Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)

2012-07-01 / 2. szám

Bacterial keratitis kos, azonban kontaktlencse-vise­lők között már sokkal magasabb, 3,4/10.000 kontaktlencse - viselő (9). Észak-Kaliforniában 2,76/ 10.000 lakos, kontaktlencse-vise­lők között 13/10.000 kontaktlen­cse-viselő (17). Európai adatok sze­rint Skóciában 0,36/10.000 lakos, és 2,44/10.000 kontaktlencse-vise­lő, Hollandiában 2,67/10.000 kon­taktlencse-viselő (27). (Összeha­sonlításképp, az AMD inciden­­ciája az USA-ban 7/10.000 lakos) (26). Hazánkban a bakteriális keratitisek incidenciája nem is­mert, de a fenti adatok átlagával számolva évente megközelítőleg 500 eset fordulhat elő, ezeknek egy része súlyos, hospitalizációt igény­lő eset. 3. A SZEMFELSZÍN VÉDELME ÉS RIZIKÓTÉNYEZŐK Ép, intakt cornea felszín esetén a bakteriális keratitis igen ritka. A BK kialakulásának kedvez, ha a szemfelszín védelmét képező me­chanizmusok károsodnak. A szem­felszín természetes védekező rend­szere közé tartoznak a szemhéjak, a könnyfilm, a cornea epithelium és a normális baktérium flóra. A szemhéjak fizikai akadályt ké­peznek külső ártalmakkal és kór­okozókkal szemben, valamint a pislogás révén biztosítják a könny­film egyenletes eloszlását és a könnyfilmbe jutó kórokozók „öb­lítés" révén való eltávolítását. A szemhéjak sérülése, hegesedése, il­letve a szemhéjzárás bármilyen okból bekövetkező elégtelensége károsítja ezt a védőmechaniz­must. Eszméletlen betegekben (pl. intenzív osztályon) a pislogás hiá­nya és a szemfelszín kiszáradása hasonló eredményre vezet. A könny összetételének, mennyi­ségének változása, valamint az el­vezető rendszer károsodása is a szemfelszín spontán védelmének csökkenéséhez vezet. A könny­filmben számos fehérje antibakte­­riális hatást fejt ki, mint a szek­­retoros immunglobulinok, komple­ment-rendszer elemei, valamint a lizozim, lactoferrin, Coeruloplas­min. A könny megfelelő mennyi­sége rendkívül fontos védőfaktor. A száraz szem önmagában, de kü­lönösen autoimmun betegségek­hez társulva, rendkívüli módon emeli a bakteriális keratitis kocká­zatát. A mucin- és/vagy lipidréte­­gek károsodása is hasonló követ­kezménnyel járhat. Az elvezető utak elzáródása, a krónikus epi­phora egyrészt pangást, és a kór­okozók kolonizációját okozza, másrészt a könnyben lévő anti­­bakteriális fehérjék mennyiségét is csökkenti. Az intakt cornea epithel szerepe a bakteriális keratitis kialakulása szempontjából döntő jelentőségű. Az ép cornea hám fagocitózisra képes, ezáltal is fokozva a szemfel­szín védelmét. A cornea hámréteg integritásának bármely okból ki­alakuló károsodása a bakteriális keratitis kockázatát jelenti. A szemfelszín, a könnyfilm nor­mális körülmények között sem steril, rendkívül ritka eseteket ki­véve. A könnyfilmben és a con­junctiva felszínén található (fizio­lógiás körülmények között leg­többször apathogen) baktériumok szerepe fontos, mert kompetitiv módon akadályozzák az exogén kórokozók túlzott elszaporodását. A conjunctiva a subconjunctivális limfoid rendszer (mucosal-asso­­ciated lymphoid tissue - MALT) segítségével specifikus, immun­­mediált reakcióra képes, amely szintén elősegíti a szemfelszín kórokozókkal szembeni védelmét. A bakteriális keratitishez vezető leggyakoribb kockázati tényezőket az 1. táblázatban foglaltam össze. 4. Patogenezis Csak néhány baktérium esetén (Neisseria gonorrhoeae, Coryne­­bacterium diphtheriae, Haemo­philus aegyptus, Listeria mono­cytogenes és Shigella törzsek) bi­zonyított az intakt cornea hámon való átjutás képessége (11). Leg­több esetben ezért az infekció ki-1 . táblázat: A bakteriá­lis keratitis kockázati tényezői И 11 Kockázati tényezők Külső okok Kontaktlencse-viselés Kiterjesztett (éjjeli) viselés Orthokeratologia Túlhordás Elégtelen kontaktlencse-fertőtlenítés Kontaktlencse-tok fertőződése Nem megfelelő fertőtlenítő/tároló folyadék használata, annak felülfertőződése Trauma Idegen test Erózió Caustio/combustio Szemműtét Szemhéj-műtétek Corneán végzett műtétek (pl. refraktív beavatkozások] Keratoplasztika Laza cornea varrat Helyi kezelés Fertőzött szemcsepp Helyi érzéstelenítő abusus Kortikoszteroidok Szemcseppek tartósítószere Immunszuppresszív kezelés (helyi és általános) Szemfelszín betegségei Könnyfilm elégtelensége (száraz szem) Szemhéjak anatómiai, funkcionális eltérései, lagophthalmus, trichiasis Fennálló infekció (blepharitis, conjunctivitis, canaliculitis, dacryocystitis stb.) Cornea epithelium megbetegedései Cornea hám sérülése, recidiváló erózió Vírusos keratitis [bakteriális felülfertőződés) Keratopathia bullosa Szisztémás betegségek Diabetes mellitus Kollagén betegségek Bőrgyógyászati betegségek Atópiás dermatitis/blepharitis Neisseria gonorrhoeae fertőzés Súlyos A-vitamin-hiány

Next

/
Oldalképek
Tartalom