Szemészet, 2011 (148. évfolyam, 1-4. szám)
2011-03-01 / 1. szám
Szemészet 148. évfolyam (2011) 35 Jósa András Oktatkórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft., Szemészeti Osztály, Nyíregyháza (osztályvezető: Tsorbatzoglou Alexis főorvos),' Debreceni Egyetem OEC, Szemklinika, Debrecen (igazgató: Berta András, egyetemi tanár)2 A visszaverődéses tonométer (IOPen®) összehasonlítása Goldmann applanációs és non-kontakt tonométerrel Úr László,1 Németh Gábor,2 Tsorbatzoglou Alexis1 Célkitűzés: Az IOPen® tonométer által mért szemnyomást hasonlítottuk össze a hagyományos Goldmann applanációs tonométerrel (GAT) és a non-kontakt tonométerrel (NCT) mért szemnyomásértékkel. Módszerek: 27 páciens 54 szemén végeztünk szemnyomásmérést (21 nő és 6 férfi). Az átlagos életkor 55,8±11,9 év volt. A vizsgálatot minden esetben a mérési módszerekben tapasztalt szemész szakorvos végezte a gyártók által ajánlott mérési technikának megfelelően. Minden alkalommal az IOPen’’-nel mértünk először, ezt követően az NCT és GAT mérést végeztük. A kapott eredmények statisztikai összehasonlítását elvégeztük. Eredmények: Az IOPen® által mért szemnyomásértékek (12,6±2,6 Hgmm) szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyultak, mint a GAT (18,9±3,6 Hgmm) és az NCT által mért értékek (19,5±3,9 Hgmm) (p<0,001). A GAT és NCT által mért szemnyomásértékek között nem találtunk szignifikáns különbséget (p=0,274). Következtetés: Összegezve a mért eredményeket azt állapíthatjuk meg, hogy a GAT és az NCT által mért szemnyomásértékek biztonságosan használhatók továbbra is a klinikai gyakorlatban, de az IOPen® által mért értékeket fenntartással kell fogadnunk, mivel nagy a téves negatív eredmény veszélye. Kulcsszavak: IOPen, Goldmann applanációs tonométer, szemnyomás, non-kontakt tonométer ÚrL, Németh G, Tsorbatzoglou A: Comparison of the rebound tonometer (IOPen) with the Goldmann applanation and non-contact tonometers Purpose: Intraocular pressures measured by IOPen tonometer, by Goldmann applanation tonometer (GAT) and by non-contact tonometer (NCT) were compared. Patients and methods: 54 eyes of 27 patients (21 females and 6 males) were enrolled to the study. The average age was 55.8 ±11.9 years. The measurements were performed by experienced ophthalmologist in all cases, in accordance with the manufacturers’ recommendations of the measurement techniques. Intraocular pressure (IOP) was determined with the IOPen first, followed by the NCT and GAT measurements in all cases. The data were analyzed statistically. Results: IOP measured by the IOPen (12.6±2.6 Hgmm) proved to be significantly lower, than IOP measured by GAT (18.9±3.6 Hgmm) and NCT (19.5±3.9 Hgmm) (p<0.001). IOPs measured by GAT and NCT were similar (p=0.274). Conclusion: Summarizing our results we can conclude that IOP values measured by GAT and NCT can be reliably and safely used in clinical practice, however IOP values measured by the IOPen could be underestimated, with the danger of false negative results. Key words: IOPen, Goldmann applanation tonometer, non-contact tonometer A glaucomában az emelkedett szemnyomás az egyik fontos kockázati tényező. A szűrésében, gondozásában és a szemnyomáscsökkentő kezelés értékelésében elengedhetetlen a betegek számára jól tolerálható, pontos és jól reprodukálható szemnyomásmérő eszköz.7,11 A szemnyomást mérő eszközök mérési metodikájukban, technikai kivitelezésükben változásokon mentek át, de kijelenthetjük, hogy a legtöbb berendezés alapelve az Imber-Fick-törvény (1885,1888), amely szerint ideálisan vékony és rugalmas falú, folyadékkal töltött gömb belső nyomása fordítottan arányos a felszínén létrehozott appianáció felületének nagyságával, és egyenesen arányos az azt létrehozó erővel.18 A szemnyomásmérés ősének tekinthető a palpáció (Mackensie, 1885), a későbbiekben megalkották az applanációs (Maklakoff, 1885), impreszsziós (Schiötz, 1905), majd a réslámpára szerelhető applanációs tonométert (Goldmann, 1954).18 A szemnyomásmérés történetében a következő lényeges állomás Grolman non-kontakt tonométere (1971). A non-kontakt módon való nyomásmérésről hazánkban először Brooser és mtsai publikáltak.1 A későbbiek során számos külföldi és magyar tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a non-kontakt módszer kényelmes és biztonságos, de mérési pontossága és reprodukálhatósága elmarad a Goldmann-féle applanációs tonometriától 3,5,6,8,10,12,13,14,16,17 A fejlesztések során megjelentek a nem invazív szemnyomásmérő eljárások között a visszaverődéses tonomé-Úr László: Az IOPen összehasonlítása Goldmann applanációs és non-kontakt tonométerrel
