Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)
2007-03-01 / 1. szám
144. évfolyam (2007) fejletlenebb fajoknál a külső szemizmok (kivéve a m. obliquus superiort) is részt vesznek az összehangolt szemhéjmozgásokban.30 Pislogás során az alaklátás teljes mértékben megszűnik, a fénylátás pedig századrészére gyengül. A madarak csak egy szemmel pislognak, ugyanakkor emlősöknél a két szemes pislogás velejárójaként jelentkező villanásnyi elsötétedések szuppressziója teszi lehetővé a látás zavartalanságát. Ahogy a szem rövid, ballisztikus, azaz a világ aktív fürkészését szolgáló szakkadikus mozgása és a látott kép következményes elmozdulása sem érzékelhető számunkra, a pislogásokat kísérő fénysűrűség-csökkenések esetében is aktív szuppresszió zajlik a magnocellularis látópályán, illetve a parietalis és a prefrontalis kéreg régióiban.14 Már a 25-27. terhességi héten világra jött koraszülötteken megfigyelhető a pislogási reflex, a felnőttekre jellemző latencia-idejét 5-7 éves kor körül éri el.29 A spontán pislogás frekvenciája csecsemőkben a legalacsonyabb, gyermekkorban nő, és felnőttkorban stabilizálódik.103 Az 50 évesnél idősebb személyekben csökken a spontán, illetve kisebb mértékben az akaratlagos pislogás átlagos amplitúdója és maximális sebessége, de ez nem vezet törvényszerűen szemhéjmozgás-zavarokhoz. A jelenséget részben az magyarázza, hogy időskorban rendszerint csökken a szemrés tágassága. A kor előrehaladtával a szaruhártya érzékenysége csökken,59 a pislogási reflex kiválthatósága pedig nő,79 ami kompenzációs folyamatra utal. Mindazonáltal egészségesekben a pislogás gyakorisága79,102 és a két szemhéj mozgásának összehangolása79 nem változik az életkorral. 3. A pislogás lehetséges vizsgálómódszerei 3.1. Noninvazív pislogáselemzés A megrezzenési vagy startle-reakció (impulzív zajra a végtagok, a gerinc flexorai és a m. orbicularis oculi kontrahálódnak) az affektiv szabályozás indikátora, és Exner már 1874-ben beszámolt ezen élettani jelenség kísérletes vizsgálatáról. A szemhéjak mozgásáról készített sorozatfelvételekkel (másodpercenként 60 felvétel) egy munkacsoport88 átlag 3 felvételben a szemhéjzárást, mintegy 8 képkockán keresztül a zárt szemrést, további 3 képkockán pedig a szem nyitását ábrázolta. Összesen tehát 15 felvétel (0,25 mp) szükségeltetett egy pislogás teljes ábrázolásához. Ennél részletesebb vizsgálatot (16-500 felvétel/mp) tett lehetővé a Redlake 16 mm-es gyors filmfelvevő,22 mellyel a film intermittáló továbbítása biztosította az egyes kockák stacionaritását a sebességtől függetlenül az expozíció alatt. A nagyítás kalibrálása egy ugyanolyan körülmények között felvett milliméterskála segítségével történt. Számítógépes rendszerhez kapcsolt filmfelvevőkkel10 8,3 ms-os idő-, illetve 0,11 mm-es térbeli felbontás érhető el, amivel biztosítottnak tűnik a megfelelő részletgazdagságú elemzés és a reprodukálható adattárolás. Félig fényáteresztő tükrök és nagy fókusztávolságú lencsék alkalmazásával a vizsgált személy tudta nélkül, távolról is készíthetők jól elemezhető felvételek. Egy pislogáson belül ezzel a módszerrel vizsgálható a szemhéjak mozgásának sebessége, a szemgolyó mozgása és a könnyfilm kialakulása. A szemhéjak zárásakor a szem transzlációs mozgását is lehet fotografikusan rögzíteni, ha a vizsgáló a homloknál és az állnál fixálja a páciens fejét, és makroállású kamerával készül az oldalirányú felvétel a szemről.30,86 Egy másik megközelítésben az ún. non-invazív pislogás elemző87 a szemhéjak nyitott, illetve zárt helyzetét a fényerősség elemzésével határozta meg. A videofelvétel során a szemhéjak viszonylag több fényt vernek vissza, mint az írisz vagy a pupilla, ezért a regisztrátumon a világos területeknél a szemrés zárt. Az analóg jelek digitalizálása után feketefehér pontok jelzik a szemhéjak helyzetét. Saját vizsgálatainkban37 fiatal egészséges felnőttekről rejtett kamerás videofelvételeket készítettünk, melyek segítségével három munkahelyzetben állapítottuk meg a pislogások között eltelt időt, ezenkívül Phantom 3.0 kamerával 300 kép/mp pontossággal regisztráltuk a szemhéjak elmozdulását a pislogás során (2. ábra). 3.2. Invazív pislogáselemzés A szemhéj helyzetének vizsgálata történhet a felső szemhéj alsó széléhez tapasztott emelőkar segítségével, mely egy fotoszenzitív helyzetdetektoron keresztül egy kicsiny, infravörös fényt kibocsátó diódát hoz működésbe. Az oszcilloszkópon megjelenő analóg jelek tárolhatóak, és már 200 pm-es elmozdulást rögzítenek, illetve felhasználhatók a szemhéjak gyorsulásának mérésére 300 Hz-es hullámsávon hiszterézis nélkül. A módszer pontossága közel megegyezik 1. táblázat. A szemhéj anatómiája Szemhéj Szaruhártya Rétegei 1. bőr 1. epithelium, 2. m. orbicularis oculi 2. Bowman-membrán, 3. tarsus 3. stroma comeae, 4. conjunctiva tarsi 4. Descemet-membrán, 5. endothelium. Izmok (beidegzés) m. orbicularis oculi (n. facialis) m. levator palpebrae sup. (n. oculomotorius) m. tarsalis sup./inf. (szimpatikus rostok a ggl. cervicale superiorból) X. Vérellátás a. palpebralis Saját erei nincsenek. med./lat. Tápanyagellátás v. bulbaris a paralimbalis et conjunctivalis conjunctivalis és a ciliaris érrendszer scleralis ereiből, valamint a csamokvízből és a könnyből. Nyirokelvezetés nodi parotidi spf. Saját nyirokelvezetése et prof. felé, illetve a nodi lymph, submandibularis felé nincsen. Érző beidegzés n. ophtalmicus n. ophtalmicus (n. V/l.) (n. V/l.) A PISLOGÁS KLINIKAI JELENTŐSÉGE
