Szemészet, 2011 (148. évfolyam, 1-4. szám)
2011-03-01 / 1. szám
Szemészet 8 Kutatásunk második szakaszában az elterjedt OCT- módszerhez viszonyítottuk a Tearscope Plusszal mért eredményeinket. A tapasztalt szignifikáns korreláció mellett szignifikáns eltérést találtunk a két módszer eredményei között. Munkacsoportunk korábbi eredményei alapján nincs szignifikáns különbség a réslámpával mért és a Tearscope segítségével meghatározott meniszkuszmagassági értékek között.2 Ezzel összhangban az általunk a Tearscope és az OCT-módszer között tapasztalt átlagos torzítás mértéke hozzávetőleg megegyezik az OCT- és a réslámpás mérési módszer között tapasztalt átlagos torzítással.6 Azonban Tearscope-pal végzett meniszkuszvizsgálat esetén a meniszkuszmagasság-mérések ismételhetősége jobb, mint réslámpás megtekintés esetén,2 melyhez részben hozzájárul a Tearscope módszernél alkalmazott digitális képrögzítés és az ezzel járó nagyobb mérési pontosság.12 Mind saját vizsgálatunk, mind Ibrahim és mtsai eredményei szerint a Tearscope és az OCT-, valamint a réslámpás és az OCT-módszer eredményei között tapasztalt különbség fokozódik a meniszkuszmagasság növekedésével. Ennek oka feltételezhetően az, hogy a könnymeniszkusz esetén a nagyobb magassághoz nagyobb görbületi sugár és kisebb felszíni görbület is társul,3,10 így a meniszkusz felső és alsó szélei laposabban fekszenek rá a szemhéjszél, illetve a szaruhártya felszínére, és a meniszkusz határainak helyzete szemből nézeti képen magasabb meniszkuszok esetén kevésbé pontosan megítélhető. Tapasztalataink szerint a jelenség a meniszkusz és a szaruhártya találkozási területén kifejezettebb (5. ábra). A keresztmetszeti képet adó OCT segítéségével a szélek pontosabban detektálhatok, míg a szembenézeti réslámpás, illetve Tearscope-kép esetén a meniszkusz szélei elmosódottabban ábrázolódhatnak. Saját tanulmányunkban a torzítás mértéke hozzávetőleg az elülső szegmens OCT-vel mért meniszkuszmagasság száraz szem betegségre vonatkoztatott diagnosztikus határértéke6 - 0,3 mm - feletti normáltartományban válik kiemelkedővé. Ennek alapján módszerünket alkalmasnak tekintjük a könnytermelési defektussal és alacsonyabb könnymeniszkusszal járó száraz szem betegség diagnosztikájában. A vizsgált módszerek összehasonlításakor figyelembe kell vennünk, hogy a tapasztalt különbségek kialakulásában szerepet játszhat a két mérés között eltelt párperces időtartam, valamint az, hogy a két mérés két külön készülékben, a fej újrapozicionálása után történt, és a mérési pontok szemhéjszél menti elhelyezkedését sem lehetett pontosan szinkronizálni. A Tearscope Plus készülék az OCT készülékhez viszonyítva jelentősebb fényerőt használ a vizsgálat során, ami szintén hozzájárulhat a mérési pontatlansághoz. A jelentősebb fényerő kapcsán fellépő esetleges fokozottabb könnytermelésből adódó hiba azonban a tapasztaltakkal ellentétes előjelű különbséget eredményezne az OCT és a Tearscope által mért meniszkuszmagasság között. A kutatásunk alapján megállapíthatjuk, hogy a Tearscope Plus invazív festési eljárás és a szemfelszín érintése nélkül is alkalmas a szemhéjszél menti könnymeniszkusz láthatóvá tételére és magasságának mérésére. Az OCT-hez viszonyítva az általunk használt készülékkel hozzávetőleg az egyszerűbb réslámpás módszerhez hasonló pontosság érhető el. A módszer segítségével azonban a réslámpával nehezebben látható könnymeniszkuszok is festék alkalmazása nélkül ábrázolódnak. A kapott kép fotóréslámpával történő dokumentálása révén a vizsgálat archiválható, újraelemezhető, és így objektívebb megítélést tesz lehetővé, mint az egyszerű réslámpás megtekintés. A digitális képrögzítés és pontos elemzési feltételek figyelembevétele mellett a módszer alkalmas a könnytermelési zavarokkal küzdő betegek vizsgálatára. A módszer pontossága - az etalonnak tekintett OCT-mérési eredményeket figyelembe véve - magasabb könnymeniszkuszok esetén romlik. A körülmény azonban nem rontja jelentősen a módszer klinikai alkalmazhatóságát, hiszen gyakorlati szempontból a száraz szem diagnosztikája során az alacsonyabb meniszkuszmagassággal járó szemfelszín-patológiák esetén élvez kifejezett figyelmet a könnymeniszkusz vizsgálata. Irodalom 1. Bitton E., Keech A., Simpson T, Jones L.: Variability of the analysis of the tear meniscus height by optical coherence tomography. Optom Vis Sei 2007; 84: E903-E908. 2. Fodor E., Hagyó К., Resch M., Somodi D., Németh J.: Comparison of Tearscope-plus versus slit lamp measurements of inferior tear meniscus height in normal individuals. Eur J Ophthalmol 2010; 20: 819-824. 3. Golding T.R., Bruce A.S., Mainstone J.C.: Relationship between tear-meniscus parameters and tear-film breakup. Cornea 1997; 16: 649-661. 4. Guillon J.P.: Current clinical techniques to study the tear film and tear secretions. In: Korb D.R., Craig J., Doughty M., Guillon J., Smith G., Tomlinson A. (eds.): The Tear Film: Structure, function and clinical examination. Butterworth-Heinemann, Oxford, 2002; 51-81. 5. Guillon J.R: Non-invasive Tearscope Plus routine for contact lens fitting. Cont Lens Anterior Eye 1998; 21: S31-S40. 6. Ibrahim O.M., Dogru M., Takano Y, Satake Y, Wakamatsu T.H., Fukagawa K., Tsubota K., Fujishima H.: Application of visante optical coherence tomography tear meniscus height measurement in the diagnosis of dry eye disease. Ophthalmology 2010; 117: 1923-1929. 7. Johnson M.E., Murphy P.J.: Temporal changes in the tear menisci following a blink. Exp Eye Res 2006; 83: 517-525. 8. JonesL. W., Rahman S., Leech R., Simpson T, Fönn D.: Determination of inferior tear meniscus height and inferior tear meniscus volume using optical coherence tomography. Invest Ophthalmol Vis Sei 2004; 45: E-Abstract 144. 9. Lemp M.A., Baudouin C., Baum J., Dogru M., Foulks G.N., Kinoshita S„ Laibson P. McCulley J.. Műmbe J.. Pflugfelder S.C., Rolando M., Toda I.: Methodologies to diagnose and monitoring dry eye disease: Report of the diagnostic methodology subcommitee of the International Dry Eye Workshop (2007). Ocular Surface 2007; 5: 108-123. 10. Oguz H., Yokoi N., Kinoshita S.: The height and radius of the tear meniscus and methods for examining these parameters. Cornea 2000; 19: 497-500. 11. Petricek I.: Dry eye. In: Berta A. (ed.): The differential diagnosis of the red eye. Int Ophthalmol 2008; 28(Suppll): 18-31.
