Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)

2012-09-01 / 3. szám

A femtolézerrel végzett hályogsebészet eredményei

tigmia kialakulását, myopiás síliftet és a magasabb rendű aberrációk (coma jellegű és szférikus aberráció) képes okozni. Ezáltal a prémium lencsék biztosította jobb látásminőség károsodhat, azaz a várható látási előnyök eltűnhetnek, hamarabb következhet be a hátsó tok fibrosisa. Fontos tény, amelyről korábbi közleményünkben már beszámoltunk, hogy az esetek 100%ában sikerült megtartani a célként kitűzött ±0,25 mm-es rhexis átmérőt, vagyis az esetek 100%-ban a rhexis centrális helyzete miatt a műlencse elülső felszínét fedte az elülső tok (21).

A femtofragmentáció jelentősen segített a kataraktás szemlencsék phaco energia nélküli darabolásában, vagyis alkalmazásával energia takarítható meg, nem melegszik fel a csarnokvíz, amely az endothelium műtét alatti védelmében jelentős tényezőként szerepel.

Fontos említeni, hogy a beépített OCT diagnosztikai eszköz segítségével sikerült megelőzni a hátsó tok művi sérülését, amely a műtét biztonsága szempontjából nem elhanyagolható tényező. A beállított 750 цm-es hátsó toktól való lézer metszési távolság (biztonsági távolság) ennek alapján elegendőnek látszik, bár mint minden paraméter az operatőr kívánsága szerint bármikor megváltoztatható.

Fentiek alapján a femtolézeres lencse sebészeti eljárást biztonságosnak és hatékonynak találtuk. Természetesen további fejlesztések és hosszú távú értékelések szükségesek a mindenfajta katarakta típusban való alkalmazhatóság kidolgozása céljából. A módszer természetesen nem pótolja a sebészi készséget, vagyis nem kell attól tartani, hogy a hályogműtétek kikerülhetnek a szemsebészek tevékenységéből esetleg alacsonyabban képzett szemészeti asszisztensek kezébe. A preoperatív diagnosztika, a műtét paramétereinek meghatározása, a műtét közbeni a rhexis eltávolítása, a szemlencse darabolása, a phacoemulsificatio, illetve a műlencse kiválasztása és implantálása továbbra is szemész szakorvos feladat marad.

A módszer a műtét biztonságát növeli, illetve a korábban csak manuálisan végzett műtéti szakaszok geometriai biztonságát biztosítja. Nagy örömünkre szolgált, hogy a módszer kifejlesztésében kiváló magyar szakemberek vettek részt és az eljárást a világon elsőként hazánkban a Mária utcai Szemészeti Klinikán alkalmazhattuk.

Irodalom

1. Kurtz RM, Liu X, Einer VM, et al. Plasma mediated ablation in human cornea as a function of laser pulse width. J Refract Surg 1977; 13: 653-658.

2. Vogel A, Capon MRC, Vogel A, Birngruber R. Intraocular photodisruption with picosecond and nanosecond laser pulses: tissue effects in cornea, lens and retina. Invest Ophthalmol Vis Sei 1994; 35: 3032-3044.

3. Juhasz T, Kastis GA, Suarez C, et al. Time-resolved observations of shock waves and cavitation bubbles generated by femtosecond laser pulses in corneal tissue and water. Lasers in Surgery and Medicine 1996; 19: 23-31.

4. Kurtz RM, Horvath C, Hsiao-Hua L, et al. Lamellar refractive surgery with scanned intrastromal picosecond and femtosecond laser pulses in animal eyes. J Refract Surg 1998; 14: 541-548.

5. Ratkay-Traub I, Ferincz I, Juhasz T, et al. First clinical results with the femtosecond neodymium-glass laser in refractive surgery. J Refract Surg 2003; 19: 94-103.

6. Farid M, Kim M, Steinert RF Results of penetrating keratoplasty performed with a femtosecond laser zigzag incision: initial report. Ophthalmology 2007; 114: 2208-2212.

7. Steinert RE Ignacio TS, Sarabaya MA. „Top-haf-shaped penetrating keratoplasty using the femtosecond laser Am J Ophthalmol 2007; 143: 689-691.

8. Por YM, Cheng JY, Parthasarahty A, et al. Outcomes of femtosecond laser-assisted penetrating keratoplasty. Am J Ophthalmol 2008; 145: 772-774.

9. Terry MA, Ousley MT, Will B. A practical femtosecond laser procedure for DLEK endothelial transplantation. Cadaver Eye Histology and topography. Cornea 2005; 24: 453-459.

10. Ertan A, Kamburoglu G, Bahadir M. Intacs insertion with the femtosecond laser for the management of keratoconus. One-year results. J Cataract Refract Surg 2006; 32: 2039-2042.

11. Rabinowitz YS, Li X, Ignacio TS, Magúén E. Intacs inserts using the femtosecond laser compared to the mechanical spreader int he

treatment of keratoconus. J Refract Surg 206; 22: 764-771.

12. Harissi-Dagher M, Azar DT. Femtosecond laser astigmatic keratotomy for postkeratoplasry astigmatism. Can J Ophthalmol 2008; 43: 367-369.

13. Ghanem RC, Azar DT. Femtosecond-laser arcuate wedge-shaped resection to correct high residual astigmatism after penetrating keratoplasty. J Cataract Refract Surg 2006; 32: 1415-1419.

14. Sletten KR, Yen KG, Sayegh S, et al. An in vivo model of femtosecond laser intrastromal refractive surgery. Ophthalmic Surg Lasers 1999; 30: 742-749.

15. Sarayba MA, Kurtz RM, Nguyen TT, et al. Femtosecond laser-assisted intracorneal keratoprosthesis implantation: A laboratory model. Cornea 2005; 24: 1010-1014.

16. Blumenthal M, Assia E, Neumann D. The round capsulorhexis capsulotomy and the rationale for 11.0 diameter I0L. Eur J Implant Refract Surg 1990; 2: 15-19.

17. Castaneda VE, Lagler UFC, Tsai JC, et al. Posterior continuous curvilinear calsulorhexis; an experimental study with clinical applications. Ophthalmology 1992; 99: 45-50.

18. Zetterström C, Kugelberg U, Oscarson C. Cataract surgery in children with capsulorhexis of anterior and posterior capsules and heparinmodified intraocular lenses. J Cataract Refract Surg 1994; 20: 599-601.

19. Gimbel HV, DeBroff BM. Posterior capsulorhexis with optic capture: maintaining a clear visual axis after pediatric cataract surgery. J Cataract Refract Surg 1994; 20: 658-664.

20. Toropygin SG, Krause M, Riemann I, et al. In vitro femtosecond laserassisted nanosurgery of porcine posterior capsule. J Cataract Refract Surg 2008; 34: 2128-2132.

21. Nagy ZZ, Takacs A, Filkorn T, Sarayba M. Initital clinical evaluation an intraocular femtosecond laser in cataract surgery. J Refract Surg 2009; 25: 1053-1060.

Dr. Nagy Zoltán Zsolt, 1085 Budapest, Mária u. 39. E-mail: nz@szemlsote.hu

1122;