Szemészet, 2010 (147. évfolyam, 1-4. szám)
2010-12-01 / 3-4. szám
147. évfolyam (2010) 129 a külső határ pedig a pigmentepithel belső felszíne volt. Emiatt például a nedves típusú AMD egyik szövődménye, a neurosensoros retinaleválás jelenléte esetén a neuroretina és a pigmentepithel között felgyülemlő folyadék a megrajzolt határok közé került, a chorioidea-érburjánzás (CNV) viszont nem. A készülék ezt követően úgynevezett „thickness map”-et készített: a macula területén különböző szegmensekben (a centrális 1 mm-es sugarú körben, illetve a 3 és 6 mm-es sugarú kör négy kvadránsában) megadta az átlagvastagságokat mikrométerben (1. ábra). Minden szemnél, mindkét időpontban, a középső 1 mm átmérőjű területre vonatkoztatott átlagvastagságot vettük figyelembe. 13 szem esetében két, szintén 6 mm-es scan (egy vertikális és egy horizontális felvétel) alapján határoztuk meg a fovea középső területének a vastagságát. Itt is korrigáltuk a retina határait, majd mindkét scan esetében 3 helyen lemértük az ideghártya-vastagságokat (a fovea közepének megfelelően, valamint attól jobbra és balra meghatározott távolságra, 0,5 mm-re), majd az összegyűlt 6 számértékből számoltuk ki a centrum átlagos vastagságát mikrométerben. A betegek életkora, a két időpontban meghatározott legjobb korrigált látásélesség, a két időpontban mért retinavastagság mellett vizsgáltuk azt is, hány VEGF-gátló injekcióra volt szükség a legjobb visus eléréséhez. Statisztikai módszerek A statisztikai számítások 47 szem kezdeti és legjobb visusa, valamint az ezekhez tartozó foveavastagsági adatok felhasználásával készültek. Meghatároztuk mindkét időpontban az átlagos visust és foveavastagságot, az átlagos visusváltozást, az átlagos retinavastagság-változást, illetve azt, hogy átlagosan hány injekcióra volt szükség a legjobb visus eléréséhez. T-próbát végeztünk annak eldöntésére, hogy a Lucentis injekció hatással van-e a látásélességre, azaz javul-e a látás, illetve a retinavastagságra, azaz csökken-e a vastagság. Meghatároztuk ezenkívül a látásjavulás és a retinavastagság csökkenésének mértéke közötti [~A~1 Visusváltozás I ВI Foveavastagság változása ói 600 jf 500 I« £ 300 200 100 0 Kezelés előtt Legjobb visus mellett 2. ábra. Intravitrealis Lucentis injekcióval elért maximális visusjavulás (A) és foveavastagság-változás (B) 1. ábra. Fast Macular Thickness Map. A vastagság-térkép alkalmazásával leolvasható a macula különböző területeinek (a centrális 1 mm sugarú körben, illetve a 3 és 6 mm-es sugarú kör négy kvadránsában) átlagvastagsága mikrométerben korrelációs együtthatót. A korrelációs koefficienst az alábbi egyenlet alapján számítottuk: ZlX-XKY-Y) Eredmények Összesen 46 beteg 47 szemén mért adatok alapján történt az értékelés. Az átlagos kezdeti legjobb korrigált látásélesség 52,6± 19,9 betű volt ETDRS táblával mérve, a kezeléssel elért legjobb visus pedig átlagosan 62,3 ±17,7 betű volt. Az átlagos javulás 9,7± 11,9 betű volt (2/a. ábra). Stabilnak tekintettük a látásélességet, amennyiben legfeljebb 5 betű romlást vagy javulást mértünk, ezt 16 szem esetében tapasztaltuk. Javulást (azaz több mint 5 betű javulást) 28 szemnél észleltünk, ebből lényegesen javult (15 betűnél több javulás) a visus 13 szemnél, a maximális javulás 43 betű volt. Romlást (azaz több mint 5 betű romlást) 3 szemnél tapasztaltunk, ebből két betegnél súlyos romlást (15 betűnél több romlás) észleltünk, a maximális romlás 18 betű volt. Másik két szem esetében kevesebb mint 5 betű romlás jelentkezett, összességében tehát 5 szem esetében észleltünk a kiindulásinál rosszabb visust a kezelés során. A látásélesség alakulását a 3. ábra mutatja. ГТЗ F 18-esz r-u i/i 16 --zu CD F 14 -OJ rvj uo 12 -cn CD OJ 10 -OQ T oo-15 -5 0 ЛК__________________ Г ..—43................. Ц Súlyos látásromlás 1 Látásromlás □ Stabil Q Látásjavulás Q Lényeges javulás ТшпгТ iiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiii +5 +15 +20 +30 Visusváltozás 3. ábra. Intravitrealis Lucentis injekcióval elért legjobb látásélesség-javulás eloszlása Anatómiai és funkcionális javulás korrelációja intravitrealis VEGF-gátló injekcióval kezelt...
