Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)

2012-09-01 / 3. szám

A pszeudoexfoliációs szindrómához társuló szemészeti és szisztémás elváltozások 1 . ábra: Klasszikus pszeudoexfoliatív anyag elren­deződés a lencsetokon: centrális korong, szakado­zott intermedier zóna és folytonos perifériás zóna kus fibrillumok intracelluláris és extracelluláris felhalmozódása mu­tatható ki minden okuláris és extraokuláris szövetben (3). Hisz­­tológiai módszerekkel egyértelmű­en kimutatható, hogy az eltérések a klinikailag pszeudoexfoliáció-men­­tes szemben is fennállnak (3). Biokémiai változá­sok PSZEUDOEXFOLIÁ­CIÓS SZINDRÓMÁBAN ÉS PSZEUDOEXFOLIATÍV GLAUKOM AB AN A PSX számos biokémiai változás­sal jár mind a szemben, mind a szervezet egészében (10-15). A vál­tozások bonyolultan hatnak egy­másra, az egész folyamatot teljessé­gében még nem ismerjük. Az elülső csarnokban, ahol az UVB-sugárzás miatt fokozott az oxidativ szabad­­gyök-képződés, az oxidativ stressz felerősödéséhez vezető lépések PSX-ben és különösen PSG-ben fo­kozódnak (az endothelin-1, a 8-izo­­prosztaglandin-FPa, a transzformá­ló növekedési faktor-1, a matrix metalloproteináz 1 és 9 csarnokvíz koncentrációja emelkedett), az oxi­dativ stressz elleni védelmet jelentő mechanizmusok pedig gyengülnek (a csarnokvíz aszkorbinsav kon­centrációja csökkent). Ez a szem­lencse anyagcserezavarát (nukleáris kataraktaképződés), a lencsefüg­gesztő rostok károsodását és a tra­becularis rendszer funkcióromlását okozza, a vérplazmában pedig az oxidativ stresszre utaló markerek növekedése figyelhető meg. A PSZEUDOEXFOLIÁ­CIÓS SZINDRÓMA SZEMÉSZETI TÜNETEI ÉS SZÖVŐDMÉNYEI A szemben a pszeudoexfoliatív anyag megjelenése és felhalmozó­dása fokozatosan megy végbe (2). Kezdetben a pszeudoexfoliatív anyag réslámpás vizsgálattal nem észlelhető (preklinikai stádium), később a lencsetok szürkés-fehéres jellege alapján szubjektiven gyanít­ható, de nem bizonyítható (PSX gyanú stádiuma). Még később, pu­pillatágítás mellett finom, oldalsó résfény megvilágítással észlelhető­­vé válnak az első kikopások az elül­ső lencsetokra rakódott homogén pszeudoexfoliatív anyagban (a kö­rülírt kikopásokat a pupilla dörzsö­lő hatása hozza létre). A klasszikus mintázat a továbbiakban alakul ki (4, 5). A klasszikus mintázat (1. ábra) egy centrális pszeudoexfo­liatív anyag korongból, a pupilla mozgásának megfelelő külső gyű­rűben szakadozottá vált pszeudo­exfoliatív anyag maradványból, és egy még perifériásabb homogén pszeudoexfoliatív anyag gyűrűből áll. Emellett gyakran (de nem min­dig) észlelhető a pszeudoexfoliatív anyag „bokorszerű* lerakódása a pupilláris szélen, és a pupilláris szél pigmentvesztése miatt kialakult egyenetlenség (molyrágta pupilláris szél (2. ábra). Fontos hangsúlyozni, hogy a pupilla tágítása elengedhe­tetlen része a PSX irányú vizsgálat­nak (is), e nélkül PSX-et diagnoszti­zálni vagy kizárni nem lehet. A pszeudoexfoliatív anyag adhezív jellege miatt PSX-ben a pupilla gyakran kevéssé, illetve lassan tágul a rutin pupillatágítás során. Ugyan­ezen ok miatt a sikeres pupillatágí­tás miatt sok pigmentszemcse is ki­szakadhat az Írisz hátsó lapjából és a pupilláris pigmentszegélyből. 2. ábra: Pszeudoexfoliatív anyag és melanin szem­csék a lencsetokon, pszeudoexfoliatív anyag a molyrágta pupilláris szélen d 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom