Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)

2012-09-01 / 3. szám

SZEMÉSZET 201 2; 3. szám 140-145. Fiatal felnőttben kialakult retinális vénás keringészavar és agyi aneurizma esete Récsán Zsuzsa, Kovács Erika, Szepessy Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest [Igazgató: Prof Ón Németh János egyetemi tanár] Közleményünk célja egy 32 éves nőbeteg esetének bemutatása, akiben retinális vénás ágelzáródást és intracerebralis aneurizmákat találtunk. Kongenitális arteriovenosus érelváltozást feltételeztünk. A diagnoszti­kus problémákat és a kezelési lehetőségeket elemeztük. Rét inai vein occlusion and intracerebral aneurysm in a young adult The aim of this report was to present a 32-year old female’s case with branch retinal vein occlusion and intracerebral aneurysms. Congenital arteriovenous malformation was suspected. The diagnostic and treatment options are discussed. Kulcsszavak retinális vénás ágelzáródás, intracerebrális aneurizma, kongenitális arteriovenosus érelváltozás Keywords branch retinal vein occlusion, intracerebral aneurysm, congenital arteriovenous malformation A retina vénás keringési zava­ra a látáskárosodás gyakori oka. Egybegyűjtött adatok alapján a népességben egymillió la­kosra számítva évente 520 esetben alakul ki vénás keringészavar. Az ágelzáródás 2-3-szor gyakrabban fordul elő, mint a törzselzáródás (14, 22). Ismert, hogy a vénás ke­ringészavar inkább a középkorú és idősebb nemzedéket, az 50 év felet­ti korosztályt érinti. Ausztráliában végzett tanulmány alapján a beteg­ség előfordulási gyakorisága 49 és 60 év között 0,7%, míg 80 év felett 4,6% (15). Az 50 évesnél idősebbek­ben a vénás keringészavar legin­kább magasvérnyomás-betegség­­hez, hyperlipidaemiához, diabetes mellhúshoz társul. Fiatalabb élet­korban a szemfenéki vénás kerin­gészavar kialakulásában egyéb té­nyezőknek lehet nagyobb szerepe. Jelen tanulmányunkban egy vénás ágelzáródás tüneteit mutató beteg kortörténetét ismertetjük. Esetismertetés Szemészeti vizsgálatok A 32 éves nőbeteget 2007 decembe­rében a bal szem véletlenül észre­vett látásromlása miatt utalták kli­nikánkra. Automata refraktometria után meghatároztuk a legjobb korri­gált látóélességet, amely a jobb sze­men 1,0, a bal szemen pedig 0,1 volt. A szemnyomás mindkét olda­lon normális volt. Réslámpával megvizsgáltuk az elülső szegmen­tumot. Jobb oldalon caput medusae jellegű tágult episcleralis ereket fi­gyeltünk meg. Baloldalon az elülső szegment ép, békés volt, az elülső szegmentumban neovaszkularizá­­ciót, afferens pupilláris defektust nem találtunk. Szemfenéken, jobb oldalon ép papilla és macula volt látható, az artériák és a vénák mind a négy negyedben kanyargós lefutá­­súak voltak, csaknem hurokszerű kanyarulatokat lehetett megfigyel­ni. A papillától nasalisan egy igen tág kanyargós chorioidea eret lát­tunk. A periférián kóros eltérést nem találtunk. Bal szemen az el­mosódott szélű, mérsékelten hy­­peraemiás papilla szélén apró csíkos vérzések mutatkoztak, a peri­­papillaris kiserek teltek, kanyargó­sak, torz lefutásúak voltak. A papil­la körül dugóhúzószerűen kanyar­gós erek voltak megfigyelhetőek. A macula megvastagodott, ödémás, a vénák, különösen az alsó tempó­­ralis ág, telt, kanyargós volt. Az alsó 140

Next

/
Oldalképek
Tartalom