Szemészet, 2008 (145. évfolyam, 1-4. szám)
2008-05-01 / 1. szám
Szemészet 145. évfolyam (2008) 31 Meghökkentő ajánlás egy értékes könyvben: Nagel Emil: Népszerű értekezés a szem’ gondviseletéről (1850) Pintér László Összefoglalás: Az 1848/49-es szabadságharc leverése utáni megtorlás időszakában jelent meg Nagel Emil ismeretterjesztő témájú, a laikus közönségnek szánt könyve a szem „gondviseletéről”. A szerző profilaktikus szemléletről tanúskodó, értékes munkáját Haynaunak ajánlotta, akinek a nevéhez kötődik a forradalmat követő véres leszámolás. Haynau személyét a magyarság körében mérhetetlen gyűlölet övezte. Nagelt 1852-ben kinevezték a kolozsvári orvossebészeti tanintézet, majd 1854-ben a szem-gyógyintézet vezetőjévé. Szakmai sikerei ellenére a magyar orvostársadalom soha nem fogadta be őt, amiben a szóban forgó ajánlásnak is szerepe lehetett. Kulcsszavak: Nagel Emil, értékes könyv, meghökkentő ajánlás Haynaunak An astounding dedication in a high-quality book: Emil Nagel: Popular treatise about the care of the eye (1850) Summary: In the period following the Hungarian war of independence in 1848/49, a book by Emil Nagel was published for laymen about the care of the eye. This excellent book was dedicated by the author to Haynau, whose name is associated with the punitive measures imposed on the Hungarian people after the revolution, for which he was widely hated by the Hungarians. In 1852 Nagel was appointed to lead the surgical institute, and in 1854 to lead the ophthalmological institute in Kolozsvár. In spite of his professional successes, however, he was never warmly accepted by the broader community of Hungarian physicians. His dedication to Haynau may well have played a role in this. Key words: Emil Nagel, high quality book, astounding dedication to Haynau A XVIII. és XIX. század fordulója tájára megszaporodtak az egészséges szem ápolásával és a szembetegségek megelőzésével foglalkozó, népszerű stílusban megírt könyvek. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű Georg Josef Beer 1800-ban Bécsben megjelent, „Pflege gesunder und geschwaechter Augen” című, a laikus közönségnek szánt könyve.2 Beer munkáját Váradi Sámuel „orvos és bába doctor” lefordította magyar nyelvre, a fordítás 1805-ben ugyancsak Bécsben jelent meg „Gondviselés az egésséges és gyenge szemekre ” címmel.3 Negyvenöt évvel később magyar szerző tollából jelent meg hasonló témájú, ismeretterjesztő, a szembetegségek megelőzését szolgáló munka. Az 1850-ben Budán napvilágot látó, „Népszerű értekezés a szem’ gondviseletéről” című könyv szerzője Nagel Emil volt, akinek neve alatt a következő titulusok olvashatók: orvos és a sebésztan tudora, szülész, műtevő- és cs. kir. tábori főorvos.5 Nagel Emil Makón született 1817-ben. Iskoláit Aradon, Szegeden, majd Pesten végezte. 1835-ben Bécsbe ment egyetemre, ahol 1841-ben kapta meg orvosi oklevelét. Műtői tanfolyam elvégzése után Temesváron telepedett le, és ott praktizált. 1848-ban, a szabadságharc kitörésekor meglepő lépést tett, katonaorvosként belépett a császári hadseregbe. Temesvári helyőrségi kórházi tevékenység után 1849-ben Bécsbe utazott, ahol katonai tábori kórházi szolgálatra jelentkezett. A kórházzal Kecskemétig jutott el, ahol tífuszban megbetegedett. Pestre szállították, ahol gyógyulása után a Ludoviceumban működő szemészeti és sebészeti osztály vezetőjévé avanzsált. Könyvének megjelenése a világosi fegyverletétel utáni kegyetlen megtorlás időszakára esik. A megtorlás Haynau osztrák tábornok nevéhez kötődik. Az aradi vértanúkon kívül nagy számban végeztetett ki polgárokat, egyházi személyeket, és elsősorban katonákat. Rászolgált arra a mérhetetlen gyűlöletre, ami a magyar emberek részéről személyére irányult. Azzal kérkedett, hogy tevékenységének köszönhetően Magyarországon az elkövetkező 100 évben biztosan nem lesz forradalom. A kivégzések egészen 1850 nyaráig tartottak, amikor is a véres munka elvégeztével felmentették a szolgálat alól. Ebben a feszült történelmi időszakban, 1850-ben, Nágel Emil a könyvét a címoldalon „Az elcsonkult harczosok számára alapított B. Haynau gyámintézet javára” ajánlja (1. ábra). A következő lapon pedig egy személyre szóló ajánlás olvasható: „BÁRÓ HAYNAU GYULA ...Ő EXCELLENCZIÁJÁNAK A A LEGMÉLYEBB TISZTELETTEL AJÁNLJA A SZERZŐ „ (2. ábra). Ennek alapján nem nehéz eldönteni, hogy Nagel az 1848/49-es szabadságharcban melyik oldalon állt. Rövid ideig tartó bécsi, udvari orvosi működés után 1852-ben a kolozsvári orvos-sebészi tanintézet sebészeti tanszéke élére nevezték ki, a tanári kar véleményének mellőzésével.6 A szóban forgó tanszék azért üresedett meg, mivel danczkai Pattantyús Ábrahám Adeodátot, aki Bem tábornok erdélyi honvéd seregének vezető sebésze volt, felségárulás miatt megfosztották professzori rangjától és bebörtönözték.4 A kolozsvári Karolina közkórház 1854-ben megnyíló szemgyógyintézetének vezetőjévé is Nagel Emilt nevezték ki. Nagel szóban forgó könyve mind témaválasztása, mind tartalma tekintetében jelentősnek mondható. Bartók Imre 1954-ben megjelent, „A magyar szemészet történe-Pintér László: Meghökkentő ajánlás egy érdekes könyvben
