Szemészet, 2008 (145. évfolyam, 1-4. szám)

2008-05-01 / 1. szám

Szemészet

26

A

2. ábra. Két üvegtesti homály a bal szem előtt; „önálló" képként (A), városképre vetülve (B), és „csendélet”-ben (C)

Örömmel olvasok olyan tudományos közleményeket és könyveket, amelyekben arról van szó, hogy átmeneti vagy tartós látáskárosodásban szenvedő híres festőművészek még ezeket a vizuális élményeiket is megörökítették, mintegy „belefestették” alkotásaikba. Túl azon, hogy ezt részükről önmagukat nem kímélő, művészi cselekedetnek tartom, számomra, a szemorvos számára, a szóban forgó szembetegség és az általa torzítottan megjelenő kép közötti kapcsolatot (is) jelentik. (Entoptikus jelenségről van szó.)

E tárgyban alapos, kiváló irodalom olvasható;2’6'8 mégis, az idők folyamán arra éreztem késztetést, hogy a saját szemorvosi gyakorlatomban megjelenő festőművészek néhány ilyen képét/festményét is összegyűjtögessem. Azt ugyan csaknem minden szembeteg el tudja magyarázni, hogy nagy vonalakban miben áll homályos vagy torzított látása, de hogy ezt valósághűen ábrázolni is tudja, ahhoz festőnek is kell(ene) lennie. E festőművészektől viszont választ kaphattam arra, a legalábbis engem izgató, kérdésre, hogy egy adott szembetegséggel de facto hogyan lát a beteg.

Erről szól ez a rövid közleményem. Kiválasztottam négy szembetegséget és négy festőművész néhány munkáját, természetesen az ő engedélyükkel.

Esetismertetések

1. Cataracta. 62 éves festőművész egy virágot és egy vázát festett le - egyfelől a még cataractás, másfelől a cataracta miatt már megoperált szemével. Jól megfigyelhető a kék szín újra megjelenése (Ha. és 1/b. ábra).

2. Üvegtesti borússág: 71 éves festőművész bal szeme előtt egy felhőszerű szürke és egy kerek, bordó színű, mobilis homály jelent meg, amelyeket a művész először „önálló kép”-ként rögzített, majd egy városképben és egy csendéletben is lefestett (21a., 2/b. és 2tc. ábra). Az üvegtesti borússágok lassan halványodtak, de teljesen nem tűntek el.

3. AMD: 76 éves festőművész jobb szeme fokozatosan rosszabbodó látóélessége miatt fordult szemorvoshoz. Visusa a jobb szemen korrekcióval 0,1; bal szemen korrekcióval 0,8. Amsler-hálón jobb szemével a centrumban mérsékelten görbült vonalakat és egy nagyjából kerek, fix foltot látott. Szemlencséjében jobb oldalon diffúz borússág van, bal oldalon a lencse transzparens. A szemfenékvizsgálat a jobb szemen nedves AMD jelenlétét mutatja, a bal funduson mindössze kevés számú drusen látható a maculatájon (3/a., 31b., 31c. és 3/d. ábra). Betegünk először két rajzával mutatta be jobb szeme micropsiáját és metamorphopsiáját (4/a. és 4/b. ábra), ezt követően az addigi kerek, sötét folt ovális és változóan áttűnő homállyá (5. ábra) alakult. Később ebben a látóterületben, csukott szemmel, sziporkázó, vibráló színeket kezdett látni (a lila dominanciájával), amit úgy jellemzett, mintha nem

I is képet, hanem mozgóképet (filmet) látna (6. ábra). 2 hónap múlva a lila szín zöldessárgává (7. ábra), majd szürkévé változott. Ma már nem lát színeket ebben a scotomában.

4. Macula-drusen: 74 éves festőművész mindkét, de mégis inkább a bal szeme előtt mérsékelt kontúr-zavart észlelt. Látóélessége 0,7, ill. 0,6 volt. Az Amsler-hálón néhány helyen elmosódottságot és a vonalak enyhe megszakítottságát látta. Szemfenéki képe macula-drusen jelenlétét mutatta (81a. és 8/b. ábra). Otthonában, az ablakon kinézve, „természetesítette” az Amsler-hálós vizsgálatot. A bal szeme által látott képből egyes vonalak hiányoztak, mások összemosódtak (9la. és 9/b. ábra). Kb. egy hónappal később az eltérések mérséklődtek (101a. és 10/b. ábra).

RÁCZ PÉTER