Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)

2012-07-01 / 2. szám

A. táblázat: A bakteriális keratitis tünetei - a vizs­gálat során észlelhető leggyakoribb eltérések [11] Szemhéjak Conjunctiva Sclera Cornea Csarnok • Blepharitis, Meibom-diszfunkció • Szempillák hibás állása (trichiasis, districhiasis), • Szemhéjak hegei, szemhéjzárás elégtelensége [lagophthalmus] • Alsó könnypont-kifordulás • Entropium, Ectropium • Váladékozás, • Conjunctivis jelei (belűvelltség, papilla, folliculus, cicatrisatio, symblepharon, membrán vagy pseudomembrán-képződés) • Idegen test jelenléte • Műtétek utáni állapot Scleritis jelei (infekciózus, nem infekciózus • Epithelium (hámhiány, infiltráció, ödéma] • Stroma- Infiltrátum jelleg [suppuratív, nekrotikus, pehelyszerű, kristályos], lokalizáció [centrális, perifériás], méret, alak [kerek vagy ovális, szabálytalan, gyűrű], szám [szatellita infiltrátumok], mélység, szél [elmosódott, körülhatárolt], szín [sárgás, sárgásfehér],- ödéma,- ulceráció, elvékonyodás, trauma, - descemetokele, perforáció, • Idegen test (akár laza varrat is] • Cornea disztrófia jelei • Korábii keratitis jelei (hegesedés, elvékonyodás, ereződés) • Korábbi cornea műtétek jelei (PKP refraktív beavatkozások utáni állapot] tyndallizáció, sejtek, fibrin, hypopyon, hyphaema, idegen test írisz, pupilla Ellenoldali szem vizsgálata - hasonló eltérések keresése elmosódott íriszrajzolat, megváltozott szín, hyperaemia, szűk pupilla, hátsó synechia "7. ábra: Nagy méretű, uvea előeséssel járó perforált ulcus korábbi keratoplasztika után 1 V ‘ •/ к jedhet, A fokozódó nekrózis miatt Descemetokele, majd perforáció alakulhat ki (7. ábra). Hasonló képet láthatunk, ha a beteg későn jelentkezik. Súlyos keratitisről akkor beszé­lünk, ha gyorsan progrediál, ha az infiltrátum átmérője >5 mm, ha centrális, ha mély (meghaladja a cornea vastagságának 1/3-át), ha perforációval fenyeget vagy perfo­rált, és ha scleralis terjedést mutat (18). A súlyos keratitiseket leg­többször Staphylococcus aureus, Streptococcus pneumoniae és Pseu­domonas aeruginosa okozza. Fontos észben tartanunk, hogy egyes ese­tekben kevésbé virulens kóroko­zók is képesek súlyos keratitist okozni. így például diabéteszes és legyengült betegekben, immunhi­ányos állapotokban, egyidejű helyi szteroidkezelés esetén stb. Ezért a keratitis jellegzetességei alapján a kórokozóra csak nagyon korlátozottan következtethetünk (10). Még a klinikailag legsúlyosabb ese­tekben is előfordulhat, hogy a leol­­tás - akár ismételten - negatív eredményű. Mindig a klinikai kép, és a kezelés eredményessége a döntő! (8. és 9. ábra) 6.3 Szövődmények A leggyakoribb szövődményeket az 5. táblázatban tüntettem fel. 7. Diagnosztika 7.1 Citológiai vizsgálat A cornea kaparék mikroszkópos vizsgálatának célja, hogy informá­ciót szerezzünk a keratitis okáról, elkülönítsük a klinikailag hasonló kórfolyamatokat és a kezelést pon­tosabban választhassuk meg. A ka­parék vétele egyszerű és gyors. Helyi érzéstelenítő adása után erre alkalmas eszközzel (akár egy 20 G tűvel) a cornea felszínéről kaparé­­kot veszünk. Nagyon fontos, hogy ne csak a felszínes gennyből ve­gyünk mintát, hanem valóban a cornea szövetéből. A kaparékot egy tárgylemez közepére helyez­zük, és megfelelő módon fixáljuk (fixáló spray, ennek hiányában В-Э. ábra: Súlyos centrális keratitis, szatellita be­­szűrődésekkel és hypopionnal. Leoltás negatív! 1 » *'■ . * -> • W4* ' t.V*,;. ^ * *'• §

Next

/
Oldalképek
Tartalom