Szemészet, 2010 (147. évfolyam, 1-4. szám)
2010-12-01 / 3-4. szám
147. évfolyam (2010) 179 súlyának köszönhetően táskában hordozható (pl. konzíliumokba). Hátrányként megemlíthető, hogy a szórás mértékét a vizsgálónak kell leolvasni a kijelzőn lévő vonalka magasságát megítélve. Azon gyári ajánlás, miszerint ha a vonalka magassága középen látható és a mérőműszer 19 Hgmm-nél magasabb értéket mutat, akkor a mérés megismétlendő; ez nem elfogadható a gyakorlat számára. Célszerűbb lenne, ha a nem megfelelő szórást mutató mérést hanggal jelezné vagy automatikusan nem fogadná el, így mutatva, hogy a mérést meg kell ismételni. Vizsgálatunk során az ICT mérési pontosságát a szaruhártya centrumában mért szemnyomásértékeket a Goldmann-féle tonométerrel kapott eredményekkel összehasonlítva vizsgáltuk. A két eszközzel mért értékek korrelációs együtthatója méréseink során 0,638 volt. Ez a nemzetközi irodalomban ismerttől kissé elmarad. A Bland -Altman-ábrákból tartományfüggő különbségemelkedés tendenciája látható, de az ICT-vel mért szemnyomásértékek nem különböztek a kontrollvizsgálatként Goldmann-tonométerrel mért értékektől (p=0,388 és p=0,15). Átlagos különbség: 0,11 ±3,02, amely a megegyezik az irodalmi adatokkal.91016 Méréseinkhez hasonlóan a szakirodalom döntő többsége nem talált eltérést a Goldmann-féle tonométerrel és az ICT-vel mért szemnyomásértékek között. Mások az ICT-vel nagyobb nyomásokat mértek, mint appianációval, ami a 20 Hgmm feletti intervallumban ugyan kifejezettebb lett, de nem volt szignifikáns.5,9 Az ICT-vel a centrumban mért értékekhez viszonyítva nasalisan 0,8 Hgmm-rel (p>0,05) alacsonyabb szemnyomást kaptunk. Queirós és mtsai horizontális vonal mentén, a centrumtól 2-2 mm-re nasalisan és temporalisan mérve a szemnyomást 0,75 és 0,37 Hgmm-rel alacsonyabb értékeket mértek, mint a cornea centrumában.14 Queirós szerint ezen jelenséget magyarázhatja a szaruhártya Boote által leírt tulajdonsága, amely szerint a perifériát alkotó kollagénfibrillumok közötti távolság 5-7%kal nagyobb, mint a centrális 3 mm-en.1 Ezáltal a cornea a periféria felé kevésbé tömött, mint a centrumban, így kis ellenállást fejt ki a tonométer szondájára, ami miatt nem lesz olyan magas a szemnyomás, amint azt a szaruhártya vastagsága alapján várnánk.14 Sullivan-Мее és mtsai a centrális értékekhez képest a közép-periférián a vártnál alacsonyabbnak mért szemnyomásértékeket a perifériás területek nagyobb rigiditásával, a sclera rigiditásával, a nagy mennyiségű könny mérést befolyásoló hatásával, az astigmatismus és a cornea átmérőjének egyéni változatosságával vagy ezen hatások kombinációjával magyarázták.14 Számos tanulmány vizsgálta a szemnyomásnak a centrális szaruhártya-vastagságtól (CCT) való függését. Vékonyabb szaruhártyák esetén az ICT-vel magasabb szemnyomásokat kaptunk, mint Goldmann-féle mérés során. Sahin ellenkező eredményeket közölt.15 A nemzetközi tanulmányok többsége szerint megállapítható, hogy a Goldmann-tonométer és az ICT eredményei függnek a CCT-től, de a korreláció mértékét különbözőnek találták az egyes szerzők.10,15 A szemnyomásértéket a vastagságon kívül a cornea egyéb biomechanikai tulajdonságai, mint hysteresis is befolyásolják.3 Vizsgálatunkban nem találtunk összefüggést a cornea centrumában és a periférián az ICT-vel mért szemnyomás és a szaruhártya törőereje között. Vizsgálatainkhoz hasonlóan más tanulmányok sem erősítik meg, hogy összefüggés lenne a szaruhártya törőereje és az ICT-vel mért szemnyomásértékek között.17 Következtetés Az Icare tonométerrel a szemnyomásmérés nem orvos számára is könnyen kivitelezhető, a mérőfej esetleges decentrálása nem okoz szignifikáns eltérést. Alkalmazásakor nem szükséges a szemfelszín érzéstelenítése. Saját vizsgálatunk 21 Hgmm-nél magasabb szemnyomásra nem szolgáltat adatokat. A 21 Hgmm fölötti tartományban a véleményalkotáshoz további vizsgálatok szükségesek. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk kifejezni köszönetünket ár. Miháltz Katának, dr. Somfai Gábornak és dr. Resch Miklósnak a statisztikai számításokban nyújtott segítségükért. Irodalom 1. Boote C., Dennis S., Newton R.H., Puri H., Meek K.M.: Collagen briis appear more closely packed in the prepupillary cornea: optical and biomechanical implications. Ophthalmol Vis Sei 2003; 44: 2941-2948. 2. Davies L.N., Bartlett H., Mallen E.A.: Clinical evaluation of rebound tonometer. Acta Ophthalmol Scand 2006; 84: 206-209. 3. Dunai A., Nagy Z.Zs.: Az Ocular Response Analyser új fejlesztésű non-kontakt tonométer bemutatása. Szemészet 2007; 144: 169- 220. 4. Etsuo C.: Assessment of true intraocular pressure: The gap between theory and practical data. Surv Ophtalmol 2008; 53: 203-218. 5. Fernandes P., Diaz-Rey J.A., Queirós A., Gonzalez-Meijome J.M., Jorge J.: Comparison of the icare rebound tonometer with the goldmann tonometer in a normal population. Ophthal Physiol Opt 2005; 25: 436-440. 6. Holló G., PappA., Follmann P, Vargha P: A KOWA Air Puff 2000 non-kontakt tonométer mérési pontosságának vizsgálata glaukómás szemeken. Szemészet 1997; 134: 211-213. 7. Kontiola A., Puska P: Measuring intraocular pressure with the pulsair 3000 and rebound tonometers in elderly patients without an anesthetic. Graefe's Arch Clin Exp Ophthalmol 2004; 242: 3-7. 8. Liane H., Nomdo M.J.: Three portable tonometers, the tgdc-01, the icare and the tonopen xl, compared with each other and with goldmann applanation tonometry. Ophthal Physiol Opt 2005; 25: 429-435. 9. Martinezde-la CasaJ., M., Garcia-FeijooJ., Castillo A., Garcia-Sanchez J.: Reproducibility and clinical evaluation of rebound tonometry. Invest Ophthalmol Vis Sei 2005; 46: 4578-4580. 10. Martinez-de-la Casa, J. M., Garcia-FeijooJ., Vico E., Fernandez-Vidal A., : Effect of corneal thickness on dynamic contour, rebound, and Goldmann tonometry. American Academy of Ophthalmology 2006; 113: 2156-2162. 11. Mohammed K., Sanjay G.: New ways to measure intraocular pressure. Curr Opin Ophthalmol 2008; 19.122-126. Az Icare tonométer megbízhatósága különböző mérési feltételek mellett
