Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)

2012-07-01 / 2. szám

Through a Glass Darkly’ A. ábra: A sérülés után 36 órával készült OCT-fel­­vétel - A macula elemelkedett- - * А '■' . „• ;: - r:vG»gi-■ 5. ábra: A sérülés után 10 nappal készült OCT-fel­­vétel - A korábbi elemelkedés csökkent, a pigmentepithel egyenetlen tásban részt vett felhasználók al­kalmazhatnak. A távol-keleti gyártmányok az amerikai szab­vány szerinti beosztást kapják, amely jelölés római számokkal történik. Az amerikai beosztás nem ismeri a 3. A osztályra vonat­kozó felületi teljesítményfeltételt, ezért előfordulhat, hogy az ameri­kai besorolás szerinti III. A készü­lék a magyar szabvány szerint 3. В besorolást kapna, tehát képes ma­radandó ideghártya-károsodást okozni! Mint már a bevezetőben volt róla szó, Magyarországon 1998 novem­bere óta nem lehet forgalomba hozni „kulcstartó” lézeres mutató­pálcákat, illetve 2-es osztálynál magasabb besorolású készülékeket erre a célra nem lehet alkalmazni. Ennek ellenére a szabályok köny­nyen kijátszhatóak, hiszen akár külföldről, akár az interneten át ilyen készülékek beszerezhetőek! Betegünk is ennek, meg saját fele­lőtlenségének esett áldozatul. Az interneten „lézer pointer” néven vásárolt készülékről kiderült, hogy 200 mW teljesítményű, maradan­dó szemkárosodás okozására ké­pes. A beteg ennek nem volt tuda­tában. Azt az alapvető szabályt is figyelmen kívül hagyta, hogy bár­miféle lézerfényt kibocsátó készü­lékkel tilos tükörre, vagy tükröző­dő felületre világítani, hiszen így a sugár haladása kiszámíthatatlanná válhat, akár a szemébe is juthat, mint, ahogy be is következett. Hasonló sérülést svájci szerzők említenek (11), ahol szintén isme­retlen (később 150 mW-ban megál­lapított) teljesítményű, interneten át beszerzett készülékkel tartott „házi lézer-show-t” egy tükör előtt egy beteg, mindkét szemén szám­talan sérülést okozva, amely tar­tós, kétoldali látásromláshoz veze­tett. Kezelése során anti-VEGF in­jekciókat is alkalmaztak, minimá­lis javulást érve el. A szakirodalom­ban több olyan eset is ismert, ahol kis teljesítményű készülék (3. A besorolású) okozott sérülést (7, 10), ezekben az esetekben az ex­pozíciós idő volt extrém hosszú, fél-egy perc. Ezen esetekben a lá­tásromlás mértéke kisebb volt, orá­lis szteroid-kezelésre javulást ta­pasztaltak. Japán szerzők említe­nek egy esetet (4), ahol egy fizikus sérülését ipari lézerkészülék okoz­ta, itt a sérülés súlyossága miatt, a későbbiekben, chorioidealis neo­­vaszkularizáció alakult ki, mely igen ritka, de felhívja a figyelmet a betegek utánkövetésének fontos­ságára. Következtetések Esetünket azért is tartottuk leköz­­lésre érdemesnek, mivel magyar nyelvű szakirodalomban hasonló sérülésről nem találtunk leírást. Az is figyelemfelhívó, sőt szinte ijesztő, hogy az interneten át tör­ténő beszerzés minden rendsza­bályt nélkülöz. A szerző, kíváncsi­ságból rákeresett a nevezett honla­pon a „lézer pointer” kínálatra és tucatjával vehette volna a legalább 100 mW-os teljesítményű, zöld fényű készülékeket, illetve a ráke­­resés időpontjában éppen „akció­sán” 400 mW-s készülék is besze­rezhető volt. Aki végzett már szemfenéki lézer fotokoagulációt, az tudja, hogy a 100 mW-s sugár­teljesítmény általában elég egy di­­abéteszes beteg kezelésére. A kelet­kezett retinasérülés maradandó. Közleményünk célja felhívni min­denki figyelmét erre a veszélyre, valamint arra, hogy a lakosság fel­világosítása milyen fontos, így talán elkerülhető, hogy betegünk­höz hasonlóan más is „tükör által homályosan” lásson. 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom