Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)
2012-03-01 / 1. szám
Imaging Lid-Parallel Conjunctival Folds with OCT and Comparing Its Grading 5. táblázat: A LIPCOF-besorolások közötti különbségek A SZÁRAZ SZEM SÚLYOSSÁGA SZERINT LIPCOF-besorolás Enyhén száraz szemű csoport Mérsékelten száraz szemű csoport 0 0 (0%) 0 (0%) OCT-1 4 [22%) 1 (6%) módszer I 2 12 (67%) 7 (47%) 3 2(11%) 7 (47%) 0 0 (0%) 0 (0%) OCT-1 7 (39%) 0 (0%) módszer III 2 7 (39%) 10 (67%) 3 4 (22%) 5 (33%) G 0 (0%) 0 (0%) Réslámpás 1 3 (17%) 1 (7%) besorolás 2 5 (28%) 6 (40%) 3 10 (55%) 8 (53%) Szignifikancia (p) G.04 0,04 ns között erős és szignifikáns korreláció állt fenn (n=50, r=0,648, p<0,001), illetve mindegyik OCT- felvételeken alapuló osztályozás szignifikáns összefüggést mutatott a réslámpás osztályozási móddal (r=0,470-0,473, p=0,01 minden esetben). Az FD-ОСТ felvételeken mért LIPCOF-redő paraméterek és a száraz szem szubjektív tünetei közötti összefüggés Minden személynél a legkifejezettebb LIPCOP-redőt kiválasztva a vizsgált csoportban a redők magassága átlagosan 370,6+183,2 pm (tartomány: 0-1110) volt. A száraz szemű csoportban az átlagos LIPCOF-redő magasság 483,8+ 189,8 pm (tartomány: 140-1110), a kontrollcsoportban pedig 151 + 61,9 /xm (tartomány: 0-240) (.Mann-Whitney p<0,0001) volt. A LIPCOF-redők és a DEQ-pontszámok pozitív korrelációt mutattak (r=0,574, p=0,0001; n=50). Ezzel szemben a LIPCOF-redők könnyfilmmel történő fedettsége negatív korrelációt mutatott a DEQ-pontszámokkal (r=-0,527, p=0,0001; n=50). Az enyhén súlyos száraz szemű csoportban a LIPCOF-redők magassága nem tért el a közepesen súlyos száraz szemű csoporthoz képest (p=0,452). Továbbá az LTMH és a könnymeniszkusz terület hasonló volt a két csoportban (p=0,346és p=0,129, sorrendben). Ugyanakkor a mérsékelten súlyos száraz szemű betegeknél egyértelműen nagyobb számban maradtak könnyfilm-fedettség nélkül a LIPCOF-redők az enyhe tüneteket mutató szárazszem-betegekhez képest (8/18 [44%] vs. 13/15 [86%] beteg; p=0,04). A LIPCOF-redők osztályozása és a szárazszem-tünetek közötti összefüggések A száraz szemű betegek csoportjában a LIPCOF-redők beosztása korrelált a DEQ-pontszámokkal (r=0,494, p<0,001 és r=0,310, p=0,029). Bár a réslámpás osztályozás a teljes populációt figyelembe véve nem mutatott kapcsolatot a DEQ-pontszámokkal (r= 0,148, p=0,516), a normál kontrollcsoportban mérsékelt korrelációt lehetett kimutatni (r=0,458, p=0,024) (5. ábra). Az egyetlen kötőhártyaredőt mutató felvételeken (n=21, 42%), kilenc (42%) metszeten nem volt könnyfilm-fedettség. A többszörös redők esetében (n=28, 56%), a fedetlen redők aránya 15%-kal nőtt (n=16, 57%). Az OCT LIPCOF- besorolás független volt a NIBUT- értékektől, az életkortól, és a nemtől. Az OCT LIPCOF-besorolások negatív korrelációt mutattak a könnyfilm lipidrétegének mintázatával a normálcsoportban (r= -0,422-0,481, p=0,05); mindazonáltal ez az összefüggés már nem állt fenn a száraz szeműek csoportjában (r=0,213, p= 0,234- 0,612). 5. ábra A különözű OSZTÁLYOZÁSI SÉMÁK ÉS A SZUBJEKTÍV SZÁRAZSZEM TÜNETI PONTSZÁMOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS A §40 О щ 20 Q □ В шбО §40 0 ш2° □ Spearmankorrelációs teszt! r=0,494 p<0,01 s g CD L_ О О t m 0, Q __t+_____.________ 0 1 J_________ 2 3 OCT módszer I. " Spearman© ■ korrelációs teszt. • r=0,310 . p=0,029 8 8 1 !.......................' © о 6 : ! s 0 1 2 3 OCT módszer II. ' Spearmanо ■ korrelációs teszt.- r=0,310 . p=0,029 8 8 1 a jj ! i 0 1 2 3 OCT módszer 11
