Szemészet, 2010 (147. évfolyam, 1-4. szám)
2010-05-01 / 1. szám
Szemészet 147. évfolyam (2010) 45 Semmelweis Egyetem, Általános Orvoskar, Szemészeti Klinika, Budapest (igazgató: Németh János egyetemi tanár) közleménye Sclerazsák rekonstrukciója evisceratio után - esetismertetés Lukáts Olga, Antus Zsuzsanna, Németh János Összefoglalás: Az 58 éves férfi bal arcfele, bal szeme 1990-ben autóbalesetben sérült. A heges szemhéj, a szemhéjzárási nehézség, a rosszul álló pillák és a másodlagosan kialakult entropium miatt olyan súlyos szemfelszín-gyulladás alakult ki, hogy evisceratiót végeztek implantátum behelyezése nélkül.. Az evisceratio után olyan nagyfokú felszíni egyenetlenség alakult ki, hogy a kötőhártyazsák műszem viselésére alkalmatlan volt. Rádiósebészeti módszerrel az előboltosuló sclerából négy két-két mm széles csíkot kimetszettünk, a sebeket 6Ю Vicryl varrattal zártuk. A sebek tökéletesen gyógyultak. A kötőhártyazsák laposabb lett, a beteg a műtét után műszemet tudott viselni. Kulcsszavak: evisceratio, rádiósebészet, sclerazsák egyenetlenség Lukáts O, Antus Zs, Németh J: Scleral shell reconstruction after evisceration - a case report Summary: n a car accident, a 58-year-old male suffered injuries to his left cheek and eye. Because of the scarring of the eyelids, the lagophthalmos, the trichiasis and the entropion, severe anterior surface inflammation occurred. Evisceration was performed without an implant in the scleral shell. In consequence of the scleral surface irregularity, the patient was unable to wear an artificial eye. Four 2 mm wide scleral strips were removed by radiosurgery. The wounds were closed with 6/0 Vicryl sutures and healed perfectly. After this procedure, the surface became flatter and an artificial eye was inserted appropriately. Key words: evisceration, radiosurgery, irregularity of scleral shell Evisceratio a szemgolyó részleges eltávolítása. A cornea kimetszésével vagy megtartásával a bulbus falának belső két rétegét, a lencsét és az üvegtestet eltávolítjuk, a sclerazsák épen marad a külső szemizmokkal és a nervus opticusszal együtt. Evisceratio után a megfelelő rehabilitáció akkor lesz tökéletes, ha az üres sclerazsákba megfelelő nagyságú implantátumot helyezünk, majd a sclerát, Tenon-tokot és a conjunctivát szorosan, rétegesen zárjuk. Esetünkben súlyosan sérült bal szemen elvégzett evisceratio után nem helyeztek implantátumot a sclerazsákba, a kialakult posztoperatív egyenetlenség miatt korrekciós műtétet kellett végezni, hogy a beteg műszemet tudjon viselni. Esetismertetés Az 58 éves férfi bal arcfele, szeme 1990-ben autóbalesetben sérült. Több rekonstrukciós műtét elvégzése után sem sikerült a szemhéjakat olyan állapotba hozni, hogy ne legyen entropium, trichiasis, lagophthalmus és szemhéjszéli egyenetlenség. A sérülés következtében kialakult szemhéjeltérések miatt a bal oldali elülső szemfelszínen súlyos gyulladás alakult ki, mely konzervatív terápiára nem gyógyult, ezért evisceratio elvégzése mellett döntöttek. Az evisceratio után a sclerazsákot üresen hagyva zárták a sebet. A beteg a kialakult egyenetlen hegesedés miatt nem tudott műszemet viselni. Korrekciós műtét elvégzése céljából kereste fel klinikánkat. Felvételi státusz: Visus jobb oldalon 1,0. Jobb szemhéjak épek, elülső szemfelszín ép, tiszta törőközegek és ép fundus észlelhető. Bal oldalon egyenetlenül hegesedett szemhéjak, a szemrés nem záródik, lagophthalmus észlelhető. A conjunctiva belövellt, a pillákon és a szemrésben váladék, a sclerazsák egyenetlenül hegesedett, több helyen előboltosult <1. ábra). A tervezett műtét célja az előboltosuló sclerazsák lelapítása volt. Műtét menete: intratrachealis narkózisban a bal oldalon a kötőhártya felfejtése után az előboltosuló scleraterületről rádiófrekvenciás elektródával (Ellman Surgitron cut/coag mode Empire microincision Needle) négy helyen 2-2 mm széles csíkot metszettünk ki (2. ábra), majd a sebeket 6/0 Vicryl csomós varratokkal zártuk.12 A kötőhártyát a sebekre simítottuk. A sebgyógyulás és a hegesedés zavartalanul zajlott le. A műtét után hat héttel a szemhéjak alá megfelelő alakú és nagyságú műszem illesztése lehetővé vált. A beteg a műszemet egy évvel a beavatkozás után is zavartalanul viseli. Megbeszélés Evisceratiót a XIX. század közepén végeztek először, és már akkor is törekedtek valamilyen kitöltő anyagot használni a hiányzó szövetek pótlására. Ha nem implantálunk kitöltő anyagot a sclerazsákba, akkor az evisceratio következtében kialakult anyaghiány nem kerül pótlásra, a posztoperatív esztétikai eredmény nem lesz tökéletes, a műszem enohthalmusba kerül, csak nagy műszemet lehet illeszteni, melynek a mozgása korlátozott lesz.10,18 Az evisceratio ellenzői két fő okot jelöltek meg a műtét ellen. Az egyik az esetlegesen fel nem fedezett intraocularis tumor, a másik a sympathiás ophthalmia veszélye.5,9 A fejlett képalkotó eljárások mellet az első indok szinte teljességgel kizárható, a megfelelően elvégzett műtét Lukáts Olga: Sclerazsák rekonstrukciója evisceratio után — esetismertetés
