Szemészet, 2010 (147. évfolyam, 1-4. szám)
2010-12-01 / 3-4. szám
Szemészet Supplementum I. Is there a connection between disc haemorrhage and disease progression in subjets with exfoliative glaucoma? Péter Kóthy,1 Gábor H olló,1 W illiam С. Stewart,2 Exloliative G laucoma D isc H aemorrhage Study G roup Semmelweis University’, Budapest, Department of Ophthalmology’,1 PRN Pharmaceutical Research Network, LLC, Charleston, SC, USA2 Puipose: To evaluate exfoliative glaucoma (XFG) patients over 5 years to determine risk factors associated with progression or non-progression of glaucoma. Design: Retrospective, non-interventional, observational study of a single cohort. Methods: Patients were chosen from consecutive charts and data were collected from visits included in the follow-up. Data were abstracted for non-progressed XFG patients for 5 years and for progressed patients until the time of worsening. Progression was determined from patients’ records and by disc photographs. Results: Of the 134 XFG patients 71 (53%) progressed and 63 (47%) were stable during the follow-up. Baseline parameters demonstrated worse visual field damage (p = 0.014) and more prescribed medicines (p=0.03) in the progressed group. During the follow-up the mean intraocular pressure (IOP) for progressed patients was 18.7±4.3 and 17.3±3.4 mm Hg for non-progressed patients (p=0.047). The mean IOP that best separated non-progressed from progressed patients was 17 mm Hg with 60% staying non-progressed at or below this level and 30% above this level. At the last visit progressed patients also had more medicines prescribed (1.7) than non-progressed patients (1.3, p = 0.005). A multivariant regression analysis showed that higher mean, peak and variance of intraocular pressure, the number of glaucoma medications at the final visit and the presence of a disc hemorrhage (n=5) were independent risk factors for progression (p<0.05). Conclusion: Our results suggest that IOP reduction in XFG is essential to reduce disease progression. The presence of a disc hemorrhage in XFG may suggest an increased probability of progression. A szaruhártya hidegérzékelő receptorainak érzékenysége kísérletes szemszárazságban Kovács Illés ,1,2 Q uirce, Susana,2 Luna, Carolina,2 A costa, M arie-Carmen,2 Belmonte, Carlos,2 Gallar, Juana2 Semmelweis Egyetem, Budapest, Szemészeti Klinika,' Instituto de Neurociencias de Alicante, Universidad Miguel Hernandez, San Juan de Alicante, Spain2 Célkitűzés: Állatkísérletes modellben megvizsgálni a szaruhártya hidegérzékelő receptorainak aktivitását csökkent könnytermelés esetében. Módszerek: 12 tengerimalac mindkét oldali exorbitális könnymirigyét eltávolítottuk, 6 állat szolgált kontrollcsoportként. A beavatkozást követő első, második és negyedik héten in vitro szaruhártya-preparátumon vizsgáltuk a hidegérzékelő receptorok aktivitását elektrofiziológiai módszerrel. Meghatároztuk a spontán aktivitást 34-36 °C-on, a receptorválaszhoz szükséges küszöbhőmérsékletet, valamint a maximális receptoraktivitást dinamikus és lépcsőzetes hőmérsékletcsökkentés (22-25 °C-ra) során. Eredmények: A könnytermelés szignifikánsan csökkent a fő könnymirigy eltávolítását követően (p<0,001). A spontán aktivitás a kezdeti 10,3±0,8 Hz-ről 13,2±1 Hz-re nőtt a 4. hétre (p<0,05). A küszöbhőmérséklet a kezdeti 29,9±0,4 °C-ról 32,4±0,1 °C-ra nőtt a 4. hétre (p<0,05). A maximális válasz a kezdeti 25,3±1,8 Hz-ről 31,1 ±1,8 Hz-re nőtt a 4. héten (p<0,05). Lépcsőzetes hűtés statikus fázisa során a két csoport között nem találtunk különbséget a spontán aktivitásban (p>0,05), ugyanakkor a dinamikus fázis szignifikánsan magasabb receptoraktivitást eredményezett a száraz szem csoportban, elsősorban 24 °C alatt (p<0,05). A hőmérséklet csökkentése során az impulzusok formája is szignifikáns eltérést mutatott a két csoportban, elsősorban 26 °C alatt (p<0,05). Előadáskivonatok / Abstracts
