Szemészet, 2008 (145. évfolyam, 1-4. szám)
2008-09-01 / 2. szám
145. évfolyam (2008) Összefoglaló az ARVO 2008. évi kongresszusáról 2008. április 27. és május 1. között rendezték meg a floridai 80. ARVO (The Association for Research in Vision and Ophthalmology) kongresszust, melynek a szervezők idei mottójaként az innovációt jelölték meg (Eyes on Innovation). A kongresszus nyitónapján tartott köszöntő beszédek közül kiemelendő, hogy prof. Martine Jager főtikár asszony előadásában külön üdvözölte a HARVO (Hungarian Association for Research in Vision and Ophthalmology) megalakulását, amely a Magyar Szemorvostársaság szekciójaként az idén kezdte meg tevékenységét. A 4. fiókszervezetként befogadott magyar társaság célja a látástudománnyal foglalkozó alap-, illetve klinikai kutatásokat végző kutatók részére helyi szinten megfelelő fórum biztosítása és az együttműködés elősegítése. Ezen célkitűzés alapján a HARVO öt magyar pályázó kiutazását támogatta Fort Lauderdale-be. A nyertesek névsora: Berta I. Agnes (Semmelweis Egyetem, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet, Budapest), Fejes Imre (Szegedi Tudományegyetem, Szemészeti Klinika), Losonczy Gergely (DEOEC, Szemészeti Klinika, Debrecen), Somfai Gábor Márk (Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest) és Szabó Arnold (Semmelweis Egyetem, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet, Budapest). A HARVO első hazai szimpóziumára 2008. május 30-án került sor a Magyar Szemorvostársaság ez évi kongreszszusának keretében. A nyitónapi beszédek során idézte fel a Journal of Vision (2006-os impakt faktora 3.753) című nyílt hozzáférésű, csak elektronikus formában publikált folyóirat „Special Recognition Award” különdíjjal kitüntetett alapító szerkesztője az elmúlt időszak izgalmas sikereit. Ezt követően került sor prof. Ray Kurzweil video-előadására. Kurzweil fejlesztette ki többek közt az optikai karakterfelismerő technikát és a text-olvasó készüléket. Előadásában a híres Moore-törvényre alapozva forradalmi fejlődést jósolt a biotechnológiai területen. (A Moore-törvény szerint az integrált áramkörök összetettsége körülbelül 18 hónaponként megduplázódik.) Az előadás az ARVO hivatalos honlapjáról jelenleg is letölthető. Az idei floridai kongresszuson hivatalos adatok szerint 10700-an vettek részt, és több mint 6000 tudományos munkát mutattak be. A több mint 70 országból érkezett résztvevők száma évente 3%-kal növekszik, ami elsősorban az európai és ázsiai országokból érkezett kutatóknak köszönhető. A poszterek bemutatására a megszokottnál nagyobb figyelem irányul, mivel a poszter első szerzőjével rendkívül értékes közvetlen diszkusszióra van lehetőség. Emellett természetesen előadásokon, mini-szimpóziumokon, workshopokban, különböző kurzusokban és speciális érdeklődési területek köré szervezett kisebb csoportokban (SIG- special interest group) folyt megbeszélés. Az ARVO valamennyi szekciója saját mini-szimpóziummal jelentkezett, melyet élénk érdeklődés kísért. Itt jegyzem meg, hogy minden esetben jellemző volt, hogy az előadók, illetve az elnökök az időkereteket nagyon pontosan betartották, és így lehetővé tették, hogy a szervezők által korábban biztosított igen hasznos programszervező online program segítségével személyre szabott programot a résztvevők hiánytalanul teljesítsék. Érdekes volt a genetikai kutatások klinikai hatását elemző előadássorozat is, melyben az újonnan azonosított génekhez asszociált betegségek kapcsán megnyíló terápiás következményeket tárgyalták. A nanotechnológiai csoport által szervezett előadásokban a technológia szemészetre gyakorolt jövőbeni, várhatóan jelentős hatásait elemezték. Magam a retinaimplantátumokkal kapcsolatos szekciókat kísértem kitüntetett figyelemmel. Az utóbbi 2 évtizedben négy kutatócsoport sikeresen implantált látóprotéziseket válogatott páciensekbe. Világszerte több mint 20 műhelyben folynak kutatások a témában, közülük a jelentősebb kutatócsoportok mind részt vettek a kongresszuson és bemutatták eredményeik egy részét. (A korlátozott információszolgáltatás a kutatócsoportok mögött álló befektetők érdekeivel, az erős versennyel és a várható gazdasági következményekkel magyarázható.) A Boston Retinal Implant Project vezetője, prof. Joseph F. Rizzo III kiemelte, hogy a fő cél továbbra is változatlan, azaz a látássérültek mindennapi életminőségének jelentős javítása a protézis használatával, többek közt lehetővé téve így a betegek számára az ismeretlen környezetben való magabiztos tájékozódást (ez meglátása szerint 10 éven belül elérhető). Saját eredményeinket a szubretinális implantátumok műtéti behelyezésének preoperatív megtervezésével foglalkozó (németországi társszerzőkkel közösen készített) poszterünkön mutattam be. Magyarországról tudomásom szerint rajtam kívül Ajtony Csilla (Pécs), Holló Gábor (SOTE), illetve a HARVO-pályázat nyertesei mutattak be posztert. Az absztraktok a lent megadott linken szintén megtekinthetők. A kongresszus társasprogramjain jó hangulatban, kötetlen keretek közt nyílt lehetőség a további kapcsolatépítésre. Mellékelem a kongresszus hivatalos oldalának linkjét, ahol tetszés szerint lehet a bemutatott absztraktok között válogatni: http://www.arvo.org/eweb/DynamicPage.aspx7Site=am2008& Webcode=abstractsearch További részletes összefoglalók olvashatók a kongreszszusról az alábbi linken angolul: http://ophthalmologytimes.modernmedicine.com/ ophthalmologytimes/issue/issueList.jsp?id = 419 Dr. Kusnyerik Ákos Kongresszusi beszámoló
