Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)
2007-03-01 / 1. szám
144. évfolyam (2007) 47 CD Ш 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 5. ábra. A cukorbeteg vakok életkori mutatói 1979-1999 között Év zisokat soroljuk fel: magas vérnyomás és érelmeszesedés okozta ideghártya-elfajulások, uveitis, degeneratio tapetoretinalis, csőlátótér (nem glaucomás), koraszülött-retinopathia, pseudoxanthoma elasticum, inoperábilis szaruhomályok. sérülések, anophthalmusok stb. Ennek a csoportnak viszonylag nagy a létszáma, 622 fő, az összes vak 19,0%-a. Sokféleségük miatt feldolgozásuk nem ígér jelentős eredményt. Sem nemi összetételük, sem átlagos életkoruk nem tér el az összesített átlagtól. A vakok területi eloszlása Az adatok birtokában megvizsgáltuk a területi eloszlást is. 2004. január elsején Somogy megye népessége 331802 fő volt.6 A vakok számával összevetve a vakság előfordulása 0,99%, Kaposváron ez a mutató 1,1%-os. A régebben városi településeken 0,6-0,9% között váltakozik. Vidéken ez az arány: 1,0%. A vidék és városok között eltérés nincs. (Az adatok értékelését nehezíti a közben lezajlott, többféle közigazgatási átszervezés, és új települések várossá fejlesztése). Ezek az adatok mindkét nem esetében igazak. A foglalkozások megoszlását is vizsgáltuk. A vakok magas átlagos életkora és betegsége miatt döntő többségük nyugdíjasként került bejegyzésre. A nyugdíjazás előtti, ismert foglalkozásokról csak hiányos adataink vannak. Ebből csak arra lehet következtetni, hogy a foglalkozások a megye lakosságának foglalkoztatási adataitól lényegesen nem térhetnek el.6 Megbeszélés Hazánkban a vakság okait elemző, részletesebb felmérés utoljára 2005-ben jelent meg Németh és mtsai tollából.9 Ebben a munkában négy megye vaksági adatait dolgozták fel, ötéves időszakról. így adataink összehasonlítása nem könynyű, de számos ponton jó összefüggéseket találtunk. Saját adataink lényegesen hosszabb időszakot ölelnek át, és nem tartalmazzák azt a szomorú tényt, hogy a vak emberek is betegek és meghalnak. így a mi felmérésünk egy göngyölített jellegű eredményt ad, ezért a vakság incidenciája 47,0 (100000 lakosra, évente), a többi szerző8 adataival csak óvatosan vethető össze (59,1). Más a helyzet a vakság okainak megítélésében. Németh és mtsai már említett közleményéhez9 számos tekintetben hasonlók, helyenként azonosak az eredményeink. Az első hat diagnosztikus csoportból öt azonos a somogyi adatokkal. Saját felmérésünkből látszólag egy csoport hiányzik, ez a cataracta. Vastag és mtsai feldolgozásában12 még 22%-ban fordultak elő 1976-1981 között. Önálló csoportként nálunk azért nem szerepel, mert ebbe a csoportba, a rendelet szellemében, csak a nem operálható betegek kerülhettek. Osztályunkon úgy véltük, hogy a ma egy szürke hályog műtéti megterhelése, illetve kockázata olyan kicsi, hogy belgyógyászati ok, együttműködési képtelenség csak ritkán zárja ki az eredményes gyógyítás lehetőségét. Az eltelt években ezt számos beteg története igazolta. Számszerűen évente csak 2-5 beteg volt a vakok között, aki cataracta diagnózissal kapott vaksági segélyt, ezért nem kerültek önálló csoportban feldolgozásra. Az öt kóroki csoport egyenként a következőkben hasonlítható össze: 1) Időskori macula-degeneratio a négy megyében 1945 volt, az összes vak 22,7%-a. Ugyanez Somogybán 26,2%. 2) Diabeteses retinopathia miatt az összevont megyékben 1334 beteg vesztette el látását (15.6%), megyénkben 20,4%. Ez a magasabb arány, csak azért váratlan, mert Kaposváron van az egyik legrégebben működő cukorbeteg-gondozó szakrendelés. 3) Myopia okozott vakságot az említett közleményben 1187 betegnél, a terület vakjainak 13,9%-a, ez saját területünkön 15,8%. 4) Glaucomás vak 12,6% (1080 fő), Somogybán 10,4% volt. 5) Atrophia nervi optici az egyesített megyék területén 6,4%-ban fordult elő (545 beteg). Kaposvárott ennek 8,2% a párja. Vaksági okok Somogy megyében 1979 És 1999 között
