosztazeológus kolléga dönt, az utánkövetéses vizsgálatokat is ő végzi el. A szemészeti teendő kettős. Az akut szakban (a betegség tüneteinek jelentkezését követő 1-2 hét), célunk a keringés minél előbbi helyreállítása. Klinikánkon évek óta alkalmazzuk és jelenlegi tudásunk szerint hasznosnak tartjuk a komplex keringés javító kezelést. A mikrocirkuláció javítására egyrészt, napi egyszeri alkalommal infúzióban 400 mg pentoxyfillint adunk; másrészt, amennyiben a beteg általános állapota, vérnyomása, keringési paraméterei megengedik, naponta 500 ml 6% Isohaes infúziót is adunk. A szabad gyökök megkötésére, napi 500 mg Vitamin-C-t alkalmazunk infúzióban. A további thrombusképződés megakadályozására kis molsúlyú heparin készítményeket használunk, szubkután, naponta, preventív dózisban (50-100 NE/tskg), nadroparin vagy enoxaparin formájában. Vérzéses szövődmény még egy alkalommal sem jelentkezett. Amennyiben nincs kontraindikációja, trombocitaaggregáció gátlására, napi egyszer 100 mg acetilszalicilát tablettát adunk, per os. Kiegészítő kezelésként adhatunk, a retinalis ödéma csökkentésére és a liquor keringés (n. opticust a liquor tér követi) javítására napi 250 mg dorzolamidot, per os. káliumpótlással együtt. Az esetleges makula ödéma megelőzésére, csökkentésére
