Szemészet, 2010 (147. évfolyam, 1-4. szám)
2010-12-01 / 3-4. szám
56 Szemészet Supplementum I. LIPCOF in the diagnosis of dry eye - multicenter study János Németh,1 Eszter Fodor,1 A ndrás Berta,2 Tímea Komár,2 Pavel Nemec,3 M ohamed H igazy,4 Igor Petricek,"' M arek Prost,6 Galina Semak, H ristina G rupcheva,8 Ozlem Evren,1' Petra Schollmayer,10 A meed Samaha,11 Katarina H lavackova12 Budapest,' Debrecen,2 Czech Republic/ Egypt,4 Croatia,5 Poland? Belarus, Bulganad Turkey? Slovenia,1" Lebanon," Slovakia" Purpose: The main aim of the study was to analyse the clinical application of lid parallel conjunctival folds (LIPCOF) as a diagnostic test for dry eye and compare the LIPCOF grade to other clinical test results and subjective symptoms. Patients and methods: In 12 centers in 11 countries altogether 272 eyes of 272 dry eye patients (75 male and 197 female) were examined. Their age was on average 52.7± 16.2 years (min: 17, max: 89 years). The LIPCOF was examined and graded according to Höh’s method. Tear film break up time, fluorescein staining and Schirmer-test without anesthesia were measured. The subjective symptoms were detected using 16 standard written questions. Results: The LIPCOF score showed significant positive correlations with the following parameters: age, severity, fluorescein staining (r>0.2; p<0.001), and inverse correlations with BUT, Schirmer-test (r>0.2; pcO.OOO). The LIPCOF score exhibited significant correlations with subjective symptoms (r=0.250, pcO.OOl). The sensitivity and specificity of LIPCOF were the best with the cut-off value of 1.5 between normal and dry eye. Conclusions: For the diagnosis of the dry eye disease, the LIPCOF test showed a medium sensitivity and specificity with good positive and medium negative predictive value. These results support the use of LIPCOF as a screening test. It is a simple, quick and non-invasive method, which might be part of the routine ophthalmological examination protocol. Hagyományos bedomborító műtétek eredményei rhegmatogen ideghártya-leválások esetén Papp A ndrás, Lendvai Zsanett, Resch M iklós, Szalai Irén, N émeth János Semmelweis Egyetem, Budapest, Szemészeti Klinika, Tömő u. Cél: Klinikánkon egy operatőr (PA) által 2006. január 1. és 2009. december 31. között végzett összes hagyományos bedomborító műtét anatómiai és funkcionális eredményének értékelése. Betegek és módszerek: Összesen 69 beteg (35 ffi, 34 nő, életkor: 54± 17 év) 70 szemén végzett műtétek eredményességét vizsgáltuk retrospektív módon. Az operált szemek 14,2%-a volt pseudophakiás, 1,4%-a aphakiás a műtét előtt. A preoperatív betegvizsgálat során az esetek 58,3%-ában levált maculatájat találtunk. A beavatkozások során 50 esetben radier, 18 esetben limbusparalell szivacsot, valamint 2 esetben körkörös bedomborítást alkalmaztunk. 10 szem esetén intravitrealis gáz-befúvással kombináltuk a műtétet. Tervezett subretinalis folyadéklebocsátást egyetlen szem esetén sem végeztünk. A követési idő 8,8±8,5 hónap volt. Eredmények: Az esetek 88,6%-ában egyetlen műtéttel sikerült elérni az ideghártya teljes visszafekvését, 4 szem esetén csak a második, szintén 4 szem esetén a harmadik beavatkozással sikerült az anatómia viszonyokat helyreállítani. Súlyos intraoperativ komplikációt (kiterjedt subretinalis vérzés) egy esetben tapasztaltunk. A betegek átlagos preoperatív látóélessége a kiindulási 0.3±0,4-ről a követési idő végére 0,6±0,3-re javult. A követési idő végén a betegek 55,7%-ának volt 0,5 vagy annál jobb a visusa. A követési idő alatt a sikeres bedomborító műtéti csoportban az operált phakiás szemek 1,6%-ánál végeztünk szürkehályog-műtétet. Megbeszélés: A hagyományos bedomborító műtéttel jó anatómiai és funkcionális eredmény érhető el. Az irodalmi adatok és saját tapasztalataink tükrében a primer vitrectomiával szemben lényegesen alacsonyabb a szürke hályog kialakulásának/fokozódásának kockázata, ami különösen fontos fiatal phakiás betegek esetén. Előadáskivonatok / Abstracts
